Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.
Ülésnapok - 1881-11
11. országon ülés október 14. 1881. 91 mintha ők barátjai volnánk az Önkormányzatnak, a munieipális rendszernek, Azt mondják, nekik az az óhajtásuk, hogy a mnnicipiumok hatásköre kitágittassék s az ellenőrzés bennük hatályosabbá tétessék. De mivel gondolják, hogy ez hatályosabbá tétetik? Méltóztassanak elhinni, hogy ha az megvalósulna, a mi kétségtelenül benne van a programmjukban, habár nem mondatik ki világosan, hogy tudniillik a hivatalok kinevezés utján töltessenek be, akkor a megyei közgyűlésekre senki sem fog menni, akkor hatályos ellenőrzésről szó sem lehet. A régi megye azért tudott administrálni, mert annak közönsége kiszolgált alispánokból, szolgabirákból és egyéb tisztviselőkből állott. Ezeknek jelenléte és az a hatalom és az a befolyás, a melyet akkor a megye közönsége gyakorolt, eszközölte azt, hogy volt egy szakértő közönség, a mely hatályosan tudta ellenőrizni a tisztviselőket és kezelni a közügyeket. [Helyeslés a széls'ó baloldalon.') Még az is benn foglaltatik a felirati javaslatban, hogy az ő nézeteik szerint el fog enyésztetni az a hátrány, hogy a tisztviselők politikai ügynökei legj^enek a hatalomnak. Ezt ugy akarják elérni, hogy kinevezik a tisztviselőket. Azt hiszem, t. ház! hogy ennek képtelensége annyira szembeszökő, hogy ennek bizonyításába bocsátkozni ez alkalommal nem szükséges. Egyébiránt az állam nagy czéljai, a magyar államnak nagy feladatai: ez képviselőtársainknak minden harmadik szava. Tudjuk, mit értenek ők a magyar állam nagy czéljai alatt. Azt, hogy alkotni kell egy erős magyar bureaucatiát, a melynek polyp karjai közt ne legyenek képesek még csak meg se mocsezanni a nemzetiségek. Ez foglaltatik az Önök feiirati javaslatában és erre kénytelen vagyok annyit megjegyezni: méltóztassanak vigyázni az ilyen kísérleteknél, mert utóvégre is mindegy a nemzetiségekre nézve, akár erőszakkal, akár ily administrativ rendszerrel és eljárással törnek létük megsemmisítésére. Ne gondolják azt, hogy a nemzetiségek nem fogják észrevenni az ily politika horderejét. Igen helyesen mondotta Polit képviselő ur, hogy ne gondolja senki, hogy nemzetiségi kérdés ma már nem létezik. Igaz, hogy ez alkalommal acut jelleget nem öltött, de az létező és életkérdés hazánkra nézve. Frontot csinálni egyrészről Ausztria egységes birodalmának aggressiv eljárásával, a németséggel, a szlávsággal; és másrészt hadilábra állani saját honunkban a nemzetiségekkei szemben: ez nézetem szerint képtelenség. Ez nem egyéb, mint saját fajunknak két malomkő közé való juttatása. [Halljuk! Halljuk! a szélső báloldalról.) De nem foglalkozom tovább a feliratnak a a közigazgatásra vonatkozó részével, hanem áttérek a trónbeszéd azon részére, a mely a határőrvidék bekebelezésére vonatkozik. Annak, hogy a határőrvidék most végkép bekebeleztetik: részemről örvendek. Régi óhajtása ez már az összes magyar nemzetnek. Egy régi sérelemnek orvoslásával, egy óhaj teljesítésével állunk szemben. De a módot, mely szerint ezen egyesítés történik és a mely a trónbeszédben jelezve van, nem csak hogy megnyugvással nem fogadhatom, hanem azt egyenesen alkotmányellenesnek, törvényellenesnek tartom. Három császári és királyi rendelet jelent meg ez évben, július 15-én. Az egyik cs. kir. rendelet, melyben csodálatos szomszédságban a közös hadügyminister Byland Eheidt és Tisza Kálmán magyar ministerelnök neve fordul elo, magában foglalja annak elvi kimondását, hogy a határőrvidék Magyarországgal egyesittetik, megbizza ideiglenesen a bánt a kormányzással és részletes intézkedést tartalmaz arra nézve, hogy mi történjék a határőrvidéki terület közigazgatására nézve addig, mig az egyesítés tökéletesen helyreállítva nem lesz ? ; egy másik egyidejű rendelet felállítja az úgynevezett határőrvidéki beruházási alapot, a határőrvidéken eladott erdők jövedelméből, egy harmadik ugyanakkor kibocsátott rendelet ideiglenes intézkedést tartalmaz. A második cs. kir. rendelet, a harmadik már kir. rendeletitek nevezi magát. És nem csak hogy ideiglenes intézkedések tétetnek a cs. és kir. rendelet által, de az egyiknek 7. §-ában benfoglaltatikazis, hogy majd a további végleges intézkedések, a területek végleges berendezése iránt szintén a bán és a magyar ministerium adjon b e javaslatokat, ő Felsége fogván majd azok felett is határozni; s ebben a tekintetben az ottani eljárás eltér attól, a mit nálunk a bánsági ezredeknél követtek, mert itt a bekeblezésnek tényét már országgjülési törvényjavaslatok intézik el, No hát, én t. ház, ezt az eljárást alkotmányellenesnek, törvényellenesnek tartom, én nem tartom az alkotmányossággal és a íörvényoyel megegyeztethetőnek azt, hogy a fejedelem .az országgyűlésnek megkerülésével, az országgyűlés hozzájárulása nélkül az ország területe felett bármely tekintetben intézkedjék. Ha van tárgy, mely valóságos genericus tárgya a törvényhozásnak, hát ez bizonyosan oda tartozik. [Helyeslés a szélső baloldalon.) Régibb időben egy-két falunak átkebelezése egyik megyéből a másikba külön törvényczikkbe foglaltatott. Ha nálunk ily kisebb kikerekítés; ügyek országgyülésileg intéztettek el, akkor azt, hogy most egész országrész territoriális ügyének elintézése az országgyűléstől elvonassék, megengedhetőnek nem tartom. [Helyeslés a szélső haloldalon.) De történt egyéb is, t. ház. Az egyik rendelet véglegesen intézkedik arról az úgynevezett határőrvidéki alapról és ez annyiban ütközik az alkotmányosság és törvénybe, mert az ország 12*
