Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-9

54 *• országos öléi október 12 1881, közös hadsereg kebelében, melyek tarthatatlan állapotokra vallanak. Előfordulhatnak más országokban is egyes, hason természetű, kivételes esetek; de a kivétel jellege elenyészik, midőn ez esetek oly sürün ismétlődnek, mint ez, sajnosán, nálunk történik; nem lehet többé egyesekről szó akkor, midőn ez egyesekkel egész testületek magukat azonosítják, midőn a bűntettesek, méltó bűnhődés helyett, kegyelmet nyernek, társaik által pedig hősök gyanánt Ünnepeltetnek. Ez már nem egyesek hibája, hanem magában az intézmény szellemé­ben gyökerező baj. Nem csoda, ha ez esetek oly nagy és álta­lános elkeseredést szültek országszerte. Nincs nemzet e világon, még kevésbé alkotmányos nemzet, mely ily állapotokat nyugodtan tűrne; tűrné azt, hogy bár egyes tagjai azon hadsereg­nek, melyet óriási áldozatok árán tart fenn, ellenségként bánjanak békés polgárokkal, gyű­löletet áruljanak el a nemzet jelvényei, a nem­zet alkotmánya ellen, sőt az alkotmányra tett királyi eskü szentségéről tiszteletlenül nyilatkoz­zanak. De nem törheti ezt nyugodtan Felséged sem, mint legfőbb hadúr, mert ily viszony kato­nai és polgári elem közt a leghatalmasabb biro­dalmat is képes a veszély óráiban megingatni. Hadsereg, melynek keblében ilyen kór lappang s tova harapódzik, nagy tettekre alig alkalmas és nem tekinthető minden eshetőség közt az állam és a trón biztos támaszáának. Felséges TJr! A magyar nemzet állandóan táplált, kebeléből soha ki nem irtható legfőbb kívánsága, hogy saját önálló nemzeti hadserege legyen; ebben és csakis ebben látná hatályos biztosítékát állami lételének, alkotmányának; ebben legfényesebb kifejezését a trón s a nem­zet közti kölcsönös bizalomnak. Ha természet-, történelmi- és alkotmányjog bőven nem igazolnák a nemzet e kívánságát, a fentebb érintett megdöbbentő esetek önmagokban elegendők azt jogosulttá tenni, azt minél inkább fokozni. Reméljük is, hogy nincs többé messze az idő, midőn Felségednek bölcsessége és atyai jósága hű magyar nemzete e legfőbb vágyának teljesítését tanácsolandja. Ily elhatározás nemcsak, hogy veszélyt nem rejtne magában, hanem Felséged uralkodói ha­talmának nagymérvű fokozását eredményezné. E mellett tanúskodik a történelem. Felséged uralkodóházának legszebb s legfontosabb győ­zelmei és a legújabb korban a németországi se­regeknek majdnem páratlan diadalai nem a tech­nikai egység lelkesedést ölő keretébe erőszakolt hadsereg által vívattak ki, Mig ellenben a múlt század nyolczadik tizede óta egész 1866-ig ke­serű tapasztalatai voltak Felséged uralkodóházá­nak arról, hogy a népek geniusát erőszakoló technikai egység a hadsereg erejét nem fokozza, hanem gyengíti. A védelmi rendszer ily módoni átváltozta­tása azon kettős előnyt nyújtaná, hogy mig egyrészt a haderő száma, harczképessége s fe­gyelme szintúgy biztosítva lenne, mint most, másrészről el lenne ez által érve az, hogy a nemzet a maga hadseregét saját nemzeti geniusá­nak megfelelőleg szervezhetné s ekként a véd­erő megbizhatóságát mindazon erkölcsi rugókkal fokozná, melyeknek a fennálló rendszer melletti hiányát Felséged a múltban fájdalmasan tapasz­talta. Felséges Ur! Előadtuk nyíltan, őszintén nézeteinket az ország állapotáról s a legközelebbi teendőkről; feltártuk Felséged előtt a nemzet legbensőbb vágyait, valamint törekvéseinket a jövőre nézve. Tudjuk, hogy ez aspirátiókat, e hazafias törekvéseket némelyek akként igyekeznek fel­tüntetni, mintha végczéljokban minden tényleg fennálló közjogi állapotnak erőszakos felforgatá­sára irányulnának, vagy legalább végeredmé­nyökben arra vezetnének. Engedje meg Felséged, hogy ezen föltevések ellen a leghatározottabban tiltakozzunk. Mi a történelmi Magyarország alapján állunk. Azon az alapon, melyet Felséged dicső Elődei is el­ismertek, esküvel megerősítettek, törvény által szentesítettek. Ez alapon törekszünk hazánk áliami függetlenségére, az 1867-ik törvényczikk törvény általi eltörlésére; ez alapon óhajtjuk nemzetünk anyagi és szellemi erejét, hazánk in­tézményeit a haladó kor igényeinek s a nemzet geniusänak megfelelőleg fejleszteni, szilárdítani. Síindez pedig nem áll ellentétben sem Felséged többi országai és tartományai, sem Felséged uralkodóházának érdekeivel. Ellenkezőleg meg vagyunk győződve, hogy a két, egymástól ek­ként függetlenné vált állam népei sokkal őszin­tébben fűződnének egymáshoz a nem törvényekbe iktatott, hanem magából a szomszédi viszonyból s a szivekben önként fejlődő barátság kötelékei által és egyesülve a közös fejedelem szereteté­ben, új életre ébrednének. Felséged pedig népei­nek boldogságában lelné királyi székének leg­biztosabb támaszát s koronájának legragyogóbb fényét. Kik egyébiránt hódoló tisztelettel vagyunk császári és apostoli királyi Felségednek leg­alázatosabb szolgái, Magyarországnak ország­gyűlésiig egybegyűlt képviselői. Budapest, 1881. évi október hó." Ajánlom ezen felirati javaslatot a t. háznak elfogadás végett. (Helyeslés a szélső balon.) Elnök: Miután a képviselő ur önmaga ol-

Next

/
Thumbnails
Contents