Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-411

411. országos ülés mäfus 31. 1881. 187 Következik a ministerelnök ur válasza Majoros képviselő ur interpellátiójára. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Majoros István képviselő ur következő interpel­látiót intézte a ministeriumhoz; „A törvényhozó testület tudomásával van, hogy az állami költségvetés tárgyalásakor minden egyes ministertárczájánál a hivatal-testület,, részére „jutalmak és segélyzések" czímén bizonyos összeg előirányoztatik és a nevezett czélra az rendesen meg is szavaztatik. Minthogy azonban az igazság hozná magá­val, hogy a nevezett összegből, a szorgalmas és munkás, ugy a számos családtaggal megáldott szegényebb alsóbb rendű hivatalnokok és szolgák részesittessenek necsak előlegezésképen, hanem tdjes ajándék vagy is jutalomképen a fenne­vezett összegből. Továbbá, hogy az ekként nyújtandó jutalmak és segélyekért is ne kellessék az illetőknek költséges bélyegekkel ellátni kérvényeiket, mint­hogy a ki már segélyre van szorulva, annak kiadásai is kell, hogy mérsékeltessenek; és „bis dat qui cito dat" elvénél fogva az efféle kérvények kell, hogy minél előbb elintéz­tessenek ; ezek előrebocsátása után kérdem az összes minister urakat: 1. hajlandók-e az állami költségvetésben a „jutalmak és segélyezések" czímén megszava­zott pénzösszeget az illető kitartó, szorgalmas ugy szegényebb sorsú és számos családtaggal biró alantas hivatalnokok és szolgák között akként kiosztani, mint azt annak rendeltetése kivánja ; 2. a segélyezések és előlegek iránt fobyamo­dók kérvényeiket bélyegmentesen adhassák be és gyorsan elintéztessenek." Mindenekelőtt azt kívánom t. képviselőház, megjegyezni, hogy igenis, a segélyezés és jutalom czíméa megszavazott összegek sohasem, mint előlegek, hanem mindig véglegesen adatnak vissza­térítés kötelezettsége nélkül. Továbbá bátor va­gyok azt is megjegyezni, hogy legalább azon két minit-teriumbau, a melynek én vagyok szeren­csés élén állani, de ugy tudom a többiekben is, a segélyezés épen az alantas, a kevesebb fizetés­sel biró, a szegényebb hivatalnokokat illeti; tör­ténik pedig az évnek megszokott idejében, hiva­talból, minden folyamodás nélkül. Vannak esetek, midőn egyes hivatalnok az őt családjában ért csapás, vagy betegség folytán időközben kivan segélyben részesülni. Erre igenis folyamodás szükséges és minthogy az ily folyamodásokra, valamint a nyert segélyekről való nyugtákra nézve a törvény kivételt nem tesz, azon kivételes esetben, ha ily folyamodás történik, a folyamod­ványnál, valamint a nyugtáknál a bélyeget a J kormány, szemben a fennálló törvéuynyel, el nem \ engedheti. így áll a dolog t. képviselőház, s igy azt hiszem, hogy kivéve egyes egyedül a bélyeg kérdését, melyre nézve, mondom, a törvény kivételt nem tevén, a kormány azon magát túl nem teheti, a többiekre nézve az általam előadott el­járás épen az, melyet, mint helyeset, a képviselő ur sürget. Kérem, méltóztassék válaszomat tudo­másul venni. (Helyeslés.) Majoros István: T. képviselőház! Én, a midőn interpellátiómat, nem ugy, mint a gyors­írók írták a múlt ülés alkalmával, hogy a múlt hónapban, nem is ugy, a mint mások mondották: márcziusban, hanem 1881-ik évi január 22-ikén beadtam, azt reméltem, hogy a ministerelnök ur, mint a kormány feje, a válaszszal legfeljebb 15—20 napig fog késni. Ezen interpellátióm indító okául leginkább azok nagy számát kell említenem, kik arra kér­tek, hogy minél előbb tegyem meg és hogy az eredményt is lássuk. A téli időszakban több oldal­ról leveleket kaptam, részint névvel, részint név nélkül; (Mozgásjobboldalon) és olyan dolgok vannak ezekben, hogy ha méltóztatik meghallgatni, hát felolvasom. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem szük­séges!) Akkor nem terjeszkedem odáig: elég ax hozzá, az indító ok az volt interpellátióm meg­tételére, hogy értesülésem szerint, a tél szigora alatt az alsóbb rendű családos hivatalnokok sokat szenvednek, nélkülöznek, fizetéseik csekélysége és az úgynevezett segélyek és jutalmak kiosztá­sának elhan3 7 agolása miatt. Jól tudjuk, t. képviselőház, hogy évenkint minden ministeri tárczánál 6—8—10 ezer forint szavaztatik meg jutalmak és segélyezések czím alatt. Jó, hogy felemlítette a t. belügy minister ur, hogy ő miként jár eb Néki tehát azt érde­mül kell betudnom, hogy tárczájánál csakugyan olyan eljárás van, mint a hogy mondotta és hogy az igazságügyi tárcza személyzeténél szin­ten az követtetik, a mit felhozott. De a többi ministerek tárczáira nézve határozottan azt kell állítanom, hogy nem ezen eljárás követtetett, sőt a mi több, a mi leginkább indított a felszóla­lásra, az azon kérdés, hogy e segélyekül és jutalmakul nyújtott összeg, kik által vétetik fel. Hogy őszinte legyek, kimondom, hogy ezek a minister urakhoz közelebb álló oly egyének, kik nagyobb fizetést húznak, mint pl. az osztály­tanácsosok, kik érdemeiket felsorolják a minister­nek és egymásnak indítványozzák a sommát. Szomorú dolog, hogy igy van, de igy van. Az alsóbb rendű hivatalnokok, kiken a munkának súlya van, azok legnagyobb részben és legfőbb esetben agyonhallgattatnak, ha folyamodnak is segélyért és ha csak előleget is kérnek, kérvé-

Next

/
Thumbnails
Contents