Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-368

8 568. országos ülés mArczim 16. Í88Í. tenni a ministerelnok ur által a 18. §-ra beadott indítványt és ha ez sem togadtatnék el, Hermáim Ottó képviselő ur módosítványát. A 19. §-ra első kérdésül szintén azt fogom feltenni, elfogadja-e a t. ház a bizottság szövegezése szerint; ha ez nem fogadtatnék el, akkor következnék a ministerelnok ur módosítványa. Kérdem tehát a t. házat, elfogadja-e Irányi Dániel képviselő ur indítványát, mely szerint a 18. és 19. §§. a bizottsághoz visszautasítaudók ? (Igen! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. Következik már most a szavazás a 18. §-ra. Kérdem a t. házat, elfogadja-e 18. §-t a bizottság szövegezése szerint? (Nem!) Nem fogadtatik el. Következnek a módosítványok ; mielőtt azonban ezekre nézve a kérdést föltenném, méltóztassanak azokat még egyszer meghallgatni. Baross Gábor jegyző (olvassa Tisza Kálmán ministerelnok és Herrnann Ottó módosítványát.) Elnök : Kérdem a t. házat, elfogadja-e ezen paragraphust azon módosítással, melyet a ministerelnok ur beadott, igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a szakaszt a ministereluök ur módosításával fogadta el és igy Hermáim Ottó képviselő ur módosítványa elesik. Következik a szavazás a 19. §-ra, a melyre nézve a minister ur azt a módosítványt tette, hogy a d) pont után következő külön bekezdésben foglalt e szavak „különösen veszélyes csavargóknak tekintendők" kihagyassanak. Az első kérdés az lesz, elfogadja-e a ház a 19. §-t változatlanul a bizottság szövegezése szerint. Ha nem fogadtatik el, akkor felteszem a kérdést, hogy elfogadja-e a ház a 19. §-t a ministerelnok ur módosítványával. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 19. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, nem fogadtatik el. Kérdem tehát elfogadja a t. ház a 19. §-t a minister ur módosítványával, igen vagy nem? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a 19. §-t a ministerelnok ur módosítványával fogadta el és igy a szakaszból „különösen veszélyes csavargóknak tekintendők" szavak kihagyatnak. Következik a 20 §. Antal Gyula jegyző (olvassa a 20, §, t, mely változatlanra elfogadtütik. Olvassa, a 21. §-£). Szederkényi Nándor: T. ház! E pont szerintem a törvényjavaslatnak egyik lényeges sarkalatos pontja. Az átalános tárgyalásnál több oldalról fel említtetett az, hogy mig e törvényjavaslat a rendőri hatalom tágítását, erősítését minden irányban és minden tekintetben különös figyelem alatt tartja, addig a rendőri hatalommal szemben ugy az egyéni jog, mint az egyéni szabadság védelméről a legfukarabban intézkedik. Épen most is felemlítette egy képviselőtársam, hogy mig e törvényjavaslat egyes, nem is annyira fontos részleteknél a legminuciosusabb magyarázatokba bocsátkozik, a melyek valóban feleslegesek, addig ott, a hol elvi nagy fontosságú politikai kérdés forog fenn, példának okáért a házkutatás kérdése, ott három sorral elintézi az egész kérdést. A ház szentségének kérdése a társadalomnak legféltettebb kincse és ha nézzük az európai államok intézményeit, mindenütt legnagyobb részletességet tapasztalunk, midőn a házkutatás kérdésére kerül a sor. Nem akarok az angol törvénynek erre vonatkozó intézkedéseire hivatkozni, ez a ház tagjainak kezénél van, mindenki olvashatja; egyet azonban nem birok megérteni, azt, hogy tulajdonképen midőn a kormány az indokolásban megismertette az angol rendőri intézményt a ház tagjaival, tulajdonképen mi ezélja volt ezzel. Az-e, hogy megmutassa nekünk, hogy egy szabad országban, egy szabad államban mily intézmények vannak foganatban az egyéni jog és szabadság védelmére ? Hát láttuk, olvastuk és meggyőződtünk, hogy ennek parodiáj a az a javaslat, a melyet jelenleg tárgyalunk. Az angol személyjog védelme fennséges conceptió s e törvényjavaslat azt lehet mondani, mintha kiszámítva oda irányoztatnék, hogy minél többet a rendőri jognak és hatalomnak s mennél kevesebbet az egyéni jog és szabadság védelmének. Hivatkozom más államok példáira is, hogy mily óvatossággal és körültekintéssel járnak el, midőn a házi jog kérdésével foglalkoznak rendőri szempontból ; hivatkozom az Európában, de tán előttünk is nem épen túlságos szabadelvüség hirében álló porosz rendőri intézményre, mely terjedelmes ministeri utasítással és több pontra terjedő szakaszokban intézkedik és irja körül azt, hogy mily körülmények köztt és mily esetekben lehet a rendőrségnek valaki házába benyomulni és igy a ház sérhetlenségét felfüggeszteni. Nem tudom, lehet-e, de aligha lehet reményem felszólalásom sikerére, én részemről bárki terjesztene elő javaslatot, mely a 21. §. teljes törlését indítványozza, szívesen hozzájárálnék; de miután tudom, hogy a kormány szívósan ragaszkodik e szakaszhoz, felszólalásommal és indítványommal nem kívánok többet elérni, mint azt, hogy legalább a törvényjavaslat e pontja ne legyen oly kirívóan sértő a házi jogra nézve és ne mellőzze azt, hogy a rendőrségnek nem feltétlen joga bárki házát bármely pillanatban az ő i-aját tetszésétől függővé tenni, vagy a mint itt kifejezve van, az ő tetszésétől a késedelemben levő veszélye függővé tenni; mert ezen czím