Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-369

3C9. országos ülés márcíius 17. 1881. 33 A t. ministerelnök ur által beadott módosításban feltalálom azt, a mit a bizottság e §. intézkedésével elérni óhajtott, én kérem annak elfogadását és Szederkényi képviselő ur indítványának elvetését. Elnök : Következik a szavazás. Első kérdés az lesz, hogy elfogadja-e a ház Szederkényi képviselő ur azon indítványát, hogy a 44. §. újabb szövegezés végett a közigazgatási bizottsághoz utasittassék vissza? Ha ez el nem fogadtatnék, akkor a második kérdés az lesz, hogy elfogadja-e a ház a 44. régi, most 43. §-t a bizottság szövegezése szerint, igen vagy nem ? Ezután következik majd az a kérdés, hogy elfogadtatik-e a belügyminister ur által most beterjesztett új szöveg. Előbb azonban fel fog olvastatni az indítvány és a módosítás. Beöthy Algernon jegyző (olvassa Szederkényi indítványát és a ministerelnök módosítását). Elnök : Kérdem a t. házat, elfogadja-e Szederkényi Nándor képviselő urnak a szakasz visszautasítása tárgyában beadott indítványát, igen, vagy nem? Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Kérem már moBt azon képviselő urakat, a kik nem fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Kérdem raár most a t. házat: elfogadja-e a 43. §-t a bizottság eredeti szövegezése szerint, igen, vagy nem ? (Nem fogadjuk el!) Nem fogadtatik el. Kérdem tehát, elfogadja-e a t. ház a belügyinmister ur által beadott új szövegezést, igen vagy nem? Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Antal Gyula jegyző (olvassa a 44. %-t). Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Ezen szakasz az incompatibilitás kérdését tárgyazza. Alkotmányos országban nem mellékes dolog az, hogy az illető szolgálati körök egyszersmind mily jogokkal bírnak és nem mellőzhető kérdés az, (Halljuk!) hogy bizonyos szolgálati körök bizonyos jog gyakorlatával felruházhatók-e. Maga a gyakorlati érdek is kitűnően kiváuja, hogy az azon körben foglalkozó egyének bizonyos joggyakorlatoktól elvonassanak. Én nem kívánok most az incompatibilitásnak különösen a fővárosi rendőrségre vonatkozó alkalmazására bővebben kiterjeszkedni, hanem bátor vagyok azokat, a kik ily könnyedén kivannak ezen kérdésen túlesni, utalni az indokolás mellé csatolt angol rendőrségi szabályzatra, a melyből mindenki láthatja, hogy Anglia a maga alkotmányos érzetében miként praecizirozta rendőrségének eljárását, jogkörét, mely jogokkal ruházza fel és mily jogoktól tiltja el. A t. kormány, mikor jónak látja, mindig igen szeret KÉPVH. NAPLÓ 1878 — 81. XVIII. KÖTET. hivatkozni mások példájára. Én tehát utalom őt az angol példára, a mely a legszigorúbb és szerintem a legalkotmányosabban jár el, különösen az alkotmányos jogok gyakorlatánál a rendőrséggel szemben. Én részemről, ha valaki beadná az indítványt, hajlandó volnék a legszélesebb alapot elfogadni, de részemről most annyira nem terjeszkedem. Én indítványomban csak azt fogom kérni és előterjeszteni, a mit a kormány is minden SZÍVÓS ragaszkodása mellett megadhat ezen szakasz körében is. Nevezetesen megadhatja és megengedheti a kormány azt, hogy a rendőrség személyzete addig, a mig hivatalban van, tehát a rendőri tisztviselő országgyűlési képviselővé ne választathassék. A második pedig az, hogy az őrségi személyzet, a mely egy későbbi szakasz szerint katonai fegyelem alatt tartatik, hogy mondom ezen őrségi személyzet országgyűlési választási joggal ne birjon. Én szerintem ez nem az a kérdés, a mit fel szoktak vetni és melyet különösen a kormány felvetett már máskor és talán már most is felvet, hogy honnan van az, hogy mi a bizonyos jogkörben foglalkozókat ezen alkotmányos jogtól meg akarjuk fosztani. Ez nem jogfosztás, hanem az illető körben alkalmazott egyéneknek szolgálati érdekei is kívánják, hogy ők tisztán feladatuknak éljenek és oly jog gyakorlásától szoríttassanak el, a mely jogynak gyakorlása az ő felebbvalói fegyelmi hatalmánál fogva, részint magukra a tisztviselőkre és közegeikre hátrányos befolyást gyakorolhatna, részint pedig esetleg saját meggyőződésükkel hozhatná őket összeütközésbe, részint pedig a tiszta és szilárd meggyőződés gyakorlatát szolgálati érdekükkel hozná összeütközésbe. Ezen szempont az, a mely minden alkotmányos országban, a hol szabályoztatik a rendőrség s hol a rendőrségnek kiváló szakmaköre és különös hivatása van, tehát nem az a hivatása, a mely például a közigazgatási és állami tisztviselőknél előfordul, mert én szerintem a rendőrség kiválóbb és speciálisabb szolgálati körrel foglalkozik. Ez viszi oda az alkotmányos államokat, hogy ez irányban a legszigorúbban járjanak el és az illető férfiakat, a kik ezen szolgálati körben alkalmaztatnak megóvják akár a lelkiismeretellenes eljárástól, akár felebbvalóik, akár a szolgálatban reájuk hatalmat gyakorló egyének befolyásától. (Helyeslés a szélső haloldalon.) Ez tehát szolgálati érdek. Ezért vagyok bátor ajánlani módositványomat ezen szakaszhoz a következőkben: (Halljuk! Olvassa.) „A második sorban ezen szavak után: „esküdtszék tagja" tétessék : „országgyűlési képviselővé nem választathatok, az őrségi személyzet pedig választó jogosultságot sem gyakorolhat." A többi, a második sorban az „és" szócska kihagyásával, marad. Ez az a két pont, a melynek elfogadását a t. ház-