Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.
Ülésnapok - 1878-403
403. országos ülés május 21. 1881. 71 kozás, tulajdonképen nincsen is a) pontja, hanem van a 27. §-nak, a melyre a hivatkozásnak történni kellett volna. Az első folyamodása törvényszékek szervezéséről szóló törvény 12-ik szakasza pedig a bírósági végrehajtókról rendelkezik, az tehát a királyi ügyészekre ki nem terjedhet, hanem e helyett a 11 -ik szakaszra kellett volna hivatkozásnak történni. A hiba onnan ered, mert ezen két törvényjavaslat egyidejűleg tárgyaltatván a bizottságban és a házban, egyes szakaszok kihagyattak, s ezzel a régi Bzakaszok sorrendje megváltozott s ez a végredactiónál figyelembe nem vétetett, miért is az igazságügyi bizottság nevében ezen nyilvánvaló hiba reetifikálását tárgyazó rövid törvényjavalatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: Ha szólani senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e e törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfogadjuk!) Elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a czímet és 1-s'ó szakaszt, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak). Elnök : A törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, végmegszavazása a legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a pénzügyi és közlekedési bizottság jelentése a budapest-pécsi első rendíí vasút kiépítéséről szóló íÖfvényjiva"s1ir"táTgyában. Jelentem a t. háznak, hogy a közlekedési minister ur a netalán szükségessé válható felvilágosítások megadásával Záhorszky Kálmán ministeri tanácsos urat bízta meg, a kit tehát a házszabályok értelmében a szólási jog meg fog illetni. Ha a bizottságok jelentései felolvasottaknak vétetnek, az átalános vitát megnyitom. Első szó illeti az előadót. Láng Lajos előadó: T. ház! Hogy Budapest Fiúméval közvetlen összeköttetésbe hozassák, az oly régi czélja a magyar közlekedési politikának, mely még előbbi időből való, mint egyáltalában vasutakkal bírunk. Különböző eszközökkel igyekeztek ezt megvalósítani, mert minden pártban általános volt a meggyőződés ezen összeköttetés fontossága iránt. Ez vezette a törvényhozást, midőn a déli vasút azon részének megvételét határozta el, mely Zákánytól Fiúméig a magyar vasutak közé ékelődött, hogy legalább azon vonalak egyikét biztosítsák a magyar állam befolyásának. Mindez azonban csak egy darab volt az összeköttetésből s e mellett több eombinatió merült fel arra, hogy ezen öszszeköttetés biztosíttassék. E különböző combinatiók sokkal költségesebbek lettek volna, mint a jelenlegi s egyszersmind nem nyújtottak volna kellő biztosítékot az államnak teljes befolyására. Combinatióban volt a délívasut kanizsai részének megvétele, egy dunabalparti vasút építése, mely összeköttetésbe hozassák a báttaszék-dombovári vasúttal. Mindezek sokkal költségesebbek lettek volna, mint a jelenlegi. Ily körülmények között keletkezett a jelenlegi vasút tervezete s ily körülmények között vállalkozott egy consortium ezen összeköttetés létesítésére. Ezen öszszeköttetés a mostani fiumei úttal egyenlő hoszszuságú, csak egypár kilométer a különbség, úgy, hogy semmi tekintetben nem lehet hátrányosabb a mai Összeköttetésnél; másrészt azonban a magyar államnak biztosítéka van arra nézve, hogy a tarifák tekintetében a budapestfiumei átviteli forgalmat illetőleg döntő befolyást gyakorolhat. Midőn ezen előnyökhöz még az is járul, hogy e vasút építéséhez a kincstár részéről semminemű áldozat sem kívántatik, akkor, tekintve az ügy fontosságát és azt, hogy financziális helyzetünk akadályoz abban, hogy ennél költségesebb combinatióba nsm bocsátkozhatunk, a törvényjavaslat elfogadása bővebb indokolást nem igényel. Ajánlom a t. háznak a javaslat elfogadását Taray Andor: T. ház! Nem szándokom akár ismételni, akár bővebben kifejteni azon indokokat, a melyek alapján a pénzügyi bizottság előadója a jelen törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja. Oly vasútnak engedélyezését, melynek építői sem kamatbiztosítást, sem más kedvezményt az államtól nem igényelnek, kétségtelennek tarrom azon törvényhozás előtt, a mely ismerve azon előnyöket , miket az ország vasúti hálózatának kiterjesztése nemcsak a hazai földbirtok értékének emelésére, hanem a forgalom, ipar és kereskedelem élénkítésére is gyakorol, gyakran tetemes áldozatok árán is kész volt megindítni a vállalkozási szellemet azon a téren, a melyen önerejéből nem volt képes az állam megtenni mindazt, mit az ország anyagi fejlesztésének érdeke követelt. Czélom inkább az. hogy első sorban köszönetet mondjak úgy a kormánynak, mint, a közlekedési és a pénzügyi bizottságoknak azon lankadatlan buzgalomért, melylyel ezen az ülésszak végperczeiben felmerüli engedélyezési kérdést oly gyorsan intézték el, hogy az még a jelen országgyűlés alatt a ház asztalára kerülhetett. Másod sorban kifejezést akarok adni azon öröm- és reményteljes hangulatnak, azon osztatlan bizalomnak és megnyugvásnak, melylyel a vállalkozók a Dunántúli kerület lakóinál találkozni fognak minden ponton, melyet vonaluk érinteni fog. Nagyon soká és fájdalmasan éreztük az ország központjával! közvetlen összeköttetésnek hiányát, mi, a kiket az alkotmányos korszak előtt létesített vasúti hálózatnak terve czélzatosan elszakított az ország fővárosától, hogy Bécs felé tereljen, a melynek tettleg gyár-
