Képviselőházi napló, 1878. XIX. kötet • 1881. május 12–junius 1.

Ülésnapok - 1878-407

130 407. országos ftléä május 27. Í8S1. állami kezelést kimondani az egész Tiszavölgyre igen nagy hiba lenne. Mert abból, hogy a Tiszavölgynek egy bizonyos részén vannak olyan társulatok, melyek vagy nem képesek, vagy nem akarnak törvényszerű feladatuknak megfelelni, azt következtetni, hogy az egészre terjeszszük ki az állami kezelést, nem lenne következeles eljárás. Másodszor, én az Önkormányzatnak, a melynek szellemében a polgárok saját ügyeiket maguk végzik, nem pedig fizetett hivatalnokok által végeztetik, őszinte hive vagyok és azt hiszem, hogy mindenütt, hol a polgárok kötelezettségeiket a közügy érdekében teljesítik, ezt a rendszert felcserélni egy másikkal, azzal, hogy fizetett hivatalnokok által teljesíttessenek a munkák, nem volna helyes és hazafias dolog. Én ennélfogva azon meggyőződésben vagyok, hogy mivel ugy tudom, hogy a Tiszavölgyén van számos oly társulat, mely feladatának teljes jó sikerrel és a közügy javára felel meg, ezen társulatokat az ő törvényes hatáskörükből kiforgatni, ezeknek ügyeit az államkormány teendői közé sorozni helyes nem volna. Egy másik intézkedése a törvényjavaslatnak megadja a kormánynak azon jogot, hogy a Körös mentén alakult társulatokat jobb, czélszerűbb, a viszonyoknak megfelelőbb határok szerint alakítsa. Én azt hiszem, hogy mindazok, kik ismerik a Kőrösvölgy helyzetét és ösmerik számos példából azon rósz következményeket, melyek a társulatok mai alakulásából erednek s látják azon rémítő anomáliákat, melyek e helyzetbői keletkeznek, a törvényjavaslat ezen intézkedését csak helyeselhetik. Például a sok viszásság közül csak egyet akarok felemlíteni. A folyó évi árviz alatt az alsó fehér-körösi társulatnak egész árterülete el lett öntve, alig van ott egy talpalatnyi föld szárazon. Ezen területen levő városok, a legnagyobb veszedelemnek voltak kitéve, Gyula, Csaba, Békés csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudták magukat megvédeni és mondhatom, hogy a ki a helyszinén látta, minő erőfeszítésébe kerül Békésnek a körtöltést két nap alatt fölépíteni, lehetetlen, hogy csodálattal s egyszersmind sajnálattal ne tekintette volna azon helyzetet. És honnan eredt e városok veszedelme ? Talán a fehérkőrösi társulatnak töltései szakadtak ki? Nem, mert ezen társulat töltései mindenütt másfél méterrel magasabbak voltak az árvíznél, úgy, hogy azokat még csak védeni sem kellett, hanem elegendő volt az őröket megkettőztetni a végett, hogy az esetleges baj azonnal bejelentethessék. Nem az alsó fehérkőrösi társulati töltések rósz állapota okozta az alsó fehérkőrösi társulat veszedelmét, hanem az arad-körösi társulat töltéseinek rósz állapota. És nem az aradi társulat területe't pusztította el az ár, hanem az megállott az alsó fehérkőrösi társulatnak árterén. Ily viszonyokat, t. ház, tűrni és elviselni lehetetlenség ; s minthogy e dolgon gyorsan és gyökeresen kell segíteni, erre nincs más mód, mint a kormányt felhatalmazni arra, hogy a társulatokat helyesebb alapokon szervezze, mert ha más módot alkalmazunk, az az egy bizonyos lesz, hogy az 1881-iki év nyara tárgyalásokkal és iratváltásokkal fog eltelni; de a szükséges munkák az 1881-dik év nyarán megtétetni nem fognak. Nem tartozik ugyan a tárgyhoz, mert e törvényjavaslat csak a legszükségesebb és legsürgősebb intézkedésekre vonatkozik, de nagyon sok mondatott a tiszaszabályozásról általában és sokszor lett hangsúlyozva, hogy a tiszaszabályozás jelhibázott rendszer szerint történt, szóval, hogy ez a szabályozás elhibázott valami. Én, t. ház, szükségesnek tartom, hogy itt a képviselőházban mondassák ki határozottan, hogy a tiszaszabályozásnál nem követtetett hibás rendszer, hogy a tiszaszabályozás helyes rendszer szerint van végrehajtva, habár vannak is egyes hibák ezen rendszer keretén belül. Szükséges, t. ház, egyszer az igazat megmondani, mert nem fogunk czélhoz jutni, ha egymást megérteni és a fogalmakat tisztázni nem fogjuk. Nem hiszem, hogy létezzék valaki, ki nékem az ellenkezőt tudná bebizonyítani, de nézetem szerint más folyamszabályozási rendszer nem követtetett sehol másutt sem; e rendszer abból áll, hogy a folyó görbületei mesterséges átvágásokkal megrövidíttessenek és az alacsony partok töltések által megvédessenek. Más folyamszabályozási rendszer nincs. Az pedig, t. ház, a mit Thaly Kálmán t. képviselő ur a Vaskapu kirepesztéséről mondott, nem folyamszabályozási rendszer. A medenczerendszerre nézve kénytelen vagyok, t. ház, megjegyezni, hogy az a világon sehol sem lett alkalmazva. Thaly Kálmán (közbeszól); Nem áll! Hieronymi Károly: De igenis áll és azt én jobban tudom, mint a t. képviselő ur, mert inkább van alkalmam ezt tudni. Francziaországban III. Napóleon initiativájára két medencze lett építve, a mely kezdetét képezte volna egy nagy medenczerendszernek. De miután ezekre elköltöttek vagy 60 millió francot és miután a két medenczének sikertelenségét a tapasztalásból látták, óvakodtak e rendszert valósítani, a mely őket beláthatatlan költségek és kétes siker elé vezette volna. E két medenczét jelenleg az illető folyam felső szakaszának jobb tutajozására használják. No, t. ház, ha csak ily medencze kell, van elég Mármarosban. Ott vannak az u. n. klauzák. Ott is felfogják a patakok vizeit azon czélból, hogy azokat mindeu hétben kétszer kibocsátva, a tutajozást tegyék lehetővé.