Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.
Ülésnapok - 1878-403
74 403, orsssá*** ülés májns 21. 1881. ságához lódultak azon kérelemmel, hogy e víznek lecsapolása eszközöltessék. Ennek folytán körülbelül egy hónappal ezelőtt Torontálmegye alispánja határidőt tűzött ki tárgyalás végett Bánátkomlóson, oda idézvén Nagy-Kikiuda, Nákófalva, Karlova, Béodra és még más községek elöljáróit, mint oly községekét, a melyeknek határán át a viz keresztül bocsátandó lett volna. Nagy-Kikinda város elöljárói csak azon feltétel alatt állottak reá a viznek keresztülbocsátására saját határakon át, ha a beodrai uradalom is reá áll, hogy a viz saját földjein át a n.-kikindai határból tovább ereaztessék, illetőleg, hogy Nagy-Kikiuda városa köteles legyen védgátját átvágni, de azon kikötéssel, hogy Beodra községének védgátja is keresztül metszessék. Egyszersmind ki lett kötve, hogy az átmetszés igen keskeny legyen, hogy ekkép a viznek lassúbb továbbfolyása eszközöltethessék. S valóban, Nagy-Kikinda városának és a beodrai uradalom védgátjain a keresztülmetszések megejtettek. Azonban a beodrai uradalomnak sikerült a mimsteriumnál kieszközölni, hogy a védgátján ejtett metszés előbb betömessék, mielőtt a viz oda juthatott volna s ennek folytán a viz tömegesen a nagy-kikindai határba rohanván, igen nagy károkat okozott. Az utolsó esőzések következtében a viz oly roppant erővel tódult előre, hogy a kikiudai védgáti metszetet annyira nagyította, illeíve szélesítette, hogy a roppant nagy vízmennyiség a „Stevancseva bara" nevű viztócsába befolyt s onnét tovább nem folyhatván, kiáradt és a körülötte fekvő házakat elárasztotta, melyeknek nagy része eddig vagy már rombadőlt, vagy összedűlőfélben van. Mindez f. h. 15-én délfelé történt. E szerencsétlenségnek egyedüli okozója a nagy-kikindai szolgabíró s ugyan e város bírája, mert vétkes mulasztást követtek el az által,hogy nem gátolták az átmetszés szélesbülését. Az ottani vaspályái állomásfőnök a veszély láttára mérnökről, napszámosokról és a veszély elhárítására szükséges anyagról gondoskodott, várva az illető hatósági közegektől a felhívást, hogy a víznek továbbfolyása meggátoltassák. F. hól4-eés 15-e közötti éjjel jelentést tett a szolgabírónak a fenyegető veszélyről, de a szolgabíró ez üzenetre nem találta érdemesnek a meleg ágyat elhagyni, bízva talán a bölcs gondviselésbe, hogy a veszélyt elfogja hárítani. Mindezekből kitűnik, hogy az árviz ily nagymérvű veszélyt s ennek folytán kárt nem okozott volna, ha a beodrai uradalom az alispáni rendeletet, mely szerint köteleztetett a nagykikindai határból a vizet saját földjein át keresztül bocsátani, meg nem szegi, ennek megtörténte után pedig, ha az illetékes hatósági közegek hivatalos kötelességöket teljesítik. Minthogy azonban az országgyűlési ülésszak legközelebb be fog fejeztetni s ennélfogva a t. mini sí er ur aligha leend azon helyzetben, hogy ez ügyben még ez ülésszak tartama alatt érdemlegesen nyilatkozhassak, ugyanazért Nagy-Kikinda város és környéke érdekében, de egyszersmind az ottani lakosság megnyugtatására, ez alkalommal csak egyetlen egy kérdésre szorítkozom, a melyre reményiem, hogy a t. miuister ur az ügy sürgős voltánál fogva azonnal és pedig megnyugtatólag válaszolni méltóztatni fog, e kérdés pedig: Hajlandó-e a t. minister ur e sürgős ügyben a veszély elhárítása végett haladéktalanul a vizsgálatot elrendelni és az ebből nyerendő eredményhez képest a szükséges intézkedéseket megtenni? Elnök: Fel fog olvastatni az interpellátió. Antal Gyula jegyző' (olvassd) : „Interpellátió a t. közlekedésügyi minister úrhoz, Nagy-Kikinda városát és környékét fenyegető árvízveszély tárgyában. Tekintve, hogy az illetékes hatósági közegek vétkes mulasztásai által Nagy-Kikinda városa és környéke az árveszélynek van kitéve, bátor vagyok a t. közlekedésügyi minister úrhoz a következő interpellátiót intézni: Hajlandó e a t. minister ur e sürgős ügyben a veszély elhárítása végett haladéktalanul a vizsgálatot elrendelni és az ebből nyerendő eredményhez képest a szükséges intézkedéseket megtenni?" Elnök : Közöltetni fog a közmunka- és közlekedésügyi minister úrral. Zay Adolf: T. ház! A jelenlegi kormány boldog korszakában már meglehetősen megszoktuk azt, hogy érvényes, szentesített törvények nem vétetnek figyelembe, hanem egyenesen kijátszatnak, mert általános jellege, általános signaturája a jelenlegi kormánynak, hogy minden állami intézmény, minden állami közeg csakis arra szolgál a kormánynak, hogy az által a maga hatalmának tovább való fönntartását eszközölje. A jelenlegi arcában a személyes kormányzat fenntartása a főczél, azzal szemben az egész állam valamennyi intézménye csupán a ezélra való eszköz. Én tehát, t. ház, ha itt csak arról volna szó, hogy törvény sértetett meg, nem is szólalnék fel; hisz az hétköznapi dolog e boldog országban, a szabadelvűség aerája alatt. De szembetűnő azon eset, melyet a t. ház elé hozni bátor leszek; szembetűnő az által, hogy az illető minister ur ugyanazon időben, melyben itt a házban egy bizonyos ügyre nézve törvényjavaslatot terjesztett elő és megszavaztatta a ház által, ugyanazon időben ugyanazon törvényt kijátszotta és rendelkezéseiben annak ellenkezőjét tette. Nevezetes ez a dolog az által is, hogy a
