Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-369

369. országos ülés niárczius 17. 1881. 37 legyen ezen nagy nemzetközi szédelgéseknek kellőleg útját vágni. De ezenkívül van még más indokom. A legújabban foganatosított népszámlálás, a mely országunkra nézve egyáltalán nem valami nagyon kecsegtető eredményeket mutat fel a népesség szaporodásának szempontjából; ellenkezőleg azt bizonyítja, hogy a fővárosi lakosságnak száma, vagy legalább az egy idő óta itt tartózkodó lakosság száma, tetemesen, 80—85,000 emberrel szaporodott. Mi ennek az oka? Örvendetes lehet ugyan egy részről a főváros lakosságának szaporodása: de másrészről fájdalommal kell constatálnom, hogy ezen túlnövekedés nem egészen természetes utón történik, legalább ily arányban nem. Fölteszem, hogy az ideköltözködők legnagyobb része derék, munkás iparos és szorgalmas kereskedőkből áll, kiket üzletük ezélszerűbb vezethetése vonzott fővárosunkba. Azonban a körülmények arról tanúskodnak, hogy a proletariátus is nagy mérvben szaporodik a fővárosban. És ennek a t. kormány rendszere az oka. (Igaz! Ügy van! a szélső baloldalon.) Ugyanis a vidéken egyre tartatnak az árverések. A földmívesek az uzsorások által tönkre tétetvén, utolsó menhelyeiktől fosztatnak meg. Azután mit tegyen a vidéken az adóvégrehajtók által cxequált iparos, földmíves? Nincs módjában ott többé megélni. Azt gondolja tehát: elmegyek Budapestre, majd csak akad ott számomra megélhetési mód. így húzódnak aztán Budapestre az alsó- és felső megyékből az elvagyontalanodott egyének, kik itt keresik a megélhetés további forrásait. Azonban az ily szerencsétlenek nagy része csalódik. Itt a fővárosban épen nem kedvezők a megélhetési viszonyok. Az ipar, a kereskedés pang, s az építkezések, a mik a munkásoknak foglalkozást adhatnának, csak kis mérvben történnek, jóformán csak az állam, illetőleg a cultusminister ur épít, meg egyes bankok és társulatok; de magánosok alig építeuek nagyobb házat és igy a részint iparűzés, részint kézimunka-keresés végett a vidékről idesereglett elszegényedett egyének nem találhatván maguknak munkát: minthogy tudjuk azt, hogy a szegénység, a nyomor sokszor bűnbe taszítja az embereket, fájdalommal kell tapasztalnunk, hogy azok száma is nagyon szaporodott itt az újabb időben, kik részint kitolonczoztatnak, részint pedig bizonyos életmódot nem tudnak megnevezni és leginkább a város környékén levő új telepeken, részint pedig a külvárosokban vonják meg magukat, a kiknek ellenőrzése megkétszerezi, megháromszorozza a rendőrség teendőit. Ha tehát a t. kormány oly politikát, oly rendszert folytat, mely a vidék elszegényített lakóit a fővárosba űzi és ily | módon a fővárosi rendőrség költségeit tetemesen j növeli, mert annak teendőit szaporítja: méltányos, hogy ezen költség-szaporulat ne a főváros erszényét terhelje, hanem viselje azt az állam. (Helyeslések ) De, t. ház, hivatkozás történt arra is, hogy a főváros területén sokkal nehezebb a rendőri teendők ellátása, már fővárosunk geographiai fekvésénél fogva, mint Európa számos nagy városában. Ez tagadhatlan tény. Pesttel magával csak megvolnánk, ez egy complexumban fekszik, hanem Buda okozza a legnagyobb bajt. Ennek területe olyan, mely a katonai manőverekre a legjobb terepet nyújtja. Van itt erdő, viz, szőlőbegy; azonban épen rendőri tekintetben ez teszi nehézzé az evidentia-tartást; nevezetesen Buda ezen szaggatott fekvése, továbbá a hosszan, Ó-Budától keskeny vonalban egészen a Kelenföldig majdnem két mértföldnyire elnyúló városi terület, a nyári lakások kiterjedt volta a Svábhegyen, Zugligetben, Lipótmezőn s a szőlők, — ezen helvzete Budának — magától a rendőri főnöktől tudom, a legtöbb gondot adja a rendőrségnek, s épen ennélfogva a jelen létszámnak nagyobb részét veszi igénybe a budai részek rendőri felügyelete, mint a pesti részé. Vegyük az egyesítést. Midőn Pest Budával egyesittetett, mit kapott Pest városa Budával? Kapott egy ilyen terrenumú, rendőri és közigazgatási nehéz teherrel biró mellékvárost; kapott egy csomó adósságot; kapott különben tiszteletre méltó, de koruknál fogva arra való tisztviselőket, hogy az egyesítés után azonnal nyugdíjaztassanak; kapott rendetlen utczákat, rósz kövezetet, ugy hogy Pest városa több mint 400,000 frtot, majdnem fél millióval kénytelen többet költeni a városi adóból Budára, mint a mi ott befolyik; szóval Pest városa csak terhet kapott Budának idecsatolásával. Elismerem, hogy ennek meg kellett történni; a két várost egyesíteni kellett, különösen nemzetiségi szempontból, — hogy Buda németajkú polgárainak többsége Pest városa által elmagyarosittassék. Más, állami szempontok is szükségessé tették ezt s nem is ezért hozom fel, mintha a két város egyesítését kárhoztatni akarnám, hanem felhozom azért, hogy Pest városa Budával csak terhet kapott nyakára, még a rendőri szolgálat tekintetében is. Az egyesítést pedig az állam érdekei követelték; méltó tehát, hogy a rendőrségnek főterheit az állam viselje, — ha az állam adta meg rá az alapot, hát viselje az állam a terhet legalább két harmadrészben. Tehát nem gondolva azzal, hogy a t. többség a törvényjavaslatot általánosságban már elfogadta és annak daczára, hogy ezen 54. §-ban fölemlített nehézségek már rész-