Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-407

407. országos ülés május 27. 1881. \^\ Ilyen medenczerendszer létezik tehát nagyrészben Francziaországban, másutt nincs. Hogyha pedig természetes medenczerendszert akarunk, 83 ä Tiszánál szabályozása előtt megvolt; ismét helyreállíthatjuk, ha megszüntetjük a Tokaj feletti szabályozási társaságokat. A Tiszának voltak igenis természetes medenezéi. Ezek a természetes medenezék azon árterületek, melyek a Tisza mentén vannak. Ezek voltak a Tiszának medenezéi, de a ki az ilyeneknek képzését ajánlja, az azt akarja, hogy oly szabályozást csináljunk, melynek első feltétele, hogy legalább 80 négyszögméteríöldnyi területet mesterséges mocsárrá alakítsunk; az pedig olyan orvosszer, mely roszabb a betegségnél. Már akkor inkább maradok a töltésrendszernél, semmint 80 mértföldet mocsárrá változtassak át azért, hogy kétes sikerű szabályozási rendszert teremtsek. A kik azt mondják, hogy a tiszaszabályozás hibás, leginkább két tényre szoktak hivatkozni és erre a két körülményre hivatkozhatnak leginkább. Az első az, hogy a tiszaszabályozás folytán a folyónak árvizszine emelkedett, tehát az árvizszin magasabb lett, mint volt a szabályozás előtt. Ez először is egész általában a rendszernek következménye; mert a folyót töltések közé fogni a nélkül, hogy az árvizszin emelkedjék, teljes lehetetlen; azt hiszem, mindenki egyetért abban, hogy ez a dolog természetében fekszik; hogyha megakadályozzuk a folyót, hogy mértföldekre szétterüljön és néhány 100 ölnyi keskeny térre szorítjuk, a dolog természete szerint az árvizszin magasabb lesz mint volt annakelőtte. Egyébiránt még különösen a tiszaszabályozásra nézve sem mondható az hibának. Paleocappa, kinek tekintélyét bizonyára senki sem vonja kétségbe s kinek hálás hazája szobrot emelt épen a vizszabályozás terén szerzett érdemeiért, a Tisza-szabályozásról irt könyvében előre megmondja, hogy a szabályozásnak és a folyótöltések közé való szorításának az lesz eredménye, hogy az árvizszin magasabb lesz, hogy ezen a bajon nem lehet segítem, hogy ez a rendszernek szükségképen! következménye. Hogy lehet most ebből vétket, hibát következtetni a szabályozás ellen, a mi, mint annak természetes következménye, előre meg volt mondva. De Vásárhelyi, a ki olasz collegájánál nem volt kisebb tehetség és a kinek, az én sajnálatomra, a szabályozásra vonatkozó eszméit, irodalmi termékeit a közönség nem olvashatja nyomtatásban, mert csak kéziratban vannak meg. Thaly Kálmán: Adja ki a ministerium! Hieronymi Károly: Ez talán inkább az irodalmi társaságoknak volna feladata, mint a ministeriumnak. Tehát Vásárhelyinek nyilatkozata egy árvizszin emelkedésére nézve oly határozott volt, hogy ő a maga javaslatában, mint leghelyesebb eljárást azt állította fel, hogy addig, mig a tiszai átmetszések ki nem képződnek, töltések ne is építtessenek; mert ő helyesnek tartotta volna az átmetszések által előidézett vizszin sülyedését bevárni és csak akkor, ha ez beállott, látta volna helyesnek a töltéseket felépíttetni, mert tudomása szerint a töltések felépítésének az árvizszin emelkedése lesz következése. Tehát épen ezen két jeles szakértő, a ki ezen vállalat bölcsőjénél állott, előre megmondta, hogy a szabályozásnak szükségszerű következménye lesz az árvizszin emelkedése. Hogy lehet tehát most utólag ebből hibát formálni? hibát formálni a szabályozás ellen. Egyébiránt a vizszin emelkedésekről még meg akarom a következőket jegyezni. A vizszin emelkedéseknek kétféle oka van. Van t. i. oly árvizszin emelkedés, mely az egész folyam mentén jelentkezik, mely a töltések közé vételnek következménye, de vannak aztán partiális emelkedések, melyek a legkülönbözőbb okoknak tulajdoníthatók. így nevezetesen, részint a töltések elhelyezése, részint némely átmetszésnek nem helyes kiképződése, ha például az átmetszés lassabban képződik, mint a mily mértékben iszapoltatik a régi meder, — okozza a duzzadást. Ezen emelkedéseket orvosolni, vagy legalább csökkenteni igenis lehet. És erre nézve 1876 óta sok történt. Nevezetesen Csongrád és Szeged köztt a szorulatok el lettek távolítva és a töltések hátrább helyezése tényleg megtörtént. Hátrányosabb a helyzet Szegednél, hol a legnevezetesebb szorulatok vannak. Erre nézve elhatározta a képviselőház egy tavaly megszavazott törvénynyel, hogy a töltések hátrább helyeztessenek. Ezen munka nagy részben végre van hajtva, az nem volt befejezhető az idei árviz előtt. Hasonló czélú intézkedéseket tartalmaz a törvényjavaslatnak a pénzügyi bizottság szövegezése szerint most már 9. §-a. A tiszaszabályozás helyes vagy helytelen ] volta tárgyában az én nézetem szerint helyes ítélet csak az: hogy egy helyes rendszer, helyes alapon hajtatott végre, de a melynek vannak egyes hibái és hiányai tagadhatatlanul, a melyeket orvosolni kell. Egy másik ok, egy másik körülmény, mely miatt kárhoztattatik a szabályozás, az, hogy azt mondják, mit használ, hogy a töltések azon területeket megvédik a folyam árjai ellen, mikor a belvizek borítják el. És ezen panasz tökéletesen jogosult, csak hogy nem jogos szemrehányás a szabályozás ellen; mert a . szabályozás a dologtermészete szerint nem tűzhet ki magának más czélt, mint hogy megakadályozza a folyó kiöntésének a szomszéd területekre való kiterjedését. 17*