Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-369

SS 369. országos ülés márezins 17. 1881. vényben előfordul, lehet-e a rendőrtisztviselökre alkalmazni, ha a felelősségnek helyes szabályzata nem létezik? De nem szólok a dolognak azon másik részéről sem, hogy a kormány előtt ezen határozatánál és ezen törvényjavaslatnál két ut állott. Vagy ugy tekinteni a rendőri tisztviselőket, mint a többi állami tisztviselőket és azon tökéletlen állapottal megelégedni, a miben azok vannak, de akkor következetességgel keresztül vinni, hogy ugyanazon szabály alá vettessenek; vagy meggondolni, hogy ily szervezette! a felelősségi elvet a rendőrségre nézve keresztülvinni lehetetlen ; de ekkor a kormánynak kötelessége azon kényes és nehéz dolgok kezdeményezését megragadni, helyesebb szerkezetet javasolni, nem pedig azt várni, hogy az ellenzék részéről arra nézve, a mihez a kormány nyúlni nem akart vagy nem mert, formulázott indítvány tétessék; mert ezt még azon esetben sem volna szabad kívánni, ha a kormány oly előzékeny magatartást tanúsított volna módosítványaink iránt, hogy mi nem azon tudattal terjeszthetnők csak azokat elő, hogy sysiphusi munkát teljesítünk s hogy bármi szorgalommal teljesítjük a munkát, egyszerűen a status quo-ra hivatkozással elütik javaslatainkat. Két mód van előttem, a melyen részemről itt kifejthetném nézetemet, de mit használ a szives figyelmeztetés, midőn módosítványainknál nincs kilátás arra, hogy elfogadtassanak, ha a kormány által ajánlataink nem követtetnek. A dolog ezen állásában a kormány kötelessége, ha belátja, hogy ezen szabályok elégtelenek, a kezdeményezést megragadni, azon indítványt, melyet Szederkényi t. képviselőtársam tett, arra felhasználni, hogy egy helyesebb felelősségi elveken alapuló határozatot a közigazgatási bizottságban kezdeményezzen. Ez lenne azon ut, melyet a kormánynak követni kell és ezen értelemben és azou reményben, hogy a kormány ezen az utón fog haladni, mert az kezdeményezési jogosultságából folyik, mely utou való haladásában én legszívesebb támogatásomat előre is megígérem, ha komolyan indul ezen az utón. Ezen értelemben t. barátom Szederkényi indítványát pártolom. {Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök és belügyminister: T. ház ! Mindenekelőtt tartozom megjegyezni azt, hogy én igenis előadtam a nélkül, hogy vártam volna bármely módosítványt, hogy a magam részéről az itt felmerültek folytán miként hiszem ezen szakaszt módosítandónak. Ez az egyik, a mit meg kivánok jegyezni. A másik az, hogy rendszeres, tüzetes, külön fegyelmi, vagyoni vagy bűnügyi, felelősségi eljárást a rendőrségre nézve itt most megállapíthatónak nem tartok. Azt hiszem igenis, hogy elég rámutatni, hogy ugyanazon eljárás követendő, a mely más közigazgatási tisztviselőkre nézve fennáll és ezt annyival inkább lehet követni, mert az 1876: VI. t. ez., azon állami tisztviselőkre nézve, kik nem tagjai a közigazgatási bizottságnak, az illető ministerre bizza az eljárást, vagy fogadja el a fegyelmi ügyekben fennálló szabályzatot, a bűnügyekre nézve pedig van szabályozva más törvényekben. De nem tartom lehetőnek, —- a mi legkényelmesebb volna — egyedül az állami tisztviselők irányában követett eljárásra hivatkozni, mert ezen rész az, a mi törvény által csakugyan a mai napig nincsen szabályozva, mert részint a régi gyakorlat, részint a régibb időből származó szabályrendeletek alkalmaztatnak, melyek az eljárás alapját még ma is képezik. Mindez iránt pedig egyetlen törvény keretében intézkedni nem tartom czélszerűnek s ezért bátor leszek benyújtani módosítványomat, megjegyezvén, hogy azon szót, melyre nézve az első bekezdésnek általam kihagyatni javasolt részében a képviselő urnak kifogása volt, magam is kihagyatni akarom. így szólna tehát a szakasz: ,.Ha valaki a rendőrségnek valamely intézkedése által magát megsértettnek érezné, a mennyiben a törvény mást nem határoz, a belügyministerhez folyamodhatik ; bűnügyi, vagyoni és fegyelmi tekintetben pedig a fővárosi rendőrség ugyanazon törvények és különösen 1870: XLII. és az 1876: VI. t. ez. intézkedései alatt áll, melyek a közigazgatási tisztviselőkre nézve érvényben vannak." Elnök: Fel fog még egyszer olvastatni. Baross Gábor jegyző (olvassa). Péchy Jenő előadó: T. ház! Szemben azon indítványnyal, miszerint a 44. §. a közigazgatási bizottsághoz visszaküldessék, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a közigazgatási bizottság a rendőrségi személyzet felelősségének kérdésével nagyon hosszan és behatóan foglalkozott, a mint méltóztatnak tudni, ezt a bizottsági jelentés is érinti. E §-t a bizottság az eredeti törvényjavaslat 10. §-ának második bekezdéséből és ezen § második bekezdését saját kezdeményezéséből alkotta össze, kihagyva a 10. §. régi szerkezetéből a kárpótlás kitételét, nem akarván a ministert ezen soha nem bírt joggal felruházni és nem is fordul az elő a bizottság szövegezésében. Tette ezt a bizottság azért, mert ilyen soha nem birt joggal nem akarta a ministert felruházni; és tette a második részben a vagyoni és bűnügyi felelősség tekintetében, azon más államok rendőri törvényével szemben talán szigorú intézkedést is épen azért, hogy ezen új intézmény iránt a közönség bizalmát inkább felköltse. Mint előre kijelenteni szerencsém volt, ezen §-t a bizottság kellőleg, behatóan tárgyalta, nem tartom tehát szükségesnek, hogy az oda visszautasittassék.