Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-369

369. országos ülés márczins 17. 1881. 41 vasutak községi adót nem fizetnek; elesett továbbá, a nemzeti bank által eddig fizetett 40—50,000 frtnyi községi adótól. íme igy állunk azon méltányossági tekintetekkel, melyekért a főváros visel nagyobb terhet. De menjünk tovább. Említem, hogy 1872-ben indokolva volt a főváros nagyobb megterheltetése, azért, mert akkor az állam, illetőleg a kormány a maga részéről nagyobb támogatásban részesíté a fővárost. 1873-ban pl. közoktatási czélokra a főváros 78,400 frtot húzott az államtól, ma 34,000 frtot, tehát csupán a kormány atyai gondoskodásából 40,000 frttal kap kevesebbet és mégis azt mondják, hogy a főváros áldozatképessége most nagyobb. De van még t. ház, a mit felhozhatok, igy pl. csak mellékesen említem az atyáskodásra nézve, hogy eddig a betegápolási költségek az állam pénztárából előlegeztettek, most pedig a városi pénztárból, hogy miképen folynak be, az aztán más kérdés, de hogy rövidséget szenved a város ebben is, az bizonyos. Az mondatik továbbá, elismeri a kormány, hogy aránytalanul nagy a főváros megterheltetése a rendőrség költségei tekintetében, de hát más irányban kedvezőbbé lesz a helyzet. Nézzük csak, vájjon kedvezőbbé lesz-e ? Pl. Béesbea — és erre vonatkozás történik az indokolásban — az adókezelési költségek 30 millió jövedelem mellett 191,000 írtjába kerülnek a városnak; nálunk Budapesten 9 millió jövedelem mellett 213 ezer forintra, tehát nemcsak aránylag nálunk körülbelül 60 százalékkal, de tényleg is több e kiadás összege. És miért? Azért, mert oly terhek, melyeket Bécsben az állam visel, náluuk a fővárosra háramolnak. Nevezetesen ott a vidéki megkeresések következtében behajtandó adók, nem a főváros által, hanem a Taxamt által hajtatnak be; az adókiirást és kivetést nem a város, hanem az állam közegei eszközlik, nem is tekintve azt, hogy ott nincs annyi különféle variátiója az adónak, mint itt. Ezeket csak azért említettem fel, hogy rámutassak, hogy a város még e tekintetben is igen kedvezőtlen helyzetben van és ha a rendőrségi költségekre is sokkal többet fizet, e mellett még más egyebekben is túlságosan megvan terheltetve. De mindezekre talán azt méltóztatnak mondani, hogy én beszédem kezdetén azt mondottam, hogy nem a főváros érdekében nyilatkozom, hanem országos érdekben szólok. Igaz. de ha conclusióra jutni kívánunk, mérlegelni kell az eszközöket. E mérlegelés végett szükség volt adatokat hoznom fel, melyekből kiindulva, méltányosságot kérek. Mert ha állana az, hogy a főváros financziális tekintetben oly kedvező helyzetben van, hogy bármily még méltánytalan terKÉPva\ NAPLÓ 1878—81. XVIII. KÖTET. het is elviselni képes, meglehet sokan hallgatnának, de én akkor sem hallgatnék, mert én hiszem és vallom, hogy minden megterheltetésnél, mely bárhol történik, szükséges mérlegelni a méltányosságot s annálinkább szükségesnek tartom azt, hogy midőn egyes osztály vagy község megterheltetéséről van szó, annak közgazdasági s egyéb viszonyai figyelembe vétessenek. Azt látom, hogy nem igazságos, hogy azon megterheltetés, melyben a főváros a rendőrségnek az állam által történt átvételekor részesült, legyen a mostani kiindulásnak alapja. Nem igazságos azért sem, mert az azótai kormányok azon ténye, hogy beismerték, hogy azon költségek nem a rendőrség rendes költségei, hanem csak annak egyes részei rendesek, nevezetesen azok, melyek 1872 óta a rendőrségre fordíttattak és pedig fordíttattak azon kilátásban, hogy legközelebb a viszonyok megváltozni fognak: ha ezen állapotot látjuk, nem feltünő-e az, hogy egy évi rendkívüli költség, rendes költségek alapjául vétetik ? Ennek igazságosságát én felfogni képe gyök. Fel tudom fogni, hogy a város bizonyos állandó összeggel fedezze a rendőrség költségét; akkor, mikor a rendőrség az állam által átvétetett, hogy ezen költségeket mennyire elviselhette, tanúsítja a múlt, akkor, a mikor a jövő terheitől megmenekült, hogy azokat azon túl is viselje, ebben jogosultság van, idáig méltányosnak tartom. De már azt, hogy több költség, mely azóta — nem akarok kemény kifejezéssel élni, de azt mondhatnám, ámítás által szaporodott — mert több költség származott az által, hogy biztos kilátásba helyeztetett a visszatérítés és elismertetett, hogy az állam érdekében történt a növekedés, valamint az által,hogy a törvényhozás 8 — 9 évig halogatta e kérdés eldöntését, ámbár az akkor közel kilátásba helyeztetett, —• mondom, azt, hogy e többköltség a városra hárittassék, méltányosnak nem tartom, s abban igazságosságot nem látok. [Helyeslés bal/elől.) De elfogadnám a t. kormány álláspontját is, ha az őszinte lenne. Én küzdök az ellen és küzdeni fogok mindig, hogy ámítás történjék. Ha hangoztatjuk a méltányosságot, legyünk méltányosak és igazságosak. [Helyeslés balfelöl.) Ha *^azt hangoztatják, hogy ime az államnak pénzügyi helyzete olyan, hogy igazságos és méltányos többé nem lehet, hogy a megyék és a törvényhatóságok pasalikok, hogy onnan kell venni a pénzt, a hol találunk, hogy mert a főváros vagyonosabb, mint a vidék, tehát vegyünk itt, ha ez őszintén mondatik ki, akkor nekem nem lesz szavam, mert ott, a hol ez decretáltatik, nekem helyem nem lehet. (Helyeslés.) Ha ez proclamáltatik, lesznek, kik az őszinteség és a hatalom előtt meghajolnak; azonban mindaddig, mig 6