Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-21

210 21. országos filés november 28. 1881. Torna megyénél; s a melynél a közigazgatás ép oly rendes kerékvágásban halad, külön főispán alatt áll. T. ház! Tudom, hogy midőn ezen észrevé­telt teszem, egy kényes tárgyat érintek, meg lehet győződve a t. ház, hogy felszólalásomnak semmi személyes vonatkozása vagy éle nincs, de lehetetlen volt azon nagy takarékosságai szem­ben, melyeta kormány ezúttal kifejt, reá nem utal­nom, hogy ezen takarékosságot miként érvényesíti más megyékkel szemben. De hogy visszatérjek a szőnyegen levő kér­désre, felesleges bizonyítgatnom azt, hogy czél­irányos egyesítések, átkebelezések és részben bizonyos megszüntetések, egyszóval egy terv­szerű arrondirozási művelet utján létesítendők bizonyos középterjedelemnek megfelelő vármegyék, melyek az önálló fennállás minden előfeltételével birnak és az államkincstár terheltetésével szem­ben létjogukat minden irányban igazolni képesek. Nincs szó arról t. ház, hogy bizonyos geographiai mérték vagy statistikai számok szerint, mintegy vonalzóval kerekítsük ki a törvényhatóságokat. Meg vagyok azonban győződve, hogy a háznak még azon oldala is, mely nem barátja a törvény­hatóságok történelmi fejlődéstől eltérő boly­gatásának, egyet fog velem érteni abban, hogy bizonyos kirívó egyenlőtlenségek megszünteten­dők, sőt bizonyára egyet fog velem érteni a t. kormány is, — elvben. Mert ha a t. kormány tényleg és valójában át lenne hatva ezen tudat­tól hivatása érzetében, akkor nem egyes törvény­hatóságra nézve kérte volna ki a törvény­hozás intézkedését, hanem felkarolta volna a hasonló viszonyoknak összességét és bizonyára kikérte volna intézkedésünket mindazon törvény­hatóságokra nézve, melyek jelenlegi szervezetük­ben nem felelnek meg azon igényeknek, melyek Torna megyével szemben hangsúlyoztatok. T. ház! Csak ily rendszabályok képezhetik a törvényhozásnak méltó feladatát. A törvény­hozásnak feladata általános generálisaié intézke­désekkel az igények és érdekek egész körére nézve intézkedni. Azon mód, azon eljárás, melyet a kormány követ, midőn egyes közigazgatási intézkedésekre, speciális esetekre kéri e háznak alkotmányos közreműködését, midőn ezen ház törvényhozási formák alatt nem törvényhozási, hanem executiv functiót végez, ezen eljárás e tör­vényhozást, az országgyűlést a végrehajtó hata­lomnak, a kormánynak toldalékává degradálja. T. ház! Midőn én a kormánynak és e ház­nak organicus intézkedése, egyöntetű, tervszerű eljárásának szükségét vagyok bátor hangsúlyozni, engem azon általános tekinteteken kivül még egy concrét érdek és eszme vezérelt. Én, t. ház, daczára a jelen mostoha kormányzati és parla­menti viszonyainknak nem szűnöm meg contemp­lálni, a mi jelenleg annyira távollevőnek látszik, az administratio reformját, közigazgatásunknak szerves, tervszerű újjáalakítását. És akkor, ha majd ezen szerves reform-actio szőnyegre kerül, akkor fel fog merülni egy kérdés, a mely a leg­szorosabb kapcsolatban áll azon ügygyei, a mi most tanácskozásunk tárgyát képezi. A megyék kikerekítésénél fel fog merülni azon kérdés, vájjon csak területi kijavításokra van-e szüksége az országnak, vajion nem-e nagyobb szükség van arra, hogy épen az önkormányzat hatályosabb szervezése szempontjából nem területileg, hanem a hatósági competentiák tekintetében hatóságilag való új be osztás létesítessék ? Nagy kérdés ez, melynek rész­leteit előadni jelenleg nincs helyén, talán vissza­élés is volna a ház türelmével; de fel fog merülni ezen kérdés, vájjon azon nagy megyei agglome­ratiók, a melyek jelenleg az ország törvényható­sági beosztását képezik, egyáltalában alkalma­sak-e épen az önkormányzat helyes kifejtésére, érvényesítésére. És ekkor meglehet, hogy a t. ház, újra azon kényszerűség előtt fogja magát találni, hogy azon területeket és kereteket vissza­állítsa, melyeket a törvényhozás most megszüntet és netalán megszüntetni fog; visszaállítsa nem azon közigazgatási hatáljlyal és talán nem azon nagy apparátussal, a melylyel jelenleg birnak, hanem talán némileg reducált hatáskörrel. És akkor meglehet, hogy azon halálharang, a melyet úgy a t. előadó ur, valamint Tornamegye egyik képviselője a nevezett megye felett elkongatott, újra meg fog szólalni s a ház azon kényszerű­ség előtt találandja magát, hogy azt újra felele­venítse. Azonban lehet, hogy a törvényhozás, a kor­mány azon elhatározásra fog jönni, hogy az or­szágnak jelen területi beosztása érintetlenül maradjon, a megyék ésjárosok történeti hatósági beosztása fentartassék. De akkor t. ház, egyúttal el leend vetve a koczka a megyék azon egész sorára nézve, melyet érinteni s melyről még csak meg is emlékezni, a kormány ma szüksé­gesnek nem látta. Ezen tekintetek azok, ez azon fentartás, a melyet szavazatomhoz csatolni szükségesnek tar­tottam. De nem zárkózhatom'el állami pénzügyeink jelen helyzetében azon kényszerűség elől, hogy midőn a kormány a megtakarítások módozatát nyújtja a háznak, midőn ily nyomós okokat vet latba egy törvényhatóság megszüntetése mellett, mint a milyenek Tornára vonatkozólag felhozat­nak — én azokat el ne ismerjem. De ismétlem, hogy óhajtásképen — bár nem tudom, hogy a báz ezen oldaláról* még óhajtás kifejezésének is van-e helye — mondom óhajtásképen kifejezést adok azon követelménynek, hogy a kormány ne lépjen többet ily speciális, ily elszigetelő intéz­kedésekkel a ház elé, mert ezen speciálizálás bizo-

Next

/
Thumbnails
Contents