Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.
Ülésnapok - 1881-51
51. országos ülés február 9. 188?. 339 Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Ha jól értettem, a jegyzőkönyvben azon törvényjavaslat is. mely a szegedi kir. biztosság meghosszabbításáról szól s a melyet éu nyújtottam be, a pénzügyi bizottsághoz utasíttatott. Könnyen meglehet, hogy a tegnapi napon más oly törvényjavaslat is adatván be, mely odautasiítatott, én mondtam tévesen, hogy azt is oda kérem utasíttatni; de miután ezen törvényjavaslat nemcsak természeténél fogva a közigazgatási bizottsághoz tartozik, de eddig is mindig e bizottságban tárgyaltatott előzetesen a szegedi kir. biztosságról szóló törvényjavaslat, kérném a jegyzőkönyvet kiigazítani oly módon, hogy ezen törvényjavaslat nem a pénzügyi bizottsághoz, hanem mint máskor, ezúttal szintén a közigazgatási bizottsághoz tétessék át előzetes tárgyalás végett. (Helyeslés.) Elnök: Tegnap a szegedi kir. biztos kinevezéséről és hatásköréről szóló 1879. évi XX. törv.-czikk érvényének meghosszabbítása tárgyában beadott törvényjavaslat az állandó pénzügyi bizottsághoz utasíttatott. Azt hiszem, tekintettel arra. hogy csakugyan már más izben is a közigazgatási bizottsághoz utasíttatott a hasonló törvényjavaslat, mert hiszen oda tartozik, méltóztatik a t. ház abba beleegyezni, hogy e törvényjavaslat a közigazgatási bizottsághoz utasíttassák előzetes tárgyalás végett. (Helyeslés.) A jegyzőkönyv ezen kiigazítással hitelesitié tik. Bemutatom a ministerelnök ur átiratát, melyben tudatja, hogy a „magyar korona országaira eso hadjutaléknak az 1880. évi népszámlálás alapján való megállapításáról, illetőleg az 1873: XXXVÍI. törvényczikk módosításáról" és „az 1882. évben kiállítandó ujonez- és póttartaléki jutalékok megajánlásáról" szóló törvényjavaslatok ő Felsége által Bécsben folyó évi február hó 1-ső napján legkegyelmesebben szentesittetvén, mint az idei I-ső é§H-dik törvényczikkek az „Országos Törvénytár" utján folyó hó 5-én kihirdettettek, és ezeknek a legfelsőbb szentesítés! záradékokkal ellátott eredeti példányai az országos levéltárban helyeztettek el. Az átirat tudomásul vétetik és le fog tétetni a képviselőház irattárába. A balázsfalvi gör.kath. érseki föconsistoriumnak Román Sándor képviselő ur által beadott kérvényét, a gymuasiunn és reáliskolai törvényjavaslat elvetése iránt. A torna-tanítók egyletének Hegedűs Sásidor képviselő ur által beadott kérvényét, a gymnasiumi és reáliskolai törvényjavaslat módosítása iránt. Ezen két kérvény a közoktatási bizottsághoz utasittatik, minthogy az jelenleg épen e íárgygyal foglalkozik. Bemutaiorn továbbá, a m.-vásárhelyi kir. törvényszék, kir. ügyészség és a területükön működő járásbíróságok tagjainak b, Kemény Kálmán által beadott kérvényét, fizetés és lakbér fölemelése, a nyugdíjrendszer megállapítása, a végleges szervezet keresztül vitele és egy átalános szolgálati szabályzat megalkotása iránt, A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Jelentem továbbá, miszerint a zárszámadási bizottság elnökévé Prileszky Tádé képviselő ur választatott meg. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Következik a napirend: 1882. évi állami költségvetés részletes tárgyalása és pedig az igazságügyi fárcza. Csiky Kálmán: T. ház! Mielőtt azon kérdésre, mely rövid felszólalásom tulajdonképeni tárgyát képezi áttérnék, Polonyi képviselő ur tegnap mondott beszédjének némely gondolatára kívánok egy pár megjegyzést tenni. Megemlékezett a t. képviselő ur egyebek közt az egyházi bíróságokról és azoknak létezéséből és eljárásuk egyes tényeiből az igazságügyi miiiisterium politikája ellen vádat alkotott. Gúnyosan felemlítette az erdélyi protestáns egyház bíróságok eljárásának egyes eseteit és azon észrevételt tette hozzá, hogy most már a Királyhágón inneni protestánsok is, ugy látszik, mintha kedvet kaptak volna, hogy a válóperekben való bíráskodást saját egyházi hatóságaik jogkörébe vonják, mint arról a legközelebb lefolyt debreczeni zsinaton említés történt. A képviselő ur ezen utóbbi megjegyzésére vonatkozólag óhajtom megmondani, hogy a Királyhágón inneni protestánsok, nevezetesen a reformátusok, de azt hiszem, szintúgy az ágostai hitvallást követők is azon helyes és szabadelvű állásponton állnak e kérdésben, melynél fogva nagyon szívesen meghagyják a válóperekmk elintézését a királyi törvényszékek kezében, azonban arra az esetre, hogy ha az egyházi bíróságok más felekezeteknél, úgyszintén az erdélyi protestánsoknál továbbra is fentartatnának, csak akkor veszik fontolóra, hogy ne vegyék-e igénybe a törvény által biztosított azon jogukat, hogy a válópereket egyházi bíróságuk hatáskörébe vonják. Tökéletesen áll az, a mit a t. képviselő ur különben erre nézve megjegyzett, hogy „quod uni justum, alteri aequum." Azonban én mindamellett is azt hiszem, hogy erre nem fog rákerülni a sor. Megemlékezett a képviselő ur a protestáns erdélyi bíróságok és különösebben az unitárius egyházi bíróságok válóperben való eljárásának i'.éinely olyan eseteiről is, amelyeket talán visszaéléseknek lehetne tekinteni. A t. képviselő ur felhozott egy esetet, a melyről egész történetesei) nekem is van némi tudomásom és a mely legalább a képviselő ur előadásából olyan formán tűnt ki, abban áll, hogy egy magj ar honpolgár 43*
