Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-50

50. orsrógos Ülés febrnái' S. 1S82 319 nyomatékos élet jelt magáról. A szorgalmasabb I és lelkiismeretesebbek közé tartoznak az olyanok, a kik az évente tartott 4 megyei gyűlésen elnökölnek s még legfölebb a király születése napján való ünnepélyességek fényét emelik. Ezen öt-hat napi munkáért valóban igen nagy díj az a 3—4000 frt évi fizetés; de a főispánok még e pár napon való megjelenéstől is fölmenthetik magukat minden hátramaradás, minden kára nélkül a közügyeknek, mert az alispánok teljesíthetik és teljesítik is — mert a törvény erre feljogosítja — a főispánok e látszólagos kötelességeit is s a korteskedés terén is rendszerint oly buzgalmat fejtenek ki, hogy a főispánok hiánya itt sem lenne érezhető. A főispánok szükségességét rendszerint azzal szokták indokolni, hogy a felelős kormánynak a törvényhatóságoknál bírnia kell kinevezésétől függő és neki felelős közeggel. Én azt hiszem, hogy miután a kormány és állam között ellentétnek lennie nem szabad s miután a kormánynak mást, mint a nemzetnek akarnia nem lehet: az alispánok ép ugy, sőt még inkább megbízhatók lennének a felügyelettel, mint a rendesen távoltartózkodó főispánok, annál inkább, mert törvénysértés esetébea a kormány jogosítva van az alispánok elmozdítására. Az sem adhat a kormánynak aggodalomra okot, hogy az alispánok nem függnek a kormány kinevezésétől, mert az a korlátolt választási jog, a melylyel most a megyék birnak, igen azonos a kinevezéssel, mindig az választatik meg, a kit a kormány — illetőleg a főispán — akar s nem is tudok az egész országban egyetlen alispánon kivül, — a ki szintén közjogi állapon áll — a ki a kormánypártnak szenvedélyes híve ne lenne. A kormány tehát minden aggodalom nélkül ezekre bizhatja a megyék vezetését, főleg most, a midőn fizetéseiket is nem a megye, hanem a belügyér ur fogja megszabni és kiutalni. Van még egyetlen teendője a főispánoknak, a hat évenkint megtartandó tisztujítások vezetése; de az ezeknél való Őrködést is gyakorolhatja a kormány ad aetum kiküldött biztosai által. No még lenne a főispán uraknak a főrendiházba való berukkoltatása. A főrendiház küszöbön álló reformja ezt is feleslegessé teszi; de különben is politikai szemérmetlenségnek tartom, hogy a kormány alárendeltjei által akarja a második kamarában is mindenhatóságát fentartani. Aztán a főispánok nélkül is érvényesül ottan akarata. A főispáni állások tehát — mint szükségfeletti Barlangok — miaden hátramaradás nélkül eltörölhetők és ez által 243,500 frt megtakarítás eszközölhető. lm itt az alkalom megmutatni, hogy a kormány nem tréfálkozik, a midőn megtakarításokról beszél, hanem azt komolyan is akarja. Indítványt — melynek sorsa a k-szavaztatás lenne — nem nyújtok be, de nem tehetem, hogy a belügyér ur figyelmét a megtakarítás e módozatára ne irányozzam. Rakovszky István előadó: T. ház! Igen röviden fogom indokolni a pénzügyi bizottság javaslatát. A képviselő ur különösen arra helyezi fcdszólalásának súlypontját, hogy a főispán az ötödik kerék a megyében, hogy évenkint csak öthat napon van munkája s a tisztújításon kivül teendője nincs. Azt hiszem, hogy azon újabb tör? vények meghozatala óta, melyeket mi, kik a megyei életben részt veszünk, ismerünk, ezen állítás bővebb czáfolatra nem szorul. Elég a közigazgatási bizottságra és annak teendőire utalni, hogy az állítás tarthatlansága azonnal kitűnjék. Azt hiszem, hogy mi, kik a megyei életet és az autonómiát szeretjük, azt az állítását sem fogadhatjuk el a képviselő urnak, hogy az alispánok a kormány közegei volnának. Én a megyék érdekében ezt határozottan tagadásba veszem. Sértő volna a megyékre s mok Önérzetére e feltevés és épen ezért, mert én feltété!ezem minden vármegyében azon életképességet, azon Önérzetet, hogy autonómiáját, különösen az alispán-választásnál, függetlenül gyakorolja: mert a tapasztalásból is tudom és látom, hogy az alispán mindig a vármegye közvéleményének kifejezője és választottja s nem a kormány közege.; azért tartom más oldalról méltánylandóknak azon okokat, melyek a főispáni intézmény fentartása mellett szólanak s melyek szükségesnek tartják azt, hogy a kormánynak mindenütt, különösen a beiigazgatás terén ellenőrző közege legyen. A t. képviselő ur felhozta, hogy más alkalommal is miknek nevezte én miknek tartotta & főispánokat. Legyen szabiid ezzel szemben nekem is felhoznom, hogy a ház más alkalommal felhozott hasonló indítványokkal szemben mindig azon álláspontot foglalta el, hogy nem lehet, mert lehetetlenség, hogy a kormánynak, különösen a belügyi téren saját ellenőrző közege alkalmazva ne legyen, mert hisz e nélkül magát a miuisteri felelősséget, életbeléptetni és gyakorolni is lehetetlen volna. Ezek voltak az indokok, melyek a házat arra bírták, hogy e tételt fentartsa. Elismerem, lehet vitatkozni a hatáskör új beosztásáról, lehet esetleg kérdés tárgya az intézménynek új szervezése, de a főispáni intézmény megszüntetéséi s ennek alapján a kormány ellenőrzési jogának lehetetlenítését alig lehetne javasolni. Miére is kérem a t. házat, méltóztassék a költségvetési tételt elfogadni. (Helyeslés.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! Azok uíáu, miket a pénzügyi bizottság előadója elmondott, csak a képviselő ur egy szavára kívánok reflektálni. 0 annak igazolására,