Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-369

34 369. országos ülés márczius 17. 1881. tói kérem és a mely sem a rendőrségi eljárásra, sem annak hivatali körére nézve semmi hátrányos befolyással nem lesz és azért reménylem, hogy a t. kormány is hozzá fog járulni indítványomhoz. Antal Gyula jegyző (olvassa Szederkényi Nándor módósítványát). Péchy Jenő előadó: T. ház! A 45. §. is egyike azoknak, melyek a közigazgatási bizottság kezdeményezése folytán vétettek föl a törvényjavaslatba. Belátta a közigazgatási bizottság, a mint jelentésében is hosszasan indokolja, hogy a rendőri személyzet összeférhetlenségi kérdését szabályozni kell, de, mint egy új intézménynél túlszigorűnak lenni egyrészt nem tartotta helyesnek épen a rendőri intézmény hivatásszerű fejleszthetése szempontjából; ttgy másrészt, hogy ha szabad volt Szederkényi t. képviselő urnak az angol mintára hivatkozni, a mely lehet, hogy e tekintetben szigorú, a bizottság támaszkodhatott más külföldi modern rendőri törvényekre. így pl. a belga rendőri törvény erre nézve 39. §-ában azt mondja, hogy „a rendőri hivatalnokok, ügynökök összes idejüket a rendőri szolgálatnak kell, hogy szenteljék." Azért szorosan tiltva van más hivatalt viselniök, vagy saját nevük alatt kereskedést űzniök. Ennél tehát a 45. §. még sokkal szigorúbb. A mi azt illeti, hogy a rendőrtisztviselő országgyűlési képviselő ne lehessen, a rendőrség őrségi személyzete pedig választási joggal ne birjon, ezen kérdés a közigazgatási bizottságban alaposan és tárgyilagosan megvitattatott, valamint a házban az általános tárgyalás alhalmával hangsúlyoztatott. Nem tartom tehát szükségesnek erre hosszasan kiterjeszkedni és a t. ház türelmét ismétlésekkel igénybe venni. Röviden csak arra kérem a t. házat, hogy a szakaszt eredeti szövegezésében méltóztassék elfogadni. A bizottság, midőn e szakaszt felvette a törvényjavaslatba, elment azou határig, a meddig a rendőrséggel szemben, az intézmény érdekében és a közönséggel szemben, a közönség érdekében elmenni lehetett. Kérem az eredeti szöveg elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Ha szólani senki sem kivan, következik a szavazás. Meg kell jegyeznem, hogy a szakaszban előforduló idézések a változott számokhoz képest ki fognak igazíttatni. Szederkényi képviselő ur módosítványt adott be, mely szerint be volna illesztendő a szövegbe, hogy „ országgyűlési képviselővé nem választható, őrségi személyzete pedig választói jogot nem gyakorolhat". Az első kérdés az lesz: elfogadja-e a ház a szakaszt a bizottság szövegezése szerint. Ha ez el is fogadtatik, a módosítványra azután fogom feltenni a kérdést, mely ha elfogadtatik, be fog illesztetni a szövegbe. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a szakaszt a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem? (Felkiáltások: Igen /) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatott, minthogy ez ellen észrevétel nem tétetett. Kérdem már most a t. házat, elfogadja-e azon beillesztést, melyet Szederkényi képviselő ur javasolt, igen vagy nem? A kik elfogadják méltóztassanak felállaui. (Megtörténik.) Méltóztassanak felállani azok, a kik nem fogadják el. (Meg* történik.) Nem fogadtatott el. Péchy Jenő előadó: Mielőtt tovább mennénk a törvényjavaslat tárgyalásában, méltóztassék megengedni a t. ház, hogy egy kérelmet terjesszek elő. A 44. és 45. §§-ok egymással felcserélendők volnának a helyesebb összefüggés kedvéért. Ugyanis a 42. és 43. §§-ok szólnak a rendőrség személyzetéről. Ezután közvetlenül inkább helyén volna a 45. §., mely az incompatibilitásról szól és azután következnék a 44. §., mely a felelősségre vonatkozik és utánna a fegyelmi hatóságról szóló 46. §. Elnök: Ezen felcserélés most már, miután a szakaszokat letárgyaltuk, nem lehetséges. (Helyeslés.) Következik a régi 46., új 45. §. Antal Gyula jegyző (olvassa a 46. §-í). Irányi Dániel: Ezen szakaszhoz irályi módosítványaim vannak. Több helyen ezen kifejezések fordulnak itt elő: első fokban, másod fokban, harmad fokban. Azt hiszem, magyar embernek nem szükséges magyaráznom, hogy ez helytelen kifejezés. A magyar ember így mondja: első fokon, másod fokon, harmad fokon. A „fokban" szó a német „in erster Istanz" kifejezésének szó szerinti fordítása. Előfordul továbbá e szakaszban egy latin szó, t. i. „degredatió", melyre a magyar nyelvben helyes kifejezés található, t. i. „rangvesztés". A honvédség a „lefokozás" szót használja, de szerintem ez nem jó szó. Mikor van jó magyar kifejezés, ne keressünk új szót, ne használjunk olyant, mely a magyar nyelv szellemének aligha felel meg. Antal Gyula jegyző (olvassa Irányi Dániel módósítványát): A 46. §-ban többször előforduló „első fokban, másod fokban, harmad fokban* kifejezések helyett tétessék, „első fokon, másod fokon, harmad fokon" ; továbbá a „degredatióról vagy hivatalvesztésről" helyett tétessék „rangvagy hivatalvesztésről". Elnök: A régi 46., most 45. §-hoz Irányi képviselő ur módosíványt nyújtott be, mely a szakasz lényegét nem érinti, hanem csak irályi módosítást ezéloz. Első kérdés az, elfogadja-e a ház a 45. §-t a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem, olyképen, hogy külön történhessék a megállapodás az irályi módosításra nézve.