Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-371

62 371. országos ülés márczins 19 1881. életrevaló tudományos munkásságnak egyik nem megvetendő előfeltétele, hogy az egyes tanszékek feladataik megoldásánál egymást támogassák és egymást egészítsék ki. Segítve lesz tehát ezen jelenleg uralkodó bajokon a benyújtott törvényjavaslat által, mely szerint áz üllői útra áttelepítendő intézetek nemcsak egymással, de a jelenleg már ott fennálló intézetekkel szoros kapcsolatba hozatnak. De javasolja ezen épületek felállítását és áttelepítését még azon fontos körülmény is, hogy ez által kiürül a hatvaniés új világ-utczai épület, melyet, mint már gyakrabban hangoztatva lett, centralis fekvésénél fogva sokkal czélszerűbben lehet felhasználni. A benyújtott tervek szerint az épületek nagy részét az új szemészeti kóroda foglalja el, a melynek felépítésére a költségek legnagyobb része, egy harmada fordittatik. De figyelembe veendő azon szomorú és elhanyagolt állapot, melyben a szemészet jelenleg hazánkban súrlódik és különösen azon fontos körülmény, hogy ízen állapoton csak akkor leend segítve, ha ezen legfőbb tanintézetünkön az orvosi pálya jelöltjeinek mód nyujtatik, hogy magukat kellőleg kiképezhessék. Már pedig ezen czél elérésére a jelenlegi kóroda helyiségei nemcsak hogy elégtelenek, hanem még javítani sem lehet rajtuk, mert erre is alkalmatlanok. A szemészetnél nem elegendő, hogy a tanár órákig előadásokat tartson tantárgya felett, hanem okvetlenül szükséges, hogy minden egyes tanuló azon helyzetben legyen, hogy jól láthassa azt, a mi előtte megkísértetik, mert arra a legnagyobb lángész sem képes, hogy a mit sem nem látott, sem meg nem kísérelt, sem nem gyakorolt, azt olyanná változtassa át, mintha látta, megkisérlette vagy gyakorolta volna; és a jelenlegi koródában nemcsak a tanár és a tanulók, de még a betegek helyzete is vajmi rósz. A betegágyak oly közel állnak egymáshoz, hogy a tanár hallgatóinak három negyedrészét kénytelen elbocsátani; a műtéteket magában a betegszobában kell végrehajtani a többi betegek rémületére; félig megvilágított folyosók hiányában a nem rég operált betegeket kénytelenek a sötét helyiségekből rögtön a verőfényes u^czára bocsátani s mindezeken felül még szellőztetni sem lehet. A mit a szemészeti koródáról említettem, ugyanaz áll a többi koródáról is. Ezeknek felállítása szükséges az orvosi kiképzés, a tanügy érdekében, nem kevésbbé pedig hazai tudományos fejlődésük szempontjából. Az orvoskari intézetek ezen csoportosítása által azonkívül még egy más előny is éretnék el s ez az, hogy az egyetemi gondnokság ott helyeztetnék el, hol legtöbb teendője van s jelenléte és közreműködése úgyszólván szakadatlauul szükséges. A betegek fölvétele és elbocsátása, ugyj szintén a halottak nyilvántartása; amazok holmijának, valamint az utóbbiak hagyatékának rendbentartása s ezenkívül az épületekre, a konyhára, a mosóházra s fürdőkre a kellő felügyelet csak akkor lesz czél szerűen gyakorolható, ha ezen intézetek lehetőleg csoportosítva vannak s a gondnok lakása s hivatala is ott helyben van. A betegek élelmezése két külön helyen és módon, mint jelenleg az üllői-uti telepen házilag, az ujviíág-utczai épületben pedig vállalkozó által, nem czélszerű és sem ez, sem az ágynemű és fehérnemű mosatása nem fog mindaddig czéiszerűen s az egészségre nézve kedvezően gyakoroltatni, mig ez egy intézetben nem lesz létesíthető. Miután pedig a jelenlegi főző, mósóintézet nem elégséges, ha ezen helyiségek egyesítve lesznek, okvetetlenül szükséges, hogy ezen intézet mindazon, a külföldön is használatban levő készülékekkel is elláttassák, a melyek lehetségessé teszik a fehérnemű teljes fertőztelesütését, Az új építkezéseket illetőleg a pénzügyi bizottság kihallgatta az építésznek szakértői véleményét, mely szerint az építkezések átlagos árai kedvező eredményeket tüntetnek elő, különösen a központi épületnél; és ha a legközelebbi jövőben az anyagok ára és a munka bére tetemesen nem emelkedik, ezen építkezések a megállapított összeg keretei köztt kivihetők lesznek. Ha azonban a viszonyok lényegesen változnának, a művezető építész kötelessége lesz oly módosításokat javasolni, melyek az építkezésnek végrehajtását az engedélyezett összeg keretében lehetővé teszik. Ezek alapján a bizottság a törvényjavaslat 1. § ában felsorolt új építkezéseket megszavazásra ajánlja, de egyúttal azon véleményének ad kifejezést, hogy miután az újonnan felépített központi épületben némely oly helyiség terveztetik, a melyekre most még nem volna okvetlen szükség, a vallás- és közoktatásügyi minister oda utasittassék, hogy ezen helyiséget ideiglenesen más czél okra használja fel. (Ralijuk!) A mi a törvényjavaslat 2. §-ában emiitett, hatvani- és újvilág-utezai épület átalakítását illeti, vagyis, hogy annak alsó részében boltok helyeztessenek el, felső részében pedig a budapesti felső leányiskola s a tanárképző intézet gyakorló iskolája, erre a bizottságnak az a véleménye, hogy ezen átalakítás még halasztassék el, miután jelenleg még nem lehet meghatározni, hogy ezen helyiségek minő czélra volnának leghelyesebben felhasználhatók és ajánlja, hogy ezen kérdés teljesen különittessék el az új építkezésektől. Ezen épületek maradjanak továbbra is az egyetemi alap tulajdonában és felhasználásukra nézve a törvényhozás a jogot továbbra is tartsa fenn magának.