Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.
Ülésnapok - 1881-9
gg 9. országos ülés október 12 1881. egyenesen törvényeink helytelen intézkedéseiből s a hatóságok fonák eljárásából származik. Nem említve az igazságszolgáltatás és közigazgatás hiányainak káros következményeit, csupán azt kell kiemelnünk, hogy a közadók behajtásánál kellő tekintetbe nem vétetnek termelési viszonyaink és azon időközök, melyekben népünk túlnyomó része fizetőképességgel bir. A bajok ezen nemének megszüntetése egyenesen állami intézkedéstől függ s ezért közgazdasági szempontból is elvárjuk Felséged kormányától az erre vonatkozó kezdeményezést. Kiváló jelentőséget tulajdonítunk mi is a közművelődés emelésére szolgáló intézkedéseknek. E téren még sok s az állami és kultúrai érdekek szempontjából jelentékeny kérdés vár megoldásra. De a legmagasabb trónbeszédben még csak jelezve sem látjuk az irányt s az eszközöket, melyekkel Felséged kormánya e fontos érdekeket megvalósítani szándékozik. Az igazságszolgáltatás terén a bűnvádi eljárás szabályozásának s a polgári törvénykönyv megalkotásának szükségét élénken érezzük mi is, azonban sajnálattal nélkülözzük a legmagasabb trónbeszédben azon reformok megemlítését, melyek az igazságszolgáltatás érdekében azonnal munkába vehetők volnának. Ki emeljük itt különösen az új katonai büntetőtörvénykönyv megalkotását, melyet már a múlt országgyűlések sürgettek. Továbbá a kisebb polgári peres ügyekre vonatkozó eljárásnak a gyakorlati élet követelményeinek megfelelő átalakítását, mert a jelenlegi állapot az ügyekre nézve legalább a falusi községekben tényleg majdnem egj^értelmü az igazságszolgáltatás szünetelésével. Ep oly szükségesnek tartjuk a birói szervezet fejlesztését, különösen a királyi tábla decentraíisátióját , nemcsak a peres ügyek elintézése, hanem az igazságügyi felügyelet szempontjából is. Végre mellőzhetetlennek tartjuk a polgári peres ügyekben a szóbeli eljárás életbeléptetését, mely fontos reformot sajnosán nélkülözzük az országgyűlés teendői között, bár azt a múlt országgyűlésen Felséged kormánya is szükségesnek ismerte el. A közigazgatás reformja mélyen érzett szükség az országban, mely élénken foglalkoztatja a nemzet közvéleményét. A közigazgatásunk terén tapasztalható bajok oly komolyak, hogy örömmel üdvözölnénk minden czélszerü intézkedést, mely e bajok elhárítására vezet. Az állam érdekeinek megvédése, a megszilárdítására irányzott tervszerű tevékenység, az állampolgárok érdekeinek gondos ápolása, a törvények szigorú s részrehajlatlan végrehajtása, az egyéni szabadság birói védelme a hatóságok törvénytelen eljárása ellen, sok és lényeges irányban hiányzik közigazgatásunkban; s az e téren uralkodó zavar és rendetlenség, a megdöbbentő számban előforduló visszaélések komolyan fenyegetik nemcsak a hatóságok, hanem az állam erkölcsi tekintélyét is. De erős meggyőződésünk, hogy a Felséged kormánya által kijelölt eszközök nem érik el a bajok gyökerét s elégtelenek közigazgatásunk állapotának javítására. Az állami és törvényhatósági közegektől kivánt képesítésre vonatkozó törvényes intézkedés a mily kivánatos, igy önmagában, kiszakítva a vele szerves viszonyban álló egyéb intézkedések egybefüggéséből, csekély gyakorlati jelentőséggel bir. A közigazgatási bíráskodás életbeléptetése pedig, melyet évek óta hasztalanul sürgettünk, a mily fontos és nélkülözhetetlen a jogvédelem szempontjából, oly hatálytalan eszköz a közigazgatás javítására. Ez az eredmény csak nagyobb szabású szerves intézkedések által érhető el. A Felséged jelenlegi kormánya által életbeléptetett közigazgatási intézmények, melyekkel megbénította a törvényhatóságok tevékenységét a nélkül, hogy az állam czéljainak megvalósítása érdekében több biztosítékot szerzett s életerős szervezetet alkotott volna, legfőbb okai a közigazgatás terén uralkodó zavarnak. Csak a magyar állam nagy czéljainak s a tervszerű megvalósításukra szolgáló eszközöknek i tiszta felismerése s következetes alkalmazása, a végrehajtás hatályosabb keresztülvitelére nélkülözhetetlen biztosítékok megszerzése s közigazgatásunknak az állam feladatainak megfelelő szervezése, a köztisztviselők jogviszonyainak törvény által szabályozása egyrészt, másrészt a törvényhatósági helyi önkormányzat határainak szabatos megállapítása, a törvényhatóságoknak saját hatáskörükben nagyobb önállóság s megfelelő ellenőrzési jog biztosítása vetheti meg alapját közigazgatásunk fokozatos javulásának. Kétségtelen azonban, hogy a legtökéletesebb közigazgatási szervezet magában még nem nyújt teljes biztosítékot a közigazgatás feladatainak megvalósítására s az üdvös eredmény nagy részben a kormány eljárásától függ. A kormány szelleme és iránya mindig visszatükröződik a közigazgatási szervezet működésében s csak oly kormány lesz képes véget vetni közigazgatásunk ziláltságának s gyengeségének, mely át van hatva — az állam feladatainak s erkölcsi hivatásának tudatától, mely a közigazgatási szervezetben egyedül az állam nagy czéljai megvalósításának eszközét látja, mely a köztisztviselőket nem pillanatnyi hatalmi érdekek szolgálatában álló politikai ügynököknek, kiknek befolyása a választások szabadságát meghiusítja, hanem az állam érdekei képviselőinek tekinti s ennélfogva nem takargatja, hanem kérlelhetetlen szigorral üldözi a visszaéléseket, hogy megóvja a ható-
