Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-46

gyg 46. omágos ülés kezében, mely igea gyakran nemzetellenes czélok kivitelére használtatik fel: én t, ház, miután nem akarom, hogy az ifjúság, a nemzet virága — hogy ugy moudjam — haza- és nemzetellenes czélokra használtassák, mert nem akarom, hogy az ifjúság idegen érdekért vérpadra hurczoltassék, mert nem akarom, hogy a máris elviselhetlenné vált nagy terhek még magasabbra emeltessenek, a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatot még részletes tárgyalás alapjául sem fogadom el. [Éljenzés jobbjelöl.) Elnök: Szólásra többé senki sincs feljegyezve. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a magyar korona országaira eső hadjutaléknak az 1880-ik évi népszámlálás alapján való megállapításáról, illetőleg az 1873-ik évi XXXVII. t.-cz. módosításáról szóló törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a czímet, 1. és 2. §-i, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök: E szerint a törvényjavaslat letargyaltatván annak végleges megszavazása a holnapi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik az 1882. évben kiállítandó ujoncz és póttartaléki jutalék megajánlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Ha a jelentést felolvasottnak méltóztatnak tekinteni, (Helyeslés) az általános tárgyalást megnyitom. Az előadó nem kivan szólni. Ugron Gábor: T. ház A közös hadsereg részére megaj ánlandó uj onczj utal ék megszavazását a magam és elvtársaim nevében megtagadom és pedig azért ,mert a hadsereg, a mely törvényeink értelmében közös volna, nem közös, hanem osztrák. Azon törvényeket, a melyek 1867. és 1868-ban meghozattak, a hadsereg nem respectálja, hanem lépten nyomon azon szellemben nyilatkozik, ugy teszen és jár el, mintha ma is absolutismus alatt állana Magyarország. Példára hivatkozom. Kezünkben van azon kimutatás, melyet a hadügy mini ster csatolt egyfelül magyarul, másfelül németül a törvényjavaslathoz. Ebben az mondatik: „In Ungarn und Siebenbürgen". Holott a ki Magyarország alkotmányos törvényeit ismeri és nem hódol az absolutismus tendentiáinak, igen jól tudja, hogy Erdély az unio-törvény meghozatala óta, mint önálló ország lenni megszűnt. A közös hadsereg tehát azokban a kimutatásokban, melyeket hivatalosan használ, nem tüntetheti fel Erdélyt önállónak. Még kevésbbé engedhető azonban az meg, hogy a honvédelmi mmister az általa beterjesztett és ellenjegyzett törvényjavaslathoz ily törvénybe ütköző kimutatást csatoljon. (Ugy van! a szélső hátoldalon*) Üssék fel önök a katonai jaanár 23. 1882. „Schematismust", abban nem fogják találni a Magyarország és Ausztria közt létező dualistieus államszerkezetre vonatkozólag elfogadott hivatalos kifejezéseket. Abbaa birodalmi és nem közös hadügyministerről van szó és még ő Felségének ezímébó'l is ki van hagyva azon parányi „és", a mely a dualismust fejezi ki. Ezt t. ház csak azért hozom fel, hogy ha meg van a törvény, azt a közös hadsereg is respectálja. A „Schematismus"-ban azon czím használtatik, a mely az absolutismus alatt lett használva s a melyben Magyarország, mint egy, az osztrák birodalomba beolvadt tartomány szerepel. De, t. ház, a közös hadsereg az utóbbi időkben, midőn egyes kicsapongó tagjai botrányos kihágásokra engedték magukat ragadtatni, nem adta meg a polgári társadalomnak azt az elégtételt, a melyre kötelezve volt, (ügy van! a szélső haloldalon.) A múlt évben tárgyaltatott a kolozsvári merénylet és a hogy az letárgyaltatok, rá két napra közé tétetett az ítélet, mely szerint az előbb elitéit katona - tisztek kegyelmet kaptak. És mi történt? Az

5 hogy a tiszti kar Nagyszebenben, a hol ideiglenesen vizsgálat alatt állottak, nagy banquettel üdvözölte őket, mint hősöket, a helyett, hogy szánakozással, részvéttel fogadta volna és sajnálta volna azon cselekedeteket, melyeket, békés polgár lakására törve, elkövettek. Azóta is t. ház, botrány botrányt ért és nem kell, hogy messze menjünk: midőn ő Felsége és a hírlapok mind elismerőleg nyilatkoztak a magyar nép magatartásáról, hogy a miskolczi hadgyakorlatoknál mily odaadással, vendégszeretettel, önfeláldozással fogadta a közös hadsereg tagjait, fogadta pedig azért, mert a magyar király volt az, a ki jelen volt és felügyelt a hadgyakorlatokra, a magyar király iránti tisztelet és ragaszkodásnál fogva, ugyanakkor egy közös hadseregbeli tiszt súlyos hantáimat követett el egy magyar birtokoson. T. ház! Nem szabad tűrnünk, hogy államban legyen állam, mely magát felül helyezze az állam törvényes intézményein, a mely magát erősnek hiszi és tudja épen azon titkos pártfogás folytán, a melyben folyton részesül, midőn alkotmányos intézménynyel jő összeütközésbe. Épen azért, mert ezen titkos proteetiót érzi, mindig hatalmasabbnak érzi magát és nem tekinti magát másnak, mint egy fentartott eszköznek, mely kellő pillanatban végét vetendi mindazon komédiáknak, melyet alkotmánynak és alkotmányos életnek nevezünk. Nem lehet megtűrni, hogy törvényes intézmény az ország törvényeit ne respectálja. Azt fogják kérdeni, hogy hol van az a példa, a hol az ország törvényeit ne respectáltákvolua? Itt van mindjárt a Magyarország magán-