Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-46

4ö. országos ülés január 25. 18S2. 255 szavazott 16i, távol volt 50, e szerint a ház többsége a költségvetést általánosságban a részletes tájgy^Ms~lSlapjäul elfogadta. következnek most azon határozati javaslatok tárgyalása, melyeket a pénzügyi bizottság javaslatba hozott Fel fognak olvastatni. Baross Gábor jegyző (olvassa): „Méltóztassék a t. ház a kormányt arra utasítani, hogy tegye tanulmányozása tárgyává az ipari szakoktatás és iparfejlesztés körüli intézkedések és kiadások lehetőleg egy ministeri tárczában való egyesítésének kérdését és e tanulmány eredményéről tegyen jelentést.

u Elnök: Méltóztatik a t. ház a határozati javaslatot elfogadni? (Felkiáltások: Elfogadjuk!) Tehát eífogadtatik. Következik a második határozati javaslat, mely a nyugdíj-törvény elkészítésére vonatkozó utasítást tartalmazza. Baross Gábor jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Irányi Dániel: Ezen határozatot a ház évről évre ismétli, a nélkül, hogy annak legkisebb sikere lenne. Erre nézve arra kérem a t. házat, méltóztassék e határozati javaslatot azon módosítással elfogadni, hogy a kormány oda utasittatik, hogy a nyugdíj-törvényt még ezen ülésszak alatt elkészítse és benyújtsa. (Helyeslés a szélső balon.) Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Én arra kérem a t. házat, méltóztassék megnyugodni abban, a mit a pénzügyi bizottság előterjeszt. A kormány eddig is foglalkozott és most is foglalkozik a kérdéssel. Annak megítélését, hogy az előterjesztendő kérdések közül, melyek a fontosabbak és mikor készülhetnek el, méltóztassék reánk bizni, a kormány megteendi előterjesztését, de a határidőt ne méltóztassék kitűzni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A határozati javaslathoz Irányi képviselő ur módosítványt adott be, mely szerint a szövegbe beiliesztetni kívánja, hogy a jelen ülésszak alatt készíttessék el a törvényjavaslat. Az első kérdés az lesz, elfogadja-e a ház a bizottság javaslatát. Madarász József: Kötelességemnek tartom felhívni a t. ház figyelmét arra, hogy vagy méltóztassék elfogadni Irányi képviselőtársam módosítását, vagy pedig méltóztassék a határozati javaslatot egészen elhagyni és el nem fogadni. Nem készültem rá, nem hoztam el a kimutatást arra nézve, hogy körülbelül a zárszámadások tárgyalásánál öt, vagy legalább is négy év előtt kötelező határozatot hozott a ház e tekintetben. Csakis a ház tekintélye sülyed az által és a kormány iránt való bizalom nem neveltetik semmi tekintetben, ha ily határozatok hiában szerepelnek a ház határozatai közt. Kötelességemnek tartom tehát Irányi képviselő-társam módosítványát elfogadásra ajánlani, vagy ha az nem fogadtatnék el, akkor kérem, méltóztassék az egész határozati javaslatot mellőzni. (Helyeslés a szélső" baloldalon.) Elnök: Azt hiszem, hogy első sorban mindenesetre azt a kérdést kell feltennem, elfogadtatik-e a bizottság határozati javaslata és ha nem fogadtatík el, akkor felteszem a kérdést, méltóztatik-e a t. ház Irányi képviselő ur módosítványát elfogadni. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a bízottág határozati javaslatát elfogadni ? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a határozati javaslatot elfogadja, ennélfogva Irányi képviselő ur módosítványa elesik. Következik a harmadik határozati javaslat. Baross Gábor jegyző (olvassa) : „A kormány felhivatik az országos számvitel reformjáról szóló törvényjavaslat előkészítésére." Elnök: Méltóztatnak-e a határozati javaslatot elfogadni ? (Elfogadjuk!') A határozati javaslat elfogadtatott. Következik a véderő-bizoítság két jelentése, melyek sürgősségöknél fogva mielőbb felveendők. (Felkiáltások: Még két int.erpellátió van!) Elnök: Az egyik interpellátió visszavonatott s ugy hiszem, még ezt a két törvényjavaslatot el lehet végezni. Első törvényjavaslat a magyar korona országaira eső hadjutaléknak az 1880. évi népszámlálás alapján való megállapításáról, illetőleg az 1873: XXXVII. t.-cz. módosításáról. Méltóztatik a t. ház kívánni, hogy a bizottságnak jelentése felolvastassák, vagy;; méltóztatik azt felolvasottnak tekinteni? (Felolvasottnak veszszük!) Ha méltóztatnak feloivasottnakvenni, akkor az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti az előadót, de ő nem kíván jogával élni. Csanády Sándor: T. ház! Egyike vagyok azoknak, kik az 1867-ik évtől és igy a nemzetet megsemmisítő közösügyes kiegyezéstől számítva, (Felkiáltások jobbról: Átkos!) átkos, ha ugy tetszik. Én megemlítettem a napokban, hogy e szót Tisza Kálmán úrtól tanultam. Ha önök annyira gyönyörködnek (Felkiáltások jobbról: A dologra '.) abban, hogy ő hitehagyott lett, megtagadta magát, hogy szélkakas módjára ingadozott, megcsalta a nemzetet, ám legyen, (Nevetés és éljenzés jobbfelöl) tehát mondom, hogy miután én a nemzetet megsemmisítő (Elénk derültség) közösügyes (felkiáltások jobbról: Átkos) átkos kiegyezésnél fogva a közösügyes hadsereg részére egyetlenegy ujonczot sem szavaztam meg, nem pedig azért először, mert én a közösügyeket oly intézménynek tartom, mely a magyar nemzet szellemi, anyagi és közerkölcsiségi megsemmisítésére, tönkretételére gondoltatott ki, a közösügyes hadsereget pedig oly eszköznek a jelen kormány