Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-36

86. or»gÉg«s ülé, jauuär 12, 1882, g lenes és végleges tételeiben — igen helyesen — egyaránt felöleli, Épen ez szolgál — előre bocsátom — magyarázatul a keretek tágulásának s a költségek szaporodásának is. De mielőtt ezek főbb csoportjaira rámutatnék, egy másik észrevételemet is bátor vagyok előrebocsátani, mely szintén költségvetésünk jellemzésére tartozik. És ez abban áll, hogy nemcsak az 1875-ik év előtti időben és nemcsak a főleg 1875 és 1878-ban történt adóemelések következtében, de állandóan, évről évre tapasztalható rendes bevételünk és kiadásaink em elkedése; és 1875 tol 1880-ig is átlag kiadásaink 8 millióval, bevételeink 9 millióval uövekedtek. Igaz, ugyan, hogy az említett 6 évből a 3 elsőben a rendes kiadások nevekedését inkább csak a rendkívüliekből való átvétel és az évi deficitek fedezéséből eredt teher okozza, mig a 3 utóbbi évben a 153 milliós kölcsön conversiójának terhe, a boszniai kiadások kamatterhe és a vizveszélyek által okozott kiadások is nevelék azokat, a mit azért említek meg, hogy rámutassak, miszerint ezek is új kiadások, melyektől jövőben meg lehetünk kiméivé, de a kiadások ez emelkedéséből az 1881. és 1882. előirányzatok közti emelkedés nagy összege is némi magyarázatot nyer és ha fenhagyja is az összehasonlítás, az igazolás és indokolás szükségét minden egyes tételre nézve, legalább a bevételekre nézve megvan annak azon jogosultsága, hogy az előirányzat emelését bizonyos mértékig, több években tapasztalt tényleges eredmények már általában is igazolják. De másfelől, az összehasonlítás egyszersmind arra int, hogy ha államháztartásunkat rendezni akarjuk, akkor egyfelől a kiadások fokozatában szigorúbb korlátokat kell tartanunk és másfelől kedvezőbbé kell tennünk a kiadások és bevételek emelkedése közti arányokat, mert hacsak nem parallel haladnak azok, akkor soha sem fognak a mérleg helyreállásában találkozni. A mi már az 1882. évi rendes költségvetés főbb kiadási tételeit illeti, ezek közt a közösügyi kiadások 3 és fél millióval való emelkedése leginkább a vámbevételek fedezeti hiányából, erődítésekből, valamint a törvényhozás által megszavazott beszállásolási és katonai nyugdíj-törvényből keletkezik. E tételek magyarázatába nem bocsátkozom, de midőn emelkedésüket jelzem, kötelességem azt is megjegyezni, hogy a vámbevételek kilátásba helyezett emelése csökkenteni fogja a hiányt és hogy a kiadásoknak az erődítésekre fordított részen kivül, épen azon része emelkedik, mely mint a beszállásolási költség, a városoknak nálunk is jelentékeny pénzügyi előnyeivel áll kapcsolatban. A mi a hadi kiadásoknak nehéz terhéből nem von le ugyan semmit, de csökkenti azok meddőségét. KÉPYH. NAPLÓ 1881—84. II. KÖTET. Az államadóssági kamatoknak 3 és fél millióval növekedése csak látszólagos emelkedés, (Mozgás a szélső balon) mert a törlesztés czímén beállott fél millió szaporodás, továbbá a társulatok által megtérítendő tiszai kölcsönnek 1 milliónyi emelkedése és a budapest-zimonyi vasút terhének 925,000 forintnyi interkalaris kamata, a fedezetben is szerepel, ugy hogy az államadósság terhének tiszta emelkedése az egy milliót sem éri el, a mit természetesen annak köszönhetünk, hogy a 6 százalékos aranyjáradék konversiója következtében már is 1,637,000 forint kamat megtakarítást értünk el, noha a műveletnek csak közepén vagyunk. A mi egyfelől sokkal kedvezőbb színben tünteti fel ezt, mint a milyenre számítánk és másfelől a jövőre is, ha a pénzpiacz helyzete kedvező lesz, jelentékeny kamatmegtakarítást helyez e ezimeu kilátásba. De egyszersmind óva int ez a körülmény arra is, hogy nagy vállalatoktól tartózkodjunk, mert ezek államadósságunk kamatterhet akkor is emelik, mikor a conversió eredménye már fel lesz emésztve. Á többi kiadások tehát nem csak a 29 milliónyi beruházás, hanem korülbeiői 5 milliónyi emelkedés csak a rendes kiadások közt, már az állami élet nem meddő terheiből, de culturális tevékenységéből származnak. Azért növekszik a közmunka-minister rendes kiadása 2 és fél millióval, mert vízmüvekre és vasútüzemre jóval többet fordítunk, azért nő a pénzügyminister kiadása i millió 800 ezer frttal, mert a fémbényászarnál, vasműVeknéi és fémkohászatnál, dohány üzemnél sokkal nagyobb tevékenységet fejt ki az állam; azért nő a földművelési, ipari és közoktatási czélokra a kiadás mintegy 650,000 frttal, mert sokkai több teendőt és intézményeinknek sokkal erősebb fejlesztését karoltuk fel, mint eddig. Ezekből kitűnik, hogy honnan ered kiadásaink nevekedése. Lesz alkalma a t. képviselőháznak azokat nem csak igy általában és kerekszámokban, de tételről tételre vizsgálni. E számokat itt csak annak bizonyítására hoztam fel, hogy nagy részben, ugy az államadóssági teher, mint a folyó kiadások nevekedése az állam kulturális közgazdasági tevékenységével áll kapcsolatban, melyeknek bizonyára lehet az államháztartási mérleg érdekében szűkebb és tágasb korlátokat szabni, de a melyek hasznosan felhasználva, nem meddő terhet, sőt fejlődést biztosító beruházást képeznek már a rendes kiadások keretében is. A bevételek emelkedését nem újabb adóemelés okozza; a már megszavazott törvények következménye és a fejlődés kétségbevonhatatlan eredménye az. Ezért az egyenes adóknál csak azt a változást tapasztaljuk, a mi a szállítási adó új tételeinek egész évi alkalmazásából 2