Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.
Ülésnapok - 1878-371
g^ 371. orsaágos ülós márezlns 19. 1881. Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot végszövegezésben elfogadni? {Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Ekként a törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett a mélt. főrendekhez fog átküldetni. Minthogy pedig a főrendiház ma ülést tart, kérem a t. házat, méltóztassék beleegyezni, hogy az erre vonatkozó jegyzőkönyvi pont azonnal hitelesíttessék. Baross Gábor jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök : Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyv -.ezen pontja hitelesittetik. Következik az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a bélyeg és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely határozatainak módosítás;!ról" szóló törvényjavaslat 7. és 20-ik §§-ai tárgyában. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak veszi, akkor a vitatkozást megnyitom, melyben az első szó az előadó urat illeti. Dárday Sándor előadó: T. ház! A bélyeg és illetékekre vonatkozó törvényjavaslatnak 7. §-át újabb megfontolás végett a t. ház a pénzügyi bizottsághoz utalta vissza. A bizottság újabb beható tárgyalás után az itt e házban felmerült aggályokat indokoltaknak nem tartotta, mert a bélyegszemlét nem lehet a házjog szentsége megsértésének tekinteni. Egyáltalában a bélyegszemle nem azonos a házkutatás és házmotozással, hanem a bélyegszemle csakis a bélyegköteles okiratok revisiójából áll. A pénzügyi bizottság ennélfogva elegendő garantiának tartotta azt, a mi a beterjesztett szakaszban foglaltatott s a mely szerint a bélyegszemle a niinisternek esetről esetre való elrendelése alapján foganatosittassék. A bizottság azon nézetben vau, hogy a törvénynek ezen rendelkezése tovább megszorítva, egészen hatálytalanná válnék, minthogy azonban a t. ház az első tárgyalás alkalmával már is a számlák és facturákra nézve egész 50 frtig terjedő összegnél a bélyeget egy krajczárra szállította le, a pénzügyi bizottság maga sem helyezett nagy súlyt e szakaszra; de nem tartaná egészen ezélszerüuek, hogy hatálytalan immaginarius rendelkezés alkottassák. Ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék a 7. §-t vagy változatlanul elfogadni, vagy esetleg egészen mellőzni, de semmi esetre sem olyként módosítani, hogy az csak irott malaszt legyen. (Helyeslés.) Teleszky István: Midőn a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak 7. §-a a t. házban első izben tárgyaltatott, két vélemény nyert kifeezést. Az egyik az, a mely a 7. §-nak egyszerű kihagyását indítványozta; a másik vélemény —- és ez a többség véleménye volt akkor, — nem járult ugyan a 7. §. egyszerű kihagyásához, hanem osztozva azon aggodalmakban, a melyek ezen §. ellen felhozattak, ezen szakasznak bővebb megfontolás és megfelelő újabb szövegezés végett a pénzügyi bizottsághoz való utasítását indítványozta. Most ime, t. ház, újabban elénk került a pénzügyi bizottság jelentésében e szakasz és a pénzügyi bizottság ezen szakasznak eredeti szövegében való fenntartását hozza újabban javaslatba. Én azt hinném, t. ház, hogy az ezen §. ellen felmerült és a múlt tárgyalás alkalmával elég élénken színezett aggályok a pénzügyi bizottság jelentésében nincsenek eloszlatva; de hiszem másfelől azt, hogy a számlák — mert hiszen tulajdonképen az egész bélyegszemle a számlák láttamozása szempontjából contempláltatik, — a számlák bélyegezésének elmulasztása esetében a már megszavazott ötvenszeres birság önmagában is elég biztosíték lesz arra, hogy a polgárok számlabélyegezési kötelezettségöknek eleget fognak tenni. Ezen szempontból bátor vagyok a t. háznak ajánlani, méltóztassék a 7. §-t, a mely mégis gyakran és csekélységekért zaklatásokra fogna okot szolgálni, egészen kihagyni és megnyugodni abban, hogy a megszavazott nagy bírságösszeg meg fogja hatását teremteni arra, hogy az állampolgárok ezen csekély számlabélyeget le fogják fizetni. Hiszen látjuk a váltóbélyegeknél is, hogy midőn a tízszeres bírságösszeget méltóztattak kimondani, ez megteremtette a maga gyümölcseit és már most rendszerint elláttatnak bélyeggel a váltók. Ezen oknál fogva ajánlom a t. háznak, méltóztassék a tárgyalás alatt lévő 7. §-t egyszerűen kihagyni. (Helyeslés.) Elnök: Fel fog olvastatni az indítvány. Baross Gábor jegyző' (olvassa Teleszky István indítványát): „A 7. §. hagyassák ki és e kihagyás által a következő szakaszok számai egy gyei kisebbekké válnak." Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister : T. ház! A pénzügyi bizottság jelentéséből méltóztatik meggyőződni arról, hogy más választás nincs, minthogy, vagy elfogadja a t, ház a szakaszt, mint az eredetileg szövegezve volt, vagy annak kihagyását rendelje el, hanem mindenféle más módosításával lehetetlenné tenni az egész törvényjavaslatnak rendelkezéseit, nem tartom helyesnek. Én ugyan eleitől fogva nem osztoztam azon aggodalmakban, a melyeknek kifejezés adatott, hogy ezen szakasznak elfogadása esetében a honpolgárok nagy zaklatásnak lennének kitéve, mert azon körülírással, a mely ezen szakaszban foglaltatik és hivatkozással az 1876 :X. t.-cz.-re, a zaklatások meg fognak akadályoztatni; tekintve azonban a mégis felmerült aggályokat, melyek a házban már a múlt tárgyalás alkalma-