Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-21

21. országos ülés november 28. 1881. 215 van, a merre Tornavármegye van. (Derültség.) Midőn nem azt mondottam, hogy Tornamegye feloszlattatik, nem is azt mondottam, hogy Abaujmegye lesz ezentúl és mintegy járásaképen hozzája jön az eddigi Tornamegye, hanem proponálom, hogy egyesült Abauj-Tornamegye alakíttassák, akkor elég van téve azon szempontnak, hogy egy, ha nem is ezredév óta, a mint itt mondatott, de huzamos idő óta fennállott és kötelességének megfelelő megyének neve, emléke fenmaradjon törvényeinkben és ezen megye nem idegen firma alatt, hanem egyesített firma alatt érvényesíthesse magát. Ajánlom a törvényjavaslat elfogadását. (EUnk helyeslés a jobboldalon.) Farkas József: T. képviselőház! Mint Tornamegye színi választókerületének képviselője, csak igen röviden, azonban mély megilletődéssel szólalok fel a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat ellen, mert azonkívül, hogy egy életrevaló, egy hazafias érzelmű, munkás megyének önállósága, függetlensége semmisittetik meg ezen törvényjavaslat által, ugyanakkor egy egyházmegye létele is könnyen dissolutio alá kerülhet, mert nevezetesen a tornai reformált egyházmegye ez időszerinti esperese azon községben lakik, melyet gróf Andrássy Manó képviselő ur az ő beterjesztésében Szílicze és Borzova községeknek Gömörhöz való csatoltatása iránt a t. ház figyelmébe ajánlott. Ha Sziliczét elviszik Gömörmegyéhez, elviszik a tornai reformált esperest is Gömörmegyéhez. Ily dissolutio alá bocsátani egy, a népnevelés körül buzgólkodó egyházmegyét, kíméletlenség volna. A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak alaki kiállítására van pár észrevételem. E törvényjavaslat a házban tárgyaltatott október 21-én, a mint pedig méltóztatnak látni, ezen törvényjavaslat kiállíttatott október 22-én, tehát egy nappal később és igy filius ante patrem, Hiányosnak tartom e törvényjavaslatot különösen a tekintetben, miszerint azon tisztviselőkre nézve, a kik élethossziglan neveztettek ki. mint a levéltárnok, a várnagy, a csendbiztos, a kezelő személyzet stb., a törvényjavaslatban legkevésbé sincs gondoskodva. Igaz, hogy ki van mondva, miszerint azok, kik a tisztviselők közül az abaujmegyei tisztviselői karnál netalán alkalmazást nem ryernének, egy évi kielégítést nyernek, de azok, a kik élethossziglan lettek kinevezve és életüket, munkásságukat e pályának szentelték, méltóztassanak meggondolni, mily csekély jutalomban részesülnének ilyformán. A törvényjavaslat indokolását tekintve, megvallom, nem tartom helyesnek, midőn az mondatik, hogy az állampénztár érdekében takarékossági szempontból csatoltatik Tornamegye Abaujmegyéhez; és ezen állítás szentesítést nyer a törvényjavaslat indokolásában az által, hogy Tornamegye közigazgatási költségeinek fedezése a megye összes államadójának közel egy harmadát igényelné. A tornamegyei tisztviselők évi fizetése és az egész megye költségvetése 18—19,000 frtot tesz évenkint, Tornamegye adója pedig 90—100,000 frt lévén, ennek csak V« része vétetik igénybe. A mi azon vigasztalást illeti, hogy Tornamegye bele van nyugodva, hogy törvényszéke elvétetvén, azt Kassán találja fel, ezt részemről nem fogadhatom el vigasztalásul, de azt hiszem, Tornamegyében sem fogadhatja el senki sem. Az mondatik továbbá, hogy a két szolgabírói járás egyesítése topographiai szempontból czélszerű. A ki a megye helyzetét ismeri, tudja, hogy az két részre osztatik a megye közepén végig vonuló hegylánezolat által és Tornamegye járásai a szerint szabály oztattak kezdettől fogva, a két járás alsó- és felső-járásnak neveztetvén. Ha az alsó-járásból a felső-járás szomszédos községébe túl a hegyen akar valaki menni, a mi különben egy órai távolságra esik. csak 4—5 óra alatt juthat el oda. Kérem az elmondottak alapján a t. házat, méltóztassék Lükő Géza t. képviselőtársam ellenindítványát elfogadni és Tornamegyét továbbra is fentartani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Eötvös Károly: T. képviselőház! Azon kérdés incidenséből, mely most itt concret fennforog, átalában a közigazgatás rendezésére vonatkozólag bizonyos nézeteket akartam magam is hangsúlyozni; azonban attól ez alkalommal elállók. Nem is tartanám szükségesnek, hogy bővebben kiterjeszkedjem, vagy hogy fel is szólaljak, ha a t. ministerelnök ur részéről némely irányban oly nézetek nem fejeztettek volna ki itt, melyeket én megjegyzés nélkül hagyni czélszerünek nem tartok, (Halljuk!) A t. ministerelnök ur többnemű indokot hozott fel azon intézkedés helyességének feltüntetésére, mely intézkedés ezen törvényjavaslatban van lefektetve. Azon indokok egy része nézetem szerint is megállja a próbát. Azon indokok nagyrésze azonban egyátalán nem áll meg, legalább az én nézetem szerint. Azt mondja a t. ministerelnök ur, hogy legkisebb megyéje Torna az országnak, tehát már ez is indokolja, hogy egyesittessék, történeti nevének a törvényben való fentartása mellett egyik szomszéd megyével. Bocsánatot kérek, ha ez indok, akkor minden megyét meg kell szüntetni, mert Torna után Győr lesz talán a legkisebb, akkor Győrt Pozsonynyal kellene egyesíteni; azután Esztergom következnék és utóbb még Biharra is rákerül a sor és végül valamennyi megyét commassálja a beíügyminister