Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-371

371 orsziiüos ülés Biáreziiís Í9. 1881. 75 szólalására. Méltóztatnak tudni, hogy itt egy törvény alkotása kéretik Győrmegye által az iránt, hogy a magyar ezredek béke idején itthon helyeztessenek el és ezen ezredek tiszti állásaira az ezred nyelvét ismerő honpolgárok alkalmaz­tassanak. Kétséget nem szenved, hogy a t. elő­adó urnak teljesen igazsága van, hogy itt leg­alább részben törvény kezdeményezéséről van szó. És utóvégre is, ha a véderő-bizottsághoz utasíttatnék előzőleg a kérvény, a végeredmény ugyanaz lenne, hogy a kormány utasíttatnék ezen ügyben törvényjavaslat előterjesztésére. Egyébiránt miről van itt szó? Oly dologról, melyet törvényeink már szabályoznak. Először a magyar ezredeknek béke idején leendő elhelye­zéséről a törvény kimondja, hogy lehetőleg itt­hon helyezendők el. Erre vonatkozólag azt is megjegyzem, hogy a magyar delegatió évenkint kiküldi erre a megfelelő bizottságot, hogy meg­győződjék, hogy mennyiben hajtotta végre a had­ügyministerium a törvény ezen intézkedését; és e bizotíság a delegatió hadügyi albizottságának jelentést tesz s e bizottságtól beérkezett jelentés­ben rendesen ki volt eddig emelve, hogy e tekin­tetben évről-évre haladás mutatkozik a hadügy­mi nisterium intézkedéseiben. Hogy végleg nem lett sikere és nem vezetett eredményre a törvény ezen rendelkezése, annak más igen jelentékeny okai vannak, a melyek előtt a bizottságnak is meg kellett hajolni, bármennyire óhajtja tettleges effectuálását a törvény ezen intézkedésének. A garantiák tehát ezen ügyben megvannak, de méltóz­tassék a t. képviselő ur a monarchia két állam felének situatióját szemügyre venni és meg fog győződni, hogy ezt a dolgot végleg megoldani majdnem lehetetlen. A tiszti állásokra vonatkozólag bátor va­gyok megjegyezni, hogy szintén a közös had­ügyministerium egy nyilatkozata szerint, minden magyar ezrednél kötelességévé van téve az illető tiszteknek, hogy ezen nyelvet egy év leforgása alatt elsajátítsák, mert különben előmenetelüket koczkáztatják és hogy ezen drákói szigorral al­kalmazott szabálynak az a következménye, hogy a magyar ezredekben levő tisztek a magyar­nyelv elsajátítására ma bizonyosan az előbbinél sokkal nagyobb gondot fordítanak. Ezeknek rövid előrebocsátásával bátor vagyok megjegyezni azt, hogy miután azon esetre, ha ezen kér vén v a véderő-bizottsághoz küldetnék, a dologra nézve előre láthatólag, a körülmények okszerű méltatása mellett, ugy se érhetnénk el kedvező eredményt, én a magam részéről ezt kerülésnek vélem és azért ajánlom a kérvényi bizottság által előterjesztett határozati javaslatot. {Helyeslés a jobboldalon.) Thaly Kálmán: Ha a t. ház méltóztatnék megengedni, egy pár szót óhajtanék válaszolni az előttem szólt t. képviselő urnak. Elnök: Méltóztatik a t. ház megengedni, hogy Thaly Kálmán képviselő ur ismét szólhas­son? (Igen! Halljuk!) Thaly Kálmán: T. ház! Csak azért bá­torkodtam ezen indítványt tenni, hogy a véderő­bizottságtól, mint szaktestülettől ne vonatnék el az alkalom ezen, nézetem szerint nagyfontosságú kérdésben nyilatkozhatni. Ugy is ennek a bizott­ságnak nem sok dolga van, legalább adatnék neki alkalom, hogy nézeteit ezen ügy körül ki­fejthesse, különösen a kérvényi bizottságnak azon kifejezését illetőleg, miszerint oly utasítással küldetik ez a kérvény a t. kormányelnök úrhoz, hogy ha „netán" szándékoznék a kormány ebben a részben törvényjavaslatot előterjeszteni, tehát ahhoz a kérvény alapul szolgáljon. Kívánatos volna, hogy a véderő-bizottságnak módja lenne arra nézve nyilatkozni, hogy szükségesnek tartja-e, hogy a kormány terjeszszen vagy ne terjeszszen elő törvényjavaslatot és ha igen, miként? En azt gondolom, t. ház, hogy magának a ház szak­testületének véleménye nem volna teljesen mel­lőzendő. Elnök: T. ház! Az első kérdés az lesz: elfogadja-e a ház azon határozati javaslatot, a melyet a kérvényi bizottság ajánl; ha ez nem fogadtatnék el, akkor kérdezném, hogy elfogad­tatik-e Thaly képviselő ur indítványa, mely sze­rint a kérvény a véderő-bizottsághoz utasíttatnék vissza. Kérdem tehát a t. házat: elfogadja-e a bizottság által ajánlott határozati javaslatot, igen, vagy nem? Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Meg­történik.) A ház többsége elfogadta a kérvényi bizottság javaslatát és igy Thaly Kálmán kép­viselő ur indítványa elesett. Antal Gyula jegyző (olvassa a 9. számú kérvényt, a melyre nézve észrevétel nélkül elfogad­tatott a kérvényi bizottság véleményé), Elnök: Ekképen a mai napirend ki van merítve. Azt hiszem, hogy a legközelebbi ülés napjára nézve abban kellene megállapodni, hogy az hét­főn délelőtt 10 órakor legyen, a mely ülésnek tárgyai volnának: a ház mentelmi bizottságának jelentése Ugron Gábor és Verhovay Gyula két mentelmi ügyében, melyek a 644, 645. és 646. számok alatt vannak benyújtva. Utánna követ­keznék azon törvényjavaslatok harmadszori meg­szavazása, melyek ma tárgy altattak. Ezután a pénzügyi bizottság 698. számú jelentése az 1880. évi XXXVIII. t. ez. módosításáról, vagyis a Péczel és Csaba köztti vasútvonal megváltoz­tatásáról, utánna ugyanazon bizottságnak a köz­lekopési táreza részéről 1880-ra szükségelt pót­10*

Next

/
Thumbnails
Contents