Képviselőházi napló, 1881. I. kötet • 1881. szeptember 26–deczember 31.
Ülésnapok - 1881-13
124 13 országos ülés október 17. 1SSI. hazájuknak, a közös édes anyának, Magyarország jövőjének és boldogságáuak buzgó munkásai. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezen jövőért, ezen boldogságért elfogadom^ a felirati bizottság által ajánlott javaslatot. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Berzeviczy Albert: T. ház! Habár a vita, már messze előre haladt, minthogy azon párt részéről, melyhez tartozni szerencsém van, kevesen éltek eddig a szólás jogával, legyen szabad nekem néhány észrevételt tennem azokra, a melyek a szőnyegen lévő kérdésre nézve az ellenzék részéről elmondattak és legyen szabad röviden indokolnom azt, hogy a felirati bizottság javaslatát részemről készséggel elfogadom. A válaszfelirati vita a parlamentáris praxis szerint, az országgyűlés nyilatkozata lévén azon programmra, melyet a kormány a trónheszédbea előterjesztett, bírálata az ezen programúiban tükröződő politikának, kifejezése az ország politikai életében uralkodó hangulatnak, várakozásoknak és törekvéseknek: természetes, hogy a válaszfelirati javaslatok színezetüket a pártok fő vezérelveitől kölcsönzik, hogy a válaszfelirati javaslatok eltérései összeesnek a pártok alapelveinek különbségeivel és hogy a válaszfelirati vita tulaj donkép a pártok alapelvei feletti vita. Ez okozza, hogy most, midőu olyan, a pártok ellentéteit éles világításba helyező kérdés, minő az 1878-diki felirati vita alkalmával Bosznia kérdése volt, nem dominálja a helyzetet, ezen elvi ellentéteket feltételező vitában a mérsékelt ellenzék s a szabadelvű párt között csak csekély nézeteltérések forognak fenn s ehhez képest a mérsékelt ellenzék válaszfelirati javaslata is, habár első pillanatra igen eltérni látszik a felirati bizottság javaslatától, tüzetes vizsgálat után kevés különbséget tűntet fel azzal szemben; terjedelmesebb és részletesebb, a nélkül, hogy voltaképen többet mondana, kölönbözik a bizottság javaslatától, a nélkül, hogy tulajdonkép a lényegre nézve a legtöbb pontban mást mondana. Kiemelte ezen igen nagy formai tökélylyel kidolgozott felirati javaslat benyújtója, gr. Apponyi Albert képviselő ur s erre nézve egyetértett vele a t. függetlenségi párt is, miszerint a bizottság felirati javaslata határozottan csak azt mondja, hogy mit akarunk tenni, de nem azt, hogy mikép; meg nem jelöli a cselekvés, előhaladás irányát; hogy továbbá hiányzik a felirati javaslatban az állami feladatok szerves felfogása és ezen feladatok megoldásának átgondolt terve. Ezen hiányokat pótolni s illetőleg ezen követelményeknek eleget tenni igyekszik azután a mérsékelt ellenzék felirati javaslata. De bocsánatot kérek, én azt hiszem, hogy egy országgyűlési párt részérői nem okvetlenül szükséges az, hogy minden alkalommal hangsúlyozza, miszerint „nincs e nemzetnek magasabb czélja a magyar állam erejének s szilárdságának fokozásánál", mint a mérsékelt ellenzék válaszfelirata mondja s azt hiszem, hogy a t. mérsékelt ellenzék azt, hogy mi e czélból ellenkező törekvéseket tűztünk magunk elé, talán nem feltételezi. Hogy vájjon ezen czél megoldására bennünket a mérsékelt ellenzék képesnek és alkalmasnak tart-e, az más kérdés, de azt hiszem, hogy e czélnak pusztán programtnba iktatása még nem garantia arra, hogy a párt e czélt elérni, e feladatot megoldani is tudja. A felirati javaslatunkban említett törvényhozási intézkedésekre nézve a szabadelvű párt álláspontját részint már jelezte, részint elég világosan fejezi ki azt válaszfelirati javaslatában, részint Ígéretet tesz, miszerint a minden részletekre kiterjedő concret javaslatokat a ház elé fogja terjeszteni. Elmondotta már a t. rninisterelnök ur, hogy egy válaszfelirati javaslat nem lehet egy egész könyv s ugyan ő refiectált arra, a mi a mérsékelt ellenzék részéről a válaszfelirati javaslatnak a pénzügyi helyzetre vonatkozó passusában mondatott. Én a mérsékelt ellenzék válaszfelirati javaslatának különösen egy pontjára kívánok csak reflectálni, t. i. a közigazgatás kérdésére. Ezen pontban ez mondatik: „Csak a magyar állam nagy czéljainak s a tervszerű megvalósításukra szolgáló eszközöknek tiszta felismerése s következetes alkalmazása; a végrehajtás hatályosabb keresztülvitelére nélkülözhetlen biztosítékok megszerzése s közigazgatásunknak az állam feladatainak megfelelő szervezése, a köztisztviselők jogviszonyainak törvény által szabályozása egyrészt, másrészt a törvényhatósági hehd önkormányzat határainak szabatos megállapítása, a törvényhatóságoknak saját hatáskörükben nagyobb önállóság s megfelelő ellenőrzési jog biztosítása vetheti meg alapját közigazgatásunk fokozatos javulásának." T. ház! Azt hiszem, hogy ezen pontra nézve mindazon kifogásokat, melyeket a t. mérsékelt elleazék a mi felirati javaslatunk ellen emelt, szintén lehet érvényesíteni; azt hiszem itt semmivel sincs megmondva, hogy mik legyenek „az állam vagy czéljainak tervszerű megvalósítására szolgáló eszközök?" mik legyenek „a végrehajtás hatályosabb keresztülvitelére nélkülözhetlen biztosítékok?" minők legyenek „a köztisztviselők jogviszonyai?" hol legyen „a törvényhatósági helyi önkormányzat határa?" hogy mi legyen „a törvényhatóságoknak hatásköre?" Azt elismerem, hogy az itt leirt .közigazgatás igen jó, de tudvalevő dolog, hogy a jő közigazgatás szervezetére nézve igen különböző lehet; már pedig, hogy e pontban a közigazgatás mikénti szervezésére nézve egy concret
