Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-11

11. ors2ágoi> ülés október 14. 1881 89 ben. Am tanulják meg egyszer valahára Laboulaye szavát: „Csak azok a nemzetek bölcsek, melyek szolgaságba sülyedtek, csak azok bölcsek, kik gyáván lemondottak még a becsületérzésről is." Én a becsületérzés nevében nem fogadom el a válaszfelirati bizottság javaslatát. (Elénk hosszas helyeslés a szélső baloldalon.) Madarász Jenő: T.ház! Méltóztassék megengedni, hogy néhány előttem szólott képviselő ur megjegyzéseire tegyem meg észrevételeimet. Az előttem szólott kormánypárti képviselő ur beszédére sok megjegyzést lehetne tenni, de én azzal foglalkozni nem akarok és csak egyet jegyzek meg. A képviselő ur azt mondja, hogy nem áll Helfy képviselőtársam azon állítása, hogy hadseregünk nincsen. Nem áll ő szerinte, a mit Helfy t. képviselőtársam mond", hogy a közös hadsereg * nem a mi hadseregünk és a mi hadseregünk, az nem hadsereg. Szerinte a közös hadsereg a miénk is, mert, mint ő állítja, Magyarország alkotmányára megesküszik, Magyarország területi épségét védi Erre az a megjegyzésem, hogy matasson a t. képviselő ur Magyarország történelméből egy példát, a melyben a közös hadsereg Magyarország alkotmányát védte és én akkor a képviselő urnák igazat adok. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Az előttem szólott Urváry Lajos képviselő ur megjegyzésére is van egy észrevételem. A t. képviselő ur azt mondja, hogy „nem az intézményekben van a hiba, hanem a férfiakban, kik az ügyeket kezelik." Pedig 1867 óta sokan váltakoztak azokon a székeken, melyeken a mostani kormány ül, Tisza Kálmánnal az élén; ott volt Andrássj^, Bittó, Lónyai, de ezek a férfiak mind azt bizonyították be a nemzetnek, hogy azon intézmények által és azon az alapon Magyarország pénzügyeit rendezni nemcsak hogy nem lehet, de sőt azok évről évre mind bonyolultabbakká válnak, (Ugy van! a szélső balon.) A válaszfelirati bizottság t. előadója Jókai Mór t. képviselő ur, az ő szokott lelkesedésével rajzolván Fiumét, azt mondja, mintegy hivatkozva a fiumeiek jellemére, férfiasságára, hogy a fiumei, a mivel tartozik, azt kérés nélkül is teljesiti, de a mivel nem tartozik, azt parancsra sem teljesíti. Valóban jó lett volna, ha a t. előadó ur, midőn Fiumét meglátogatta, magával vitte volna a szabadelvű pártot, hogy tanultak volna ezektől a jellemes fiumeiektől, mert lényegesen különbözik a szabadelvű párti többség attól, a mit a t. előadó ur, a fiumei polgárok eréiyére hivatkozva mondott. (Derültség és élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Mert a szabadelvű párt egyátalában nem teljesíti azt, a mivel a nemzetnek tartozik, KÉPYH. NAPLÓ 1881 — 84. I. KÖTET. hanem teljesíti mindazt, a mit neki Bécs parancsol. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mondja a t. előadó ur, hivatkozva a közös hadseregben történtek egynémelyikére, hogy a foltot, a melyet az vgyenruhán látnak, ne igyekezzenek a hadsereg zászlajára kenni, viszont, abbau az ellenzéki csepp tintában, mely a hadsereg valamelyik tagjának az egyenruháját éri, ne akarják az egész alkotmányt eltörölni. j Elismeri tehát a t. előadó ur, hogy itt a közös { hadsereg és a nemzet között bizonyos visszás | állapot van, a mely visszás állapotot mi ! tarthatlannak vélünk és annak orvoslását | évek óta hangoztatjuk. De higyje el a t. előadó ur, hogy ezen a tarthathatlau állapoton az ő foltos diktiója és tintás frásisai nem segítenek, ezen segít a függetlenségi párt által már évek óta hangoztatott programmnak egyik pontja. j mely a külön magyar hadsereg felállítását kö| vetéli. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.)] A felirati vita megkezdése alkalmával szer| dán Helfy t. képviselőtársam előhozta azt, hogy ! pártunk ugy megszaporodott a lefolyt választások j alkalmával, a milyen erős még nem volt. Erre | nagyon természetesen Tisza Kálmán ministereluök ur felszólalva mindjárt lándzsát tört az ellen, I hogy ez nem ugy van ; mert hiszen a közjogi I ellenzék erőgebb volt 69-ben, midőn a balközépnek 120 tagja volt, a 48-as párt 30 tagból állott és igy az összes közjogi ellenzék mintegy 150 fejet számlált. Itt nem akarok hivatkozni azon beszédekre, j a melyeket Tisza Kálmán ministereluök ur, akkor mint ellenzéki vezér az ellenzék tapsai és éljenei közt a közjogi alapot védve, e házban hangoztatott; de legyen szabad megjegyeznem, hogy midőn Helfy t. képviselőtársam a következőket mondta, hogy: „mindezek daczára és daczára azon keserves háborúnak, a melyet önök nekünk üzentek, daczára azon százezereknek, a melyek a nép szeme láttára választási czélokra fordíttattak, mi volt az eredmény? A nemzet minket számban megszaporodva küldött e házba, hogy Magyarország állami függetlenségét védjük." Midőn Helfy képviselőtársam erre hivatkozott, nem hivatkozott régibb időre, hanem a most lefolyt választásokra, a mit bizonyít egy előbbi mondata, a miben azt mondja, hogy a a múlt országgyűlésen megejtett választások tisztán a törvény értelmében minden pressió nélkül folytak le. A t. ministerelnök ur okoskodása tehát teljesen alaptalan és engedje meg, hogy midőn azt mondja, hogy bízik az istenben, hogy azt a számot a közjogi ellenzék elérni nem fogja, erre én viszonzásul azt felelhessem, hogy én is bizom a magyarok istenében és óhajtom azon pillanatnak mentül előbb bekövetkezését, a midőn mi a 12