Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-11

92 11. országos ülés október 14. IS81 vagyonáról, jövedelméről rendelkezni, senkinek | másnak, mint az országgyűlésnek, különösen pe- j dig a képviselőháznak van joga. A fejedelem kizárólag önhatalmúlag, az országnak vagyoná­val, jövedelmével alkotmány szerint nem rendel­kezhetik. Ha lehet, ha volt is 48 előtt eset, mi­dőn egyes jövedelmekről, regálékról a fejedelem absolutistice rendelkezett, ez 48 f óta a budget­joggal tökéletesen megszűnt. Általában az az eljárás, hogy a fejedelem az ország vagyonáról alapítványok czímén intézkedik, ez egészen a régi absolutistikus slendrián. (Ugy van ! a szélső baloldalon.) Elég a bajunk, hogy a létező, régibb időből való királyi alapítványokat még mostanáig sem bírtuk az országgyűlés elé hozni, még min­dig van egy darab absolutismus a budget kere­tében; hanem erre nézve lehetett még ürügy, a királyi alapítványoknál, a vallásalapítványoknál a tanulmányi alapítványoknál ezen jószágok ter­mészeténél fogva, mert hiszen azok eonvertáltatni mondattak s mert a király patronatusa alatt állottak, de itt, midőn világi javaknak világi czélokra való alkalmazásáról van szó, ily eljárást megengedhetőnek, czélszerűnek nem tartok Álta­lában különösnek tartom t. ház, hogy itt egyes országrészekről, azoknak előmozdításáról, gyara­podásáról, ily külön alapítványokban történjék gondoskodás. Hát azért, hogy történetesen a ha­tárőrvidék területén van egv nag-v államvaffvon, i az erdő, azért az kizárólag külön czélra fordí­tandó ? Ez épen olyan, mint ha az mondatnék, hogy Marmarosmegyében vannak sóbányák, tehát Marmarosmegye közgazdaságának előmozdítására, kultur-czéljaira fordíttassanak a sóbányák jöve­delmei. En szivesen beleegyezem, hogy azok a hosszú török háborúk s az absolut rendszer, a katonai kormányzatnak áldásai által tönkre si­lányított országrészek gyámolittassanak, de hogy ne lehessen ezt egyszerűen a budget utján tenni, ezt éij belátni képes nem vagyok. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalról.) Azon alapítványokat szükségeseknek egyáltalában nem tartom. De ha mindezt nem tartom összeférhetőnek az alkotmányossággal, a törvényességgel, azt tudniillik, hogy a fejedelem intézkedik ezen dolgokban, még fokozza a dolog sérelmes voltát az, hogy nem a magyar király az, a ki Magyar­ország területe, Magyarország vagyona és jöve­delmeivel rendelkezik, hanem az osztrák császár ő Felsége közös uralkodói minőségében. Hogy 8 Felségének, mint közös uralkodónak vannak reservált jogai a 67 : XII. t.-cz. értelmében a kül­ügyek vezetése, a hadsereg vezénylete, vezérlete belszervezete stb. tekintetében, azt kétségbe vonni nem akarom ; törvényben van; de hogy a közös uralkodónak, mint olyannak, joga legyen intézkedni Magyarország belügyeiben, joga le­gyen az ország területi beosztásáról, polgári állapotának meghatározásáról, jövedelmeinek hova­fordításáról, ezt én maga, a 67: XII. t. ez. sze­rint is törvénytelennek tartom. (Igaz! Ugy van' a szélső baloldalról.} Mindezekből t. ház, az látszik, hogy ott, a hol tanácsot adtak a fejedelemnek a határőrvidék polgárosítása körül nagyon különös eszmék lé­teznek még arról az összbirodalomról és közös uralkodónak mindenekre kiterjedő hatalmáról; sőt nagy zavar uralkodik, ugy látszik, még a tekintetben is, hogy azok a régi absolutisticus atyai kormányféle eszmék még mindig léteznek. Hiszen ezen eljárásnál alig félreérthetÖleg az volt a fölfogás, bogy törvényes, helyes volt az ut, mely — nem tudom mikor, mennyi idővel ezelőtt — követetett, midőn az országtól e terület elszakittatott és külön katonai gyarmattá alakít­tatott s így magában azon tényben, hogy ő Fel­sége visszaadja az országnak azon területet, áffir­matiója foglaltatik annak, hogy azon tulajdon jogosan lett e czélra fordítva; sőt ezen összes rendelkezéseknek, valóságos végrendelkezési, a közönséges polgári adományozásnak szine van. Mert, valamint a végrendelkező olyformán gon­doskodik a maga hű szolgáiról, hogy azon pat­riarchális viszony még jövőre is fönmaradjon: bárki olvassa el ezen intézkedést, ezen tntentiok világosan ki fognak belőle tűnni. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalról) Én tehát azt gondolom, t. ház, hogy ne­künk az alkotmányosság és törvényesség érde­kében ezen eljárást elfogadni nem lehet, nem szabad és ezért nem nyughatunk meg a trón­beszéd azon kijelentésében: hogy ő Felsége által adott kedvezmények és a bekebelezésre vonatkozó némely intézkedések beczikkelyezése vé­gett fog az országgyűlés elé törvényjavaslat beter­jesztetni. Arról, hogy azon kedvezmények meg­adandók-e vagy sem, még mi is fogunk beszélni, az mi tőlünk függ és nemcsak egyes részeiről azon intézkedéseknek, hanem azoknak összeségé­ről, valamint magáról a bekebelezés fényéről kívánom, hogy törvényjavaslat terjesztessék a képviselőház elé és kívánom, hogy ennek a trónbeszédre adandó válaszfeliratban határozott kifejezés adassék. (Élénk helyeslés a szélső bal­oldalon.) És ezt annyival inkább tehetjük,, t. ház, mivel o Felségének már tett intézkedéseivel nagy részben ellenkezésbe sem fogunk jönni, mert mint már bátor voltam megjegyezni, az eddigi egész állapot egész provisorius, részletes intéz­kedés végett még ezután rendelte meg magának ő Felsége a felterjesztést. Tehát ezen részletes intézkedéseket, beosztást stb. még újból lehet csinálni és itt az ő Felsége által teendő intéz­kedésekkel összeütközésbe jönni kénytelenek nem leszünk.

Next

/
Thumbnails
Contents