Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-46

258 4S- wszég*8 ülés janaár 25- ÍSS2. tetui, hogy tegnap méltóztattak elhatározni, hogy holnap két bizottságba a hiányzó tagok választassanak meg, továbbá hogy a kérvények hetedik sorjegyzéke vétessék tárgyalás alá. Hogy a ministerelnök ur javaslata osszhangzásba jöjjön a ház ezen határozataival, bátor vagyok indítványozni, hogy a holnapi ülés első tárgya legyen a hiányzó két bizottsági tagnak megválasztása; azután a most letárgyalt két törvényjavaslat harmadszori felolvasása, azután jönne a kérvények 7-ik sorjegyzékének tárgyalása és végre a költségvetés első füzete, mint a ministerelnök ur indítványozta, a közösügyi rovatnak kihagyásával, a mely a delegatiók határozata szerint fog tárgyalás alá kerülni. A pénteki ülésen lehetne folytatni a költségvetési tárgyalást. Azonkívül méltóztatik a t. ház kimondani, hogy folyó hó 27-én túl február hó 6-ig érdemleges ülés ne tartassák. Ha netalán a delegatió működése február hó 6-án egy két nappal túl terjedne, az elnökség hatalmaztatnék fel, hogy a delegatiók működésének befejezése után tűzze ki a legközelebbi ülést. {Helyeslés.) Ha elfogadni méltóztatnak, ezt határozatképen kimondom. Most következik az interpellatió előterjesztése. Bereczky Sándor: T. ház! Interpellátióm megtételére a ben foglalt tárgy iránti érdeklődésemen kivül az irók és művészek társasága tagjainak megbízása is kötelez — de kötelez főkén képviselői állásom, melynél fogva őrködni tartozunk a felett: hogy a ház határozatai teljesíttessenek. Interpellátióm a Brassó város és ezzel szomszédos községek között birtoklási viszonyból eredt tartós és a községekre nézve sérelmes perlekedésnek, a polgári nyugalmat megzavaró viszálynak végleges megszüntetésére vonatkozik. Nézetem szerént ezt két utón, igazságszolgáltatás és közigazgatási utón lehet elérni, azért interpelíátiómat részben az igazságügyi miuister úrhoz, részben a belügyminister úrhoz intézem. Szükségtelennek tartom indokolásomban a Brassó város és érdekelt hét község birtokviszonyai- t nak jogi természetét hosszasan fejtegetni, — erre nézve a t. ház tagjai közül azok, a kik az ügy iránt érdeklődnek, a hiteles okmányok alapján készült s a t. ház tagjai között közelebbről is szétosztott nyomtatványból bővebb felvilágosítást nyerhettek, — azoknak, a kik talán nem érdeklődnek, érdeklődését fel kelteni igénytelen szavaimnak ugy sem sikerülne, de lehetetlen is az ottani állapotokat, melyek felett hat század vonult el s azon változatokat, melyek ez idő alatt történtek, egy interpellatió indokolásának keretébe szorítani, ugy, hogy azok fontossága teljes világításban kitűnjék. Elégnek tartom megemlíteni, hogy a Bras- I sóval szomszédos, szóban forgó községek elődei 121 í-ben II. Endre király alatt mint szabad nép telepedett le az általuk ma is lakott területre, egyedüli kötelezettségűk volt Törcsvár őrzése, fa várak építési s más határ őri szolgálatok teljesítése. Ezen minőségben háborítatlanul éltek három század lefolyása alatt. 1500-ban II. Ulászló király, a hét községet politikailag Brassó városhoz csatolta]; a károlyfehérvári eredeti okmányban láthatólag „a Brassó városhoz tartozó szászokéhoz hasonló jogokkal és kötelességekkel" ezen összecsatolásból merítette Brassó város a jogalapot a hét község lakosainak polgári állása kétségbe vonására; ezen időn innen kezdőknek külömböző ürügyek alatt, elébb apróbb s később fokozatosan nevekedő jog-csipkedések, melyeket Brassó város a hét község ellen elkövetett, de teljes sikert nem érhetett ei, mert a hét község az országos kormányzó hatalomnál mindig igazságos védelemre talált. í 856-ban Brassó város elérkezettnek látta az időt ezélja ki vitelére, a hét község határában lévő, Brassó város által soha. a hét község lakosai által hat századon keresztül szabadon használt erdőket elfoglalta, a községeket regalejogaikban megsértette, 186i-ben úrbéri czímeit birtok rendezési keresetet indított, innen eredt a hosszas perlekedés, mely a mai napig a maga teljességében bevégezve nincs. Nem bocsátkozom azon kérdés el bi j vájjon korlátolhatja e Brassó város a hét közsé: get 1856-ig korlátlanul használt erdőségek haszí nálatában ; ennek elbirálása a birói kart illeti, de meg kell említenem egy világos tényt, mely a felvetett kérdésre meg nem czáfolható feleletet ád és ez az: hogy azon 4111 hold földbirtok mellett, a melyen a hét község lakosai gazdaságot folytatnak, ha a határaikon lévő erdőségeket és legelőket szabadon nem használták volna, ama 27 ezer lelket számláló népesség hat századon keresztül magát fentartani képes nem lett volna s régen bekövetkezett volna a most szándékba vett kivándorlás kényszerűsége. Hasztalan lenne az ügyet mind jobban elkeserítő tárgyalásokat elsorolni, hasztalan lenne keresni az okát, hogy a hozott végzések, rendeletek daczára a viszály miért nem szűnt meg; tény az: hogy a nyugalom helyreállítva nincs, tény az. hogy a hét község lakosai Brassó nyomása ellen keserű panaszt emelnek. Brassó városnak támadásában némelyek az ottani magyar elemnek elnyomására, megsemmisítésére czélzó cselekményt látnak; nem lehet tagadni, hogy ezen törekvést különösen egyházi utón észlelni lehet s végeredményben kellő vigyázat s védelem hiányában oda is vezethet; — ha így lennék meggyőződve, nem azt az utat kő-