Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-369

38 369. országos ülés márczins 17. 1SS1. ben az általános vitában is felhozattak : kötelességemnek tartottam felszólalni és e szakaszhoz azon értelemben, melyben Budapest főváros törvényhatóságának kérvénye ide beterjesztetett, azon módosítványt benyújtani, hogy a fővárosi rendőrség költségének aránya a szerint állapittassék meg, hogy ahhoz a főváros egy harmadrészben járul. Módosítványom igy hangzik: „Az a) pont ekképpen szövegezendő: a fővárosi rendőrség költségei fedeztetnek először az egyesített főváros által fizetendő járulékból, mely az öszszes költségek egy harmadában állapittatik meg". Ajánlom módosítványomat. (Helyeslés balról.) Elnök: Fel fog olvastatni. Antal Gyula jegyző' (olvassa). Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Talán méltóztatnak megengedni, hogy igen röviden nyilatkozzam azokliránt, a miket az előttem szólott t. képviselő ur mondott, nem annyira magára a tételre vonatkozólag, mert azzal szemben az általános vitánál volt alkalmam kifejteni nézetemet s azt most is fenntartom s esetleg, ha a kisebbség véleménye mellett szó emeltetnék, talán itt is lesz alkalmam még hozzá szólni, Thaly képviselő ur különben is nem a kisebbségi vélemény mellett szól, hanem azon túl menve, a kétharmad hozzájárulási arányt hangsúlyozza az állam részéről. Meg kívánom jegyezni, t. képviselőház, mindenek előtt azt, hogy nem hiszem, hogy jó szolgálatot, hasznot tegyen a fővárosnak az, a ki a Buda és Pest köztti ellentétet bármely czélbóhkiemelni, hangsúlyozni igyekezik. Thaly Kálmán (közbeszól): De az igazság! Tisza Kálmán ministerelnök: Ha az igazságról beszél a t. képviselő ur, valamint hallani fogja a pesti oldal némely lakóitól, de nem azoktól, kik a főváros valódi érdekeit felfogják, hogy Pest terhet kapott Budától, — a budai részen viszont meghallhatja igen számos egyéntől — és nem tudom, hogy a számszerinti igazság, ha csak azt lehetne venni, ki mellett bizonyít — hogy Budára miiven teher ez az egyesítés. Midőn pedig az egyesítés az államnak is, de merem állítani, első sorban magának a fővárosnak — mint egészet tekintve —• erdekében volt, ismétlem, helytelennek tartom, hogy a képviselőház kebelében hang adassék a két főváros köztti idegenkedésnek, hang adassék annak, hogy az egyiknek érdekei a másik miatt szenvednek, (Helyeslés a jobboldalon.) A képviselő ur ezen kivül azzal indokolja azt, hogy az állam járuljon kétharmadrészben a költségekhez, liogy — azt mondja — mennyi internationalista tolvaj van itten ; ez azért van, mert ez az ország fővárosa, ezekkel több baj van, fizesse tehát a rendőrség költségeit az ország. Bocsásson meg a t. képviselő ur, ha ilyen nagyobb mérvű tolvaj bandák vannak, ha eljönnek azok vendégszerepekre más országokból, azok nem azért jönnek ide, mert Budapest főváros — mert őket nem bántja az eféle ambitió — hanem jönnek azért, mert kereskedő-város, mert iparos város, mert üzleti város. Már pedig Budapest kereskedő, üzleti város lenne, ha nem is volna főváros, legyen is mentől nagyobb mértékben, mindamellett, hogy főváros. Ennek tehát nem a fővárosi minőség az oka. De a képviselő ur előadja, hogy minő népességből áll Pest városánál a szaporulat. Azt mondja, hogy bizony az a nagy szaporulat nem épen egészen örvendetes, mert bejönnek a kormánypolitika által elszegényített proletárok, ezekkel aztán sok baj van; ezt pedig az állam okozza, fizesse tehát a rendőrséget. Már arra nézve, hogy a fővárosban több proletár volna, mint aránylag más nagy városokban, az általános vitánál bátor voltam nézetemet elmondani, mely szerint ezt nem tartom a valódi helyzetnek megfelelő állításnak. S mindenesetre különösen meg fogja köszönni a főváros, hogy a képviselő ur azt tartja, hogy azon 60—80 ezernyi szaporulat, mely rövid idő alatt történt, legnagyobb részben oly egyénekből áll, a kikre nagy rendőri költséget kell fordítani. Tlialy Kálmán (közbeszól): Nem mondtam, hogy legnagyobb részben! Tisza Kálmán ministerelnök: Hát azt tetszett mondani, tudja, hogy jönnek jó iparosok is, de igen nagy része olyan, minőnek ő mondja. Ez mindenesetre nagy bók Magyarország főrárosa iránt, szerencse, hogy nem felel meg a valódi helyzetnek. De furcsa logicai consequentiára is jut a képviselő ur. (Halljuk !) Azt mondja, a főváros népessége azért szaporodik, mert a vidék elszegényedik; miután pedig ez igy áll, tehát ez az elszegényedett vidék fizessen a fővárosért. Ez logika, de elfogadhatónak nem fogadható el. (Helyeslés a jobboldalon). Ezeket, t. ház, megjegyzve és még csak azt téve hozzá, hogy egy főváros népességének gyors szaporodása sehol a világon azon város elszegényedésére nem magyarázható, sőt még az ország elszegényedésére sem, mert hisz ha a t. képviselő ur theoriája állana, mily borzasztó szegénynek kellene lenni Francziaország és Angolországnak, a hol milliókból álló fővárosok vannak és a hol azt látjuk, hogy a városok népességének általános szaporodása az állami vagyonosodással kapcsolatosan halad és nem megfordítva; igy tehát a főváros lakosságának szaporodásából sem a fővárosnak, sem az országnak anyagi hanyatlása a legjobb ellenzéki igyekezet mellett sem következtethető. Mondom, kénytelen lévén ezeket megjegyezni és fenn-