Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-403

74 403, orsssá*** ülés májns 21. 1881. ságához lódultak azon kérelemmel, hogy e víz­nek lecsapolása eszközöltessék. Ennek folytán körülbelül egy hónappal ezelőtt Torontálmegye alispánja határidőt tűzött ki tárgyalás végett Bánátkomlóson, oda idézvén Nagy-Kikiuda, Nákófalva, Karlova, Béodra és még más köz­ségek elöljáróit, mint oly községekét, a melyek­nek határán át a viz keresztül bocsátandó lett volna. Nagy-Kikinda város elöljárói csak azon feltétel alatt állottak reá a viznek keresztülbocsá­tására saját határakon át, ha a beodrai ura­dalom is reá áll, hogy a viz saját földjein át a n.-kikindai határból tovább ereaztessék, illetőleg, hogy Nagy-Kikiuda városa köteles legyen védgátját átvágni, de azon kikötéssel, hogy Beodra községének védgátja is keresztül met­szessék. Egyszersmind ki lett kötve, hogy az átmetszés igen keskeny legyen, hogy ekkép a viznek lassúbb továbbfolyása eszközöltethessék. S valóban, Nagy-Kikinda városának és a beodrai uradalom védgátjain a keresztülmetszések meg­ejtettek. Azonban a beodrai uradalomnak sike­rült a mimsteriumnál kieszközölni, hogy a véd­gátján ejtett metszés előbb betömessék, mielőtt a viz oda juthatott volna s ennek folytán a viz tömegesen a nagy-kikindai határba rohanván, igen nagy károkat okozott. Az utolsó esőzések következtében a viz oly roppant erővel tódult előre, hogy a kikiudai védgáti metszetet annyira nagyította, illeíve szélesítette, hogy a roppant nagy vízmennyiség a „Stevancseva bara" nevű viztócsába befolyt s onnét tovább nem folyhat­ván, kiáradt és a körülötte fekvő házakat elárasz­totta, melyeknek nagy része eddig vagy már rombadőlt, vagy összedűlőfélben van. Mindez f. h. 15-én délfelé történt. E szerencsétlenség­nek egyedüli okozója a nagy-kikindai szolgabíró s ugyan e város bírája, mert vétkes mulasztást követtek el az által,hogy nem gátolták az át­metszés szélesbülését. Az ottani vaspályái állo­másfőnök a veszély láttára mérnökről, napszá­mosokról és a veszély elhárítására szükséges anyagról gondoskodott, várva az illető hatósági közegektől a felhívást, hogy a víznek tovább­folyása meggátoltassák. F. hól4-eés 15-e közötti éjjel jelentést tett a szolgabírónak a fenyegető veszélyről, de a szolgabíró ez üzenetre nem ta­lálta érdemesnek a meleg ágyat elhagyni, bízva talán a bölcs gondviselésbe, hogy a veszélyt el­fogja hárítani. Mindezekből kitűnik, hogy az árviz ily nagymérvű veszélyt s ennek folytán kárt nem okozott volna, ha a beodrai uradalom az alispáni rendeletet, mely szerint köteleztetett a nagy­kikindai határból a vizet saját földjein át ke­resztül bocsátani, meg nem szegi, ennek meg­történte után pedig, ha az illetékes hatósági kö­zegek hivatalos kötelességöket teljesítik. Minthogy azonban az országgyűlési ülés­szak legközelebb be fog fejeztetni s ennél­fogva a t. mini sí er ur aligha leend azon hely­zetben, hogy ez ügyben még ez ülésszak tar­tama alatt érdemlegesen nyilatkozhassak, ugyan­azért Nagy-Kikinda város és környéke érdekében, de egyszersmind az ottani lakosság megnyug­tatására, ez alkalommal csak egyetlen egy kér­désre szorítkozom, a melyre reményiem, hogy a t. miuister ur az ügy sürgős voltánál fogva azonnal és pedig megnyugtatólag válaszolni méltóztatni fog, e kérdés pedig: Hajlandó-e a t. minister ur e sürgős ügyben a veszély el­hárítása végett haladéktalanul a vizsgálatot elrendelni és az ebből nyerendő eredményhez képest a szükséges intézkedéseket megtenni? Elnök: Fel fog olvastatni az interpellátió. Antal Gyula jegyző' (olvassd) : „Interpellátió a t. közlekedésügyi minister úrhoz, Nagy-Kikinda városát és környékét fe­nyegető árvízveszély tárgyában. Tekintve, hogy az illetékes hatósági köze­gek vétkes mulasztásai által Nagy-Kikinda városa és környéke az árveszélynek van kitéve, bátor vagyok a t. közlekedésügyi minister úrhoz a következő interpellátiót intézni: Hajlandó e a t. minister ur e sürgős ügy­ben a veszély elhárítása végett haladéktalanul a vizsgálatot elrendelni és az ebből nyerendő eredményhez képest a szükséges intézkedéseket megtenni?" Elnök : Közöltetni fog a közmunka- és közlekedésügyi minister úrral. Zay Adolf: T. ház! A jelenlegi kormány boldog korszakában már meglehetősen megszok­tuk azt, hogy érvényes, szentesített törvények nem vétetnek figyelembe, hanem egyenesen ki­játszatnak, mert általános jellege, általános sig­naturája a jelenlegi kormánynak, hogy minden állami intézmény, minden állami közeg csakis arra szolgál a kormánynak, hogy az által a maga hatalmának tovább való fönntartását eszkö­zölje. A jelenlegi arcában a személyes kor­mányzat fenntartása a főczél, azzal szemben az egész állam valamennyi intézménye csupán a ezélra való eszköz. Én tehát, t. ház, ha itt csak arról volna szó, hogy törvény sértetett meg, nem is szólalnék fel; hisz az hétköznapi dolog e boldog országban, a szabadelvűség aerája alatt. De szembetűnő azon eset, melyet a t. ház elé hozni bátor leszek; szembetűnő az által, hogy az illető minister ur ugyanazon időben, melyben itt a házban egy bizonyos ügyre nézve törvény­javaslatot terjesztett elő és megszavaztatta a ház által, ugyanazon időben ugyanazon törvényt ki­játszotta és rendelkezéseiben annak ellenkezőjét tette. Nevezetes ez a dolog az által is, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents