Képviselőházi napló, 1881. II. kötet • 1882. január 11–február 11.

Ülésnapok - 1881-36

8 Sfi. orseágo* ttlí'-f január 12. 1882. Komáromraegye közönségének feliratát a Budapestet Bécscsel a Duna jobb partján összekötő vaspályavonalnak kiépítése tárgyában. Szilágymegye közönségének feliratát, melyben az. anyaországhoz történt visszacsaíoltatása következtében a kataszteri tiszta jövedelem 16 százalékára fölemelt földadójának 10 százalékra való leszällittatását kérelmezi. Vízakna város lakóinak Korizmics László képviselő ur által beadott kérvényét, melylyel az arányosítást tárgyazó 1871. évi LV. törvényczikknek Vízakna város területére hatályon kívüli helyezését kérik. Csikmegye közigazgatási kezelő- és segédszemélyzetének Míkó Bálint képviselő ur — KrassóSzörénymegye közigazgatási kezelő- és segédszemélyzetének Tisza László képviselő ur által, —• Nagy-Küküllőmegye közigazgatási kezelő- és segédszemélyzetének Bausznern Gnidó képviselő ur állal — Sárosraegye közigazgatási kezelő- és segédszemélyzetének Berzeviezy Albert képviselő ur által beadott kérvényét, melyben az ország összes megyei kezelő- és segédszemélyzet részére nyugdíj-intézmény életbeléptetéseért esedeznek. Balmaz-Ujváros község vegyes ipartársulatának ; és a Monor kerületi ipartársulatnak Mocsáry Lajos képviselő uraltál benyújtott kérvényét az 1872. évi ipartörvény megváltoztatása iránt. E kérvények és feliratok a kérvényi bizottságnak adatnak ki. Bemutatom továbbá a máramaros-szigeti királyi törvényszék, ügyészség és járásbíróság segéd- és kezelő-személyzetének Urányi Imre képviselő ur által beadott kérvényét, melyben fizetés és lakbér fölemeléseért, fokozatos előléptetés és nyugdíjszabály életbeléptetéséért esedezik. A máramaros-szigeti királyi tör fény szék, járásbíróság és ügyészség tagjainak Urányi Imre képviselő ur által beadott kérvényét, a nyugdíj-rendszernek szabályozása, az 1875. évi XXXVI. törvényczikk 4. §-ához képest végleges szervezés megállapítása, a szolgálati pragmatica életbeléptetése iránt. Minthogy e tekintetben a pénzügyi bizottság már jelentését beadta, e kérvények a ház irodájában tétetnek le. Az elnökségnek több előterjesztése nincs. Bátor vagyok azonban még felhívni a t. ház figyelmét arra, hogy Zsíros Lajos lemondása folytán az igazságügyi bizottságban egy tag helye megürült és minthogy a bizottságnak most fontos teendői vannak és naponkint ülést kellene tartania, czéíszeríí lesz minél elébb betölteni az üresedésbe jött helyet; ha méltóztatnak beleegyezni, a választást a szombati ülés napirendjére tűzöm ki. [Helyeslés.) Ennélfogva a szombati ülés első tárgya az igazságügyi bizottság egy tagjának megválasztása lesz. Most következik a napirend, t. i. a pénzügyi bizottság általános jelentése az 1882. évi állami költségvetés iránt. Méltóztatnak kívánni, hogy a jelentés felolvastassék? (Felkiáltások; Nem szükséges!) A jelentés tehát felolvasottnak vétetik. Ennélfogva az általános vitát megnyitom, a melyben az első szó a bizottsági előadót illeti. Hegedűs Sándor előadó: Tisztelt képviselőház! Az 1882. évi állami költségvetés legnagyobb részben azon keretben mozog ugyan, melyben a megelőző évek költségvetései; de e keret sok irányban kitágítva lőn. (Mozgás a szélső haloldalon.) Midőn a rendes kiadások 12, illetőleg a pénzügyi bizottság javaslata szerint egy áthelyezés következtében 8 millióval, a rendes bevételek 11 és fél millióval növekednek az 1881-iki költségvetéshez képest, akkor elmondhatjuk, ha a beruházások 15 millióval való növekedésére nem is tekintünk, hogy államháztartásunk keretei az 1882-ik évi költségvetésben is tetemesen szélesbedtek. A mint e jelentékeny számok egyesítve vannak előttünk, meglepnek, hogy ne mondjam megdöbbentenek. Mert ha egyfelől államháztartásunk rendezése a főczélunk, ha másfelől terheink nagyságát érezzük: nem szabad elzárkózuuuk azon meggyőződés és kötelesség elölj hogy kiadásaink fokozását lehetőleg kerülni, bevételeink mesterséges emelését, az állampolgárok keresetének és fogyasztásának nagyobb megterheltetését csak a legszűkebb mértékben és a legóvatosabban szabad indítványoznunk és elfogadnunk. Épen ezért, midőn a pénzügyi bizottság nevében az 1882-iki évi állami költségvetést azon formában és keretben van szerencsém elfogadásra ajánlani, melyben előterjesztettem, legelőször azon magyarázattal tartozom a t. képviselőháznak, hogy mik főbb tényezői egyfelől a kiadások, másfelől a bevételek azon jelentékeny emelkedésének, melyek már a rendes költségvetésben oly nagy összeget eredményeznek. Két megjegyzést kell előre bocsátanom. Egyik az, hogy az átmeneti kiadások és beruházások magyarázatába bocsátkozni, ez általános észrevételek alkalmával, szükségesnek nem tartom ; mert azok részben ismeretes ideiglenes természetű kiadások; részben a budapest-zimonyi és a vicinális vasutak építésével állnak összefüggésben; tehát speciális elbírálás alá tartoznak ugyan, de államháztartásunk állandó irányzatához, állandó keretéhez, hogy ugy mondjam: jelleméhez nem tartoznak. A mily könnyen feb vesszük azokat, ép oly könnyen szabadulnunk lehetne azoktól. És ezt állíthatom főleg azért, mert rendes költségvetésünket, épen az emeli ki a régibb költségvetésekkel szemben, hogy nem csak a status quo fentartásáról gondoskodik; de fokozott mértékben a fejlődés lényeges tényezőit, valamint az államadósság egész terhét ideig-