Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-21

21. országos ülés november 2S. 18S1. 209 jául el nem fogadván, a napirendre tér". (Élénk helyeslés a szélső balon.) Lánczy Gyula: T. képviselőház! Midőn a napirendre kitűzött törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom, engedje meg a t. ház, hogy a t. kormány eljárására nézve tegyek néhány észrevételt és néhány elvi szempontot jelezzek e kérdés érdemére nézve. (Halljuk!) Midőn a t. kormány egy törvényhatósággal szemben felvetette a lét kérdését, akkor kétségtelenül olyan indokokat, olyan érveket vetett latba, melyeknek kényszerítő természete alól én legalább magamat ki nem vonhatom. A t. belügyminister ur a törvényjavaslathoz mellékelt indokolásban reáutalt azon kirívó aránytalanságra, mely Torna megyének állami adószolgáltatása és közigazgatási szervezetének költségei közt fenforog és melynél fogva ezen szervezet költsége a megye állami egyenes adójának csaknem egy harmadát veszi igénybe; reá utal a megye csekély területi kiterjedésére, aránylag gyér lakosságára, melynél fogva ezen megye egészben véve alig nagyobb egy középterjedelmű és középnépességű szolgabírói járásnál. A t. belügyminister ur ezen indokokkal s ezen érvekkel positiv criteriumokat állított fel, egy határozott mértékre utalt, mely a törvényhatóságok létjogosultsága tekintetében döntő. T. ház! Én ezen criteriumokat, ezen mértéket teljeseknek és tökéletesnek el nem fogadhatom. Mert van ezeken kivül még egy igen lényeges criterium: az, vájjon egy törvényhatóság azon kisebb-nagyobb keretben, melyet a történeti fejlődés vagy a törvény részére kijelölt, miként működik, megfelelt-e feladatának, becsülettel igazgatott és kormányzott-e. S ez nem merőben egyéni nézet. Maga a t. kormány is azon helyzetbejött, hogy ezen criterium előtt kénytelen volt meghajolni. Létezett az országnak egy törvényhatósága, bár nem hosszú időig, melyet a kormány kénytelen volt megszüntetni, holott annak sem területe nem volt felette szűk, sem lakossága nem volt gyér, sem költségei nem állottak valami nagy aránytalanságban állami adószolgáltatásához. A t. kormány kénytelen volt megszüntetni ezen megyét, mert abban sem az önkormányzatot szervezni, sem az állami igazgatást kellőleg kifejteni képes nem volt. Nem akarom azon szomorú tényeket felidézni, melyek ez ügygyei kapcsolatosak, nem akarom a belőle folyó tanúságokat kivonni. Egyszerűen azon tényre utalok, hogy a kormány kénytelen volt Szörény megyét megszüntetni és Krassóval egyesíteni, mert ezen megye a kormányzati igényeknek meg nem felelő volt. Viszont midőn arról van szó, hogy egy törvényhatóságot az administrativ organismusok sorából töröljünk, talán méltányos és mindenesetre számba veendő, hogy ezen KÉPVH. NAPLÓ. 1881—84. I. KÖTET. törvényhatóság megfelelt feladatának, (Helyeslés a szélső balon) hogy a kis Torna megye, mint a házhoz intézett kérvényében hangsúlyozza, utakat csinált és az árvák vagyonát csonkítatlanul megőrizte, (ügy van! a baloldalon.) Ez oly dolog, melyet némely sokkal nagyobb s hatalmasabb törvényhatóság nem mondhatna el magáról. (Ügy van! a baloldalon.) Hanem mindezek daczára a t. kormány által felállított eriteriumoknak jogosultságát elismerni kénytelen vagyok. Midőn azonban ezen jogosultságot elismerem, engedje meg a t. ház, hogy csodálkozásomnak adjak kifejezést azon eljárás, azon mód felett, mely szerint az igen t. kormány külön és elszigetelten egy törvényhatóság tekintetében tette meg ezen lépést. (Helyeslés a baloldalon.) Ugron Gábor (közbeszól): Küküllő'! Tisza Kálmán ministerelnök: Mely fedezi 8 perczenttel a költségeket! Lánczy Gyula: Igaz, Torna megye a két magyar hazának legkisebb megyéje. Azonban ép oly igaz s ép oly tudvalevő, hogy ugyanazon helyzetben van a törvényhatóságok egész sora. Egész sorában a törvényhatóságoknak a nehézkes közigazgatási apparátus költsége nem áll kellő arányban az állami adószolgálíatással, a mit a kormány Tornamegyével szemben hangsúlyoz. A mi a területi kiterjedést és a lakosság száma erejét illeti, tudvalevő, hogy számos felvidéki, — de hiszen ezekkel szemben az előadó ur az állami tekintetek fenforgását jelezte — de több duna- és tiszamenti megye is van, melyek sem a lakosság száma,, sem a terület tekintetében nem nagyobbak. Ilyenek a Székelyföldön ujonan alakított megyék s a dél-magyarországi nagy megyei agglomeracziók. Felesleges t. ház, részletezni azon végletszerű állapotot, azon egyenlőtlenséget, mely e téren fenforog. Elég egyszerűen reá utalni azon nagy megyei agglomeratiókra, a melyeket egy Krassó-, Szörény-, Temes-, Hunyadmegye képez, melyek akkorák, mint egy középnagyságú német fejedelemség, szemben, p. o. Árva, Mosony vagy Ugocsa vármegyével. T. ház! Engedjék meg, hogy egyenlőtlenségről levén szó, a t. kormánynak takarékossági szempontból való eljárására utaljak egy oly téren, a melyben a t. kormánynak rendelkezési joga egészen korlátlan s a melyen a takarékosság szellemét, melyet oly erélylyel érvényesít Torna megyével szemben, minden törvényhozási actus nélkül megvalósíthatná. Engedje meg a t. ház, ráutalnom azon tényre, hogy jelenleg négy törvényhatóság, úgymint Krassó, a volt Szörény megye és Arad szab. kir. városa egyetlenegy főispán kormányzata és felügyelete alatt áll, mig több oly megye, a mely sem kiterjedésére, sem lakosságára nézve nem sokkal nagyobb 27