Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.

Ülésnapok - 1881-13

128 13. országos ülés október 17 1881. mány, erős kormány, de igazi alappal bíró kormánynak solia 'sem tekinthető. (Helyeslés balfelöl.) Ha már most, t. ház, ebből a szempontból vesszük a trónbeszédet, melyet maguk a minister urak a kormány munkaprogrammjának tartanak és a többség részéről erre adott válaszfelirati javaslatot, akkor egyszerre fel fog tűnni azon nyilatkozatok valóban megdöbbentő tartalmatlansága és rendszertelensége. Ha nézzük a trónbeszédet — és én erről tisztelettel akarok beszélni, tudatában ugyan annak, hogy ennek minden betűjeért, ugy mint maga a kormány kiemelte, a kormány felelős, de még sem hagyván figyelmen kivül, kinek ajkairól jutott az legelőször az országgyűlés tudomására — ha, mondom, ezen szempontból vizsgáljuk meg a trónbeszédet, akkor abban merőben tartalom nélküli általánosságokon kivül, csak itt-ott egyes reformoknak töredékes fel említését találjuk, de ugy, hogy sem az előadottak tartalmából, sem az egymás mellé sorozás és összefüggés rendjéből a leghalaványabb képet sem tudjuk magunknak alkotni arról, mik hát a kormány felfogásai az ország közvetlen szükségeiről és minő tervezett rendszabályokban nyilvánul az állapotok javítására irányuló törekvése. A mi itt pl. a közművelődésről mondatik, hogy: „A közművelődésnek oly fontos érdekei, kiválóan kell, hogy önök gondoskodását igénybe vegyék", vagy a mi a közgazdaságra, az állampolitikának ezen nagy ágára mondatik, hogy: „megteendő mindaz, a mi az ipar, a mezőgazdaság és kereskedelem fejlesztése és az által egyesek és az állam vagyonosodása érdekében törvényhozásilag tehető." A mit újra ismétel más szavakkal e kifejezéseket megelőző mondatban, mintha érezné, hogy az egyik tartalmatlan kifejezést legjobban meg lehet magyarázni egy másik hasonlóan tartalmatlannal; — mondom, mindezek csak nem tekinthetők oly nyilatkozatoknak, melyek a kormánypolitikáról felvilágosítást nyújtanak. Valamint az sem, a mi egy aránylag könynyen jellemezhető reformról, a magánjogi kodificátióról mondatik, hogy: „elodázhatlanul szükséges az élet viszonyainak megfelelőleg előhaladni és ez által a teljes polgári törvénykönyv létesítését eszközölni." Mert ki az, a kinek elő kell haladni az élet viszonyainak megfelelőleg, a kormánynak vagy a polgároknak? vagy talán azt érti alatta, hogy a törvényhozási munkálatoknak kell a fejlődő viszonyoknak megfelelőknek lenni ? És ha ez utóbbit érti, jelenthet-e az mást, mint a novelláris törvényhozást, a mire való utalásnak viszont, midőn halljuk, hogy rendszeres törvénykönyv készül, felfogható értelme nincs. {Igaz! Ugy van! Ugy van! a szélső baloldalon.) Hogy mily kevés komolysággal és mily kevés gonddal készültek ezen nyilatkozatok, mennyire kevéssé tartotta a kormány szeme előtt azt, hogy itt követendő politikájának tartalmáról kell lényeges felvilágosítást nyújtania, ezen idézetek, azt hiszem, bőven bebizonyították. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) Igaz, t. ház, az előttem szólott t. képviselő ur is utána mondotta, a mit a t. ministerelnök ur mondott, hogy csak nem volna igazságos a kormánytól azt kívánni, hogy minden egyes rendszabály részleteit vagy főbb részleteit hosszasan beiktassa a trónbeszédbe. Igen is, ez nem volna igazságos; de ilyes kívánságot a t. kormányhoz az ellenzék köréből senkisem intézett. De az általánosság, melyet mi kívánunk, különbözik azon általánosságtól, melyen a kormány megnyugodni, akar. Kétféle általánosság, van t. ház. xlz egyik, mely minden tartalom nélkül szűkölködik, melynek fényes példáját mutatja a trónbeszéd. Van azután egy másik általánosság, mely legalább az általa fölszámított rendszabályoknak és reformoknak egy pár jellemző és lényeges vonását kiemeli, hogy ez által világot vessen azon irányra, azon eszközök lényegére, melyet követni, melyeket használni szándékozik, ezen tartalmas általánosságot igen is megkívánjuk és az ország is méltán megköveteli a kormánytól. (Helyeslés a, bal- és szélső baloldalon). Igaz, a t. ministerelnök ur hivatkozik arra, hogy másutt a trónbeszédhez ily követelményt nem formálnak. Ez valóban ugy van, különösen ugy van Angolországban. Ezért tévedett äz előttem szólott képviselő, midőn a trónbeszédnek és válaszfeliratnak feladatát, mint a képviseleti kormány formával biró országokban általános érvényűt, ugy a mint ő kifejtette, állítá oda. De nem mi vagyunk azok, a kik itt nálunk, a trónbeszédnek s a feliratnak azt a jelentőséget kölcsönöztük, hogy amannak a kormány munkaprograramját, emennek az őt támogató párt hozzájárulását kell tartalmaznia, — azt a követelményt a kormány önmaga, az őt támogató többség szónokai állították fel. Ezen, különben az eddigi gyakorlattal egyező felfogás követelményei elől ne akarjanak kitérni Angolországra való eltakart hivatkozással : mert az angol trónbeszédek általánosságának háta mögött az ország felelős államférfiainak ismeretes elvei állanak, kézzelfogható politikája áll (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) Az angol trónbeszéd általánosságát megelőzik a kormány tagjainak a választások alatt és minden nyilvános alkalommal tett tartalmas és kimerítő nyilatkozatai. (Élénk helyeslés balfelöl.) Azon kormánynyal tehát, mely megragad minden nyilvános alkalmat, hogy politikájának irányát