Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.
Ülésnapok - 1881-50
F őO, országos ülés febru&r 8. 1882. 331 frankból a 36 millió lakosra fejenkint igazságügyi költségek fejében nem egészen egy frank, nem egészen 50 krajczár. És ebből a 35 millió frankból mit tart fenn Francziaország ? Fentart egy kaszaczionális forumot, fentart 26 fellebezési forumot, 359 elsőfolyamodású törvényszéket, 2,865 békebiróságot, 216 kereskedelmi bíróságot és Í13 rendőri törvényszéket. De menjünk át í. ház a hozzánk közelebb álló szomszédos államra, Ausztriára. Ausztria az o kerekszámban 22 millióra tett lakossága mellett az 1882. budget előirányzat szerint költ az igazságügyre 20.741,333 frtot. Ebből esik fejenkint Ausztriában átlag számítva 94 krajczár. Magyarország elkölt az ő igazságügyére az előttünk fekvő költségvetési tervezet szerint 11.139,788 frtot, melyből a 13.600,000 lakosra fejenkint esik 82 krajczár. Aránylagosan tehát vakmivel kedvezőbbnek látszik lenni nálunk a viszony, mint Ausztriában. Látszik, mondom, ép úgy, mint a pénzügyminister ur is a deficitet a látszattal fedezi. Látszat azért, meri nálunk az igazságot kereső közönség a költségvetésbe felvett terheken kivül más adózásokkal is terheltetik. Az állam által nem díjazott végrehajtók és becsüsök a birói megbízásokért külön díjazásban részesülő közjegyzők díjai mindannyi külön terhet képeznek. Ilyen a kézbesítési rendszer is, mert a kézbesítéseket az állam, egy nem is egészen ügyes manőverrel a községekre hárította át. Ezen összeg csak Budapesten nem kevesebbet, mint 8000 frtot vesz igénybe. Ugy, hogy t. ház. nem állítok merész dolgot, ha azt mondom, hogy Magyarországon is bátran fel lehet venni az Ausztriában fennálló arányt, t. i. a94krajczárt. Ámde mit tart fenn ezen fejenkint] 94 krajczárért Ausztria és mit tart fenn Magyarország? Ausztria fentart egy Reichsgerielitet, 9 Oberiandesgerichtet, 16 Landesgerichtet, 50 Kreisgerichtet, 3 Handelsgerichtet és 844 Beairksgeriehtet. Magyarország pedig ugyanannyiért fentart egy curiát, két királyi táblát. 64 törvényszéket és csak 374 járásbíróságot. Ebből méltóztatik látni t. ház, hogy a eentralisatió előnyei mily ecclatanter bizonyító számokkal mutathatók ki. De hogy az összehasonlítás különösen az administratio terén meggyőzze a képviselőházat a decentralisatió előnyeiről Ausztriával szemben. folytatom az összehasonlítást. Ausztriában kerül a centrális igazgatás a mellett, hogy 20 millión felüli összeget kezel az igazságügyminister és kétszer akkora birói létszámot igazgát, 183 ezer forintba. Magyarországban a fél annyi budget s fél annyi lélekszám mellett kerül 213.952 frtba és igy Magyarországon a központi igazgatás maga 30,952 írttal többe kerül, mint Ausztriának. Ausztria elkölt csak beruházásokra és építkezésekre 1882-ben 360,925 frtot és külön börtöni helyiségekre 228,440 frtot; ezzel szemben nálunk a t. igazságügyminister ur a szegedi építkezésekre megszavazott póthitellel együtt, a mely 1882-re 223,000 frtot tesz ki, javaslatba hoz beruházásokra összesen 323,333 frtot, vagyis kerek számban 100,000 frtot. De Ausztriában lehetséges is megtakarítások utján építkezni, mert ott a központi igazgatásnál 5 official és 7 kanczellist 13,967 írtért el tud végezni kétszer akkora számviteli munkát, mint nálunk 40 számtiszt 39,600 frtért. Ausztriában elköltetik, a „verschiedene Ausgaben" czímén 222 frt, nálunk a t. igazságügyminister „egyebeire" szükséges 11,180 frt. Ausztriában elkölt az igazságügyminister lakbérért 6,622 frtot, nálunk fizet a t. igazságügyminister ur 24,276 frtot. E mellett ráérnek Ausztriában az igazságügynek palotát építni, mig nálunk a különben szerény igazságügyminister egy drágán megfizetett béiház kényelmetlenségeivel is szívesen beéri. Addig, mig Ausztriában a különben elvileg nem helyeselhető módon a közös hadsereget felhasználják arra, hogy igazságügyi reductiókat érjenek el és börtönőröküi a közös hadsereg tagjait használják I fel, addig a mi igazságügyministerünk politikája | abban culminál, hogy egy 300 frttal honorált szolga fizetését 250 frtrareducálja. Ez az igazságügyi politika eredménye. (Mozgás.) Valóban, t, ház, szomorodott szívvel kell tudomásul venni, hogy a kormánynál egyáltalában axiómává kezdi magát kinőni, hogy a nyomorultak, a szegények fizetéseit mindenütt kapzsi módon elvonni szabad, de a magas állásúak fizetését, pénzügyi helyzetünkkel szemben is még emelendőnek tartja. (Helyeslés balfelöl) Itt van az igazságügyi tárczánál e szolga, esete. Méltóztassék ezzel összehasonlítani azt, hogy a minister egy tiszteletbeli ministertanácsos helyébe valóságos ministeri tanácsost akar creálni s maga a pénzügyi bizottság is jónak tartja 1000 frí fizetési pótlékot javaslatba hozni. Ez jellemzi általánosan azon felfogást, mely a t. kormány politikájára nézve hízelgő és helyes nem lehet. (Ugy van! balfelöl.) De, t. ház, méltóztatik ezen adatokból meggyőződni, hogyha a decentralisatió elvét fogadja el az igazságügyminister, Magyarországon, nem merész állítás, jobb lehetne az igazságügyi administratió, mint Áustriábau és lehetne legalább is oly jó, mint Francziaországban. Maga az igazságügyi minister is elismeri, hogy a merev eentralisatió, a bureaucratismus megfojtja az administratiót saját tevékenységében és feladatainak betöltésére képtelenné teszi. És mégis mit tesz? A helyett, hogy a valóságos gyógyszerhez folyamodnék, krokodilus könnyeket hullatva, két központi állás felállítását kéri, 42*
