Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-21

220 21. országos ülés november 28 1881. És ez az oka annak, a miért éu magam részéről az indítványhoz hozzájárulok. [Helyeslés jobb­feWl.) Madarász József: Bocsánatot kérek a túlsó oldalon ülő párttól, hogy a ministerelaök ur nyilatkozatára adott helyeslése után is ki kell nyilatkoztatnom, hogy az én meggyőződé­sem szerint, ha azon módosítvány szerint, melyet gr. Andrássy Manó beterjesztett s melyet a ministerelnök és belügyminister nr is pártolt, az nem lenne helyes és nem lenne helyesen össze­egyeztethető még önmagának a ministerelnök urnák is kifejezett nézetével. Én is azt tartom és megengedem, hogy mihelyt valamely község, jól meggondolva a dolgot, magát egy másik tör­vényhatósághoz kívánja átkebeleztetni, azt csak az illető törvényhatóságoknak, t. i. a melybe átkebeleztetni és a melyből kikebeleztetni óhajtja magát, a törvényhozás által meghallgatásával történhetik meg az átkebelezés. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) De bocsánatot kérek a minister­elnök és belügyminister úrtól, ez elvet elfogadva, ha a képviselőház ezt tenné, akkor csakugyan oly — nem épen ezen szót használom — hogy nyers anyagnak tekinti, hanem csakugyan oly alaki utón tenné át az illető községet, mintegy tömeget az egyik megyéből a másikba, mely utat eddigelé legalább Magyarország törvény­hozása nem követett. (Igaz! Ugy van! a szélső balon.) Azt nem tagadhatja a belügyminister ur, hogy ezen törvényhatóság közönsége, melyből átkebeleztetni indítványoztatik most a két község, nem is hallgattatott meg és nemis nyilatkozott. Annyit hallottam a ministerelnök ur első fel­szólalásából, hogy azon hatóság, — — Tisza Kálmán (közbeszól): Az alispán! M adarász József: melybe átkebeleztetni indít­ványoztatik az említett két község, helyeselte az átkebelezést. Engedje meg a t. belügyminister ur, legyen az főispán, vagy alispán, annak nyilatko­zatát én a megye közönsége nyilatkozatának nem tekintem és önök sem tekintik. (Helyeslés a szélső balon.) De ha igaz az, a mit én igaznak lenni óhajtok — és erre kérem magát az indítvá­nyozó urat, hogy e tekintetben várja be alakilag annak következményeit, a mit az ilyen bekebe­lezésnél óhajtok megtartani; kérem a kormány­pártot és belügyminister urat, hogy miután vilá­gosan fel van tárva az, hogy habár az egyik törvényhatóság főnöke — legyen az az alispán — nyilatkozott is mellette, ez nem lévén a tör­vényhatóság közös bizottságának nyilatkozata, a másik törvényhatóság pedig, melyből kikebelez­tetni ezándékoltatik még meg nem hallgattatott, mondom, addigj mig ez megtörténhetik, legyen annyi tekintettel a bekebelezendő egyes közsé­gek és a törvényhatóságok iránt eddig tanúsított magaviseletet ezentúl is érvényesítse, hogy ezek meghallgatásáig itt a képviselőház ne határozzon. Én kérem, hogy méltóztassék e módosítványt visszavenni, vagy ha ez nem történnék meg, ké­rem méltóztassék ezt elejteni. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház S Tartozom kinyilatkoztatni, hogy tökélesen igazat adnék a képviselő urnák, ha arról volna szó, hogy ezen két község addig maradjon status quoban. De erről nem lehet szó, mert Torna­megye egyesittetvén Abaujjal, Tornamegyét már meghallgatni nem lehet. Azonkivül Tornamegyé nek Abaujjal való egyesítése hosszabb időt veend természetesen igénybe. Tehát most ezen két köz­séget Abaujhoz csatolni csak azért, hogy az egye­sülés megtörténte után ezek onnan rögtön megint átcsatoltassanak: midőn a helyzet ilyen, midőn nem lehet a status quot meghagyni, hanem változ­tatni kell a helvzeten, csakuorvan nem volna helyes a mostani állapoton ugy változtatni, hogy pár hónap múlva megint változtatni és a két községet Gömörhez csatolni kelljen. Ebben fek­szik, mondom, a módosítvány indoka. Ha arról van szó, hogy a községek addig, mig a megye, melyhez tartoznak, meghaílgattatik, maradjanak az eddigi helyzetben, az természetes volna; de in­tézkedni róluk irányban most, midőn intéz­kedés történik Torna és Abauj egyesítéséről és pedig intézkedjünk egy irányban azért, hogy egy pár hónap múlva ismét intézkedjünk és Gömörhez csatoljuk őket, engedelmet kérek, ennek értelme nincs. (Helyeslés jobbfelöl.) Lükő Géza: A t. ministerelnök ur elő­adására bátor vagyok egy észrevételt tenni. Két­ség kivül a ház kimondotta ma az egyesítést, de ez még ma nem törvény és addig, mig tör­vénynyé válik, Tornamegye létezik, van tehát mód, hogy meghallgattassák a bekebelezés kér­désében. Én részemről kijelentem, hogy örömmel hozzájárulok azon községek óhajtásához, ha ők magok előnyösebbnek tartják Gömörhez való csatoltatásukat. De azt az elvet, a mely eddig gyakorlatban volt, fentartani kívánom, hogy az érdekelt törvényhatóság kihallgattassék. Bocsá­natot kérek, egyik legnagyobb nehézség Torna­megyére és mondhatom Abauj megyére nézve is épen az volt, hogy véletlenül lepte meg őket a dolog, mert sem egyik, sem másik nem tudott róla semmit, sőt — mondhatom — maga a fő­ispán sem tudott erről semmit. De ezekre most már visszatérni nem akarok, hanem igen kérem, hogy a községek Gömörhöz való csatolására nézve még Tornamegye is meghallgattassák. Nem fogadom el a módosítványt. (Helyeslés a szélső' bal/elől. Felkiáltások : Szavazzunk !) Elnök: T. ház : Szólásra többé senki sin­csen feljegyezve. Az 1. §-hoz gr. Andrássy Manó ur egy módosítványt adott be, a mely szerint

Next

/
Thumbnails
Contents