Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-47

270 47. országos ülés január 26. 1882. „Az ur bárki legyen, csupán b. Edelsheim-Gynlai specziális engedelmével léphet be." Sőt Magyarország honvédelmi roinisterét sem fognák oda beereszteni. No hát t. ház, én sem magyar mioisterelnök, sem honvédelmi minister nem vagyok, de azért bent voltam és hogy én azoknak az uraknak tájékozást nyújtsak adandó alkalomra, elmondom, hogy a bemenettől balfelől a platformon vassíneken van egy óriási ägyu, a mely óriási bombákat szórhat. Hova? Nem a Svábhegy, nem a Sashegy lerontására, hanem Budapest városára és köröskörül állanak a bombavető mozsarak, mindegyikhez szolgál egy-egy kémény, mely a mimicziót felszállítja. És ha önök felkeresik a souterainben a parancsnok helyiségét, ott fel fogják találni azt a térképet a melyre pontosan fel van jegyezve, hogy hány fok elevátio alatt kell az embernek lőni, ha a rebellisek az akadémiába találnának bújni, hány fok alatt, ha a kerepes! ut keresztezésén vannak és hány fok alatt kell lőni, hogy a bombák a magyar képviselőház kellő közepébe találjanak. {Mozgás.) No már a mai ballístika, a mai tüzérséggel szemben a citadella mint erődítmény oly értelemben, hogy azzal akár Budát, akár Pestet megvédjék egy betolakodó ellenség ellen, valóságos képtelenség, mert azt a citadellát Budapest környékén bármely hegyről romokra lehet összelőni. Ennek a citadellának ma békés nyárspolgárok számára ugy látszik csak az a hivatása, hogy a hajók érkezését és távozását jelezze. De ha fel méltóztatik menni és meghallgatni, hogy annak a a legénysége mire taníttatik és utaaittatik, mily indokolással, ha nekem nem hiszik, majd elhiszik aztán, hogy ennek a citadellának soha más rendeltetése nem volt, csakhogy esetleg a Hentziszobort megvédje és a rebellis magyaroknak véres verejtékén szerzett intézeteit, épületeit nyolcz óra alatt porrá, hamuvá lövöldözze. Ezt a citadellát és a Hentzi-szobrot méltóztassék Ő Felsége eltakartatni s akkor a citadella helyére a honalapítás évezredes fordulója alkalmával oly emléket fogunk oda állítani, mely méltó lesz a magyar nemzethez. Nem fogadom el a királyi udvartartásra előirányzott tételt. {Helyeslés a szélső balon) Láng Lajos előadó: T. ház! Azt hiszem, helyeselni méltóztatik eljárásomat, ha válaszommal csupán azokra szorítkozom, a mik az osztrákmagyar civillistáról mondattak. Alegalkotmányosabb országokban, pl. Angliában azon praxis van, hogy a civillista soha sem tárgyaltatik, r mert egyszer-inindenkorra meg van állapítva. És én ezt helyesnek tartom azért, mert épen ugy elveszi az alkalmat attól, hogy túlságos loyalitási, mint attól, hogy túlságos népszerűség-keresési nyilatkozatok történjenek. Azonban azokra nézve, miket szorosan a számokról mondott Irányi igen t. képviselő ur, kénytelen vagyok mégis egyet és mást elmondani és pedig azért, mert azon számok nem felelnek meg mindenben a valóságnak; nem felelnek meg annyiban, a mennyiben egyeseknél bővebb magyarázat szükséges azon számok megértésére, mint a mit ä képviselő ur mondott és nem is maguknak a számoknak felemlítésében van a hiány, mert hiszen a f'forrás, melyből azok merítvék, valószínűleg ugyanaz, a melyből én merítem, tudniillik a képviselő ur kezében levő angol könyv. Azonban méltóztatott elfeledni némely más körülményeket, melyeknek felemlítése okvetlenül szükséges, hogy ezen számok jelentőségét felfogjuk. {Halljuk!) Három civillistát méltóztatott felhozni és összehasonlítani, t, i. az olasz, porosz és angol civillistát, á mi az olasz civillistát illeti, a számokra nézve azt méltóztatott mondani, hogy az körülbeiől 6 millió 100 ezer forintot tesz. Ez nem felel meg egészen a valóságnak, a mennyiben Olaszországban van először az úgynevezett dotatio della corona, mely tesz 16 millió 250 ezer lírát; ezen kívül van Amadeo herczeg apanageje, mely 300 ezer lírát tesz, azután van a genuai herczeg 200 ezer lírával s más czím alatt még 200 ezer lira. Mindezek fizettetnek az olasz kincstárból és ez tesz együttvéve 6.740,000 frtot. Ezen kívül azonban van az olasz királynak, valahányszor utazik és valahol hosszabb ideig tartózkodik, külön összeg e czélra a költségvetésben felvéve, valamint fel van abban véve a királyi épületek és lakházak javítására is egy bizonyos összeg. Mindezeken kivül a pápai udvartartásra fizettetik 3.225,000 iira, a mi körülbelól íesz 1.290,000 frtoí, mely összegek együttvéve tesznek 8 millió forintot. Mármost azt hiszem, hogy az, a mi ezen czímen fizettetik, nem aránytalan ahhoz képest, a mit az osztrák-magyar monarcha élvez ezen czímen; mert Olaszország vagyoni és financiális helyzete és lakosságának számaránya és az osztrákmagyar monarchia vagyoni és financiális helyzete és lakosságának számaránya közt mindenesetre nagyobb különbség van, mint 8 és 9 millió forint közt. Ez az egyik. A másik a porosz civillista; és itt igen jól méltóztatott mondani, hogy porosz, mert az nem a német császár r civillistája, hanem egyedül a porosz királyé. És ez nagy különbség, mert a porosz király, mint ilyen, mindenesetre kisebb terület felett uralkodik és kisebb civiilistára tarthat igényt, mint az osztrák-magyar monarchiának feje. A mi aztán az angol civillistát illeti, itt is van a számadásokban egy kis tévedés, a mennyiben méltóztatott felhozni a királynő civillistáját 380,000 font sterlinggel. Méltóztatott ezen kivül