Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-368

368. országos ülés márnzins 16 18S1. b Irányi Dániel: A t. előadó ur azt mondja, hogy nem és ezzel azt bizonyította, hogy én — ámbár nem tudom hányszor olvastam el e szakaszt — mai napig sem vagyok képes azt megérteni. De majd megmagyarázza az előadó ur, hogy miként kell e szakaszt érteni, addig pedig elmondom azon észrevételeimet, melyek nem az alakra, hanem a dolog érdemére vonatkoznak. Azt mondja tehát a szakasz, hogy „koldusok föltétlenül bekisérhetők". Én azt gondolom, hogy azon koldusokat, a kik engedélyivel kéregetnek, nem lehet feltétlenül bekísérni. Minek adnak nekik engedélyt, hogyha annak birtokában is feltétlenül bekisértethetnek? Ellenkezik ez nemcsak a kihágási törvénynyel, hanem a következő 19. §. egyik rendelkezéséve], a hol csak az engedély nélkül csavargó koldusok bekisértetése rendeltetik. Továbbá azt mondja: „éjszakának idején járó-kelő alakosok, mutatványosok, korcsmazenészek és énekesek bárminemű kihágás esetében rögtön bekisérhetők." Már most a kihágás vagy olyan természetű, hogy azért szükséges és érdemes bárkit is bekísérni, vagy nem olyan természetű. Ha olyan természetű, akkor nem látom át, hogy miért kelljen különösen 3 vagy 4 foglalkozású egyéneket kijelölni, mint a kik, ha éjszakának idején járnak-keluek és valami, meglehet igen csekély kihágást követnek cl, rögtön bekisérhetők ; vagy pedig olyan természetű a kihágás, hogy csakugyan rögtöni bekisértetést igényel, akkor megint nem csupán ezen egyénekre kell ezt kiterjeszteni, hanem általában bárkire, a ki éjszakának idején kóborog. A mi pedig a „stb."-it illeti, attól tartok, ho<»y ha ez benne marad a szakaszban, akkor a rendőri közegnek igen tág tere lesz oly embereket is rögtön bekísérni, a kiknek foglalkozása az itt említett embereknek foglalkozásával épen nem azonos. Nem kevesebb észrevételem van a következő 19. §-ra. Ennek első bevezetése — mert két bevezetése van e szakasznak — következőleg hangzik: „ Az előző szakaszban általánosságban említett osztályokba tartozékul különösen megjelöltetnek" s következik négj^ eset, a mely esetekben az illetők bekisértetnek. Azután a második magyarázó bevezetés igy szól: „Különösen veszélyes csavargóknak tekintendők" és elsoroltatnak megint hat pont alatt azok, a kik ilyenekül tekintendők. Csakhogy az i) pont alatt ezt olvassuk : ,,i) kik az elősorolt osztályokhoz tartozó egyéneknek üzletszerűleg lakást adnak, vagy azokat, mint szállásadók fel nem jelentik, vagy azoknak felfedezését, vagy elfogását meghiúsítani igyekszenek" ; a k) pont alatt pedig ez áll: „&) kik másokat csavargásra, koldulásra buzdítanak s arra tanítanak, vagy a koldulás eredményében részt vesznek". No már most kérem, hogy az, a ki másnak lakást ad, vagy a ki mást fel nem jelent, a ki mást csavargásra, koldulásra buzdít, nem kell, hogy maga csavargó legyen, az magától értetik ; de különösen a ki mást is ellát lakással, az teljességgel nem nevezhető csavargónak, mert csavargónak azt nevezzük, a kinek állandó lakása nincs. így tehát, azt gondolom, t. képviselőház, hogy ezen szerkezet igy, a hogy van. me»; nem állhat; különben is én azt goadolom, hogy törvénykönyvbe nem való az ilyen magyarázat. hogy ezen és ezen fogalom alatt mi értendő. Ha az előbbi szakasz megmondja, hogy a csavargók bekisérendők, hogy azok, a kik tiltott mesterségeket folytatnak stb., bekisérhetők. akkor nem szükséges, hogy még egy külön szakaszban ezeknek az alosztályai is felem üttessenek. Kz tartozhatik a szolgálati utasításba, hogy az illető rendőri közegek tudják, kiket ért a törvény ezer. elnevezés alatt; de a törvénybe magába ilyen magyarázat nem tartozik Annálfogva én arra kérem a t. képviselőházat, hogy ezen két szakaszt jobb szövegezés végett a bizottsághoz visszautasítani méltóztassék. [Helyeslés a szrtso baloldalon.) Molnár Aladár jegyző (olvassa a módosítást) . Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Én igen syjuálom, de a t. képviselő ur kívánságához, illetőleg indítványához, nem járulhatok. Azt hiszem ugyanis, hogy ezen két szakaszra ngy, a mint szövegezve vannak, szükség van. Én azt gondolom, hogy midőn a rendőrségnek bizonyos jogok adatnak, igen helyes megjegyezni azon — nem is tudom, hogy nevezzem, mert életmódnak nem nevezhetem — azon egyéneket, a kikre nézve nagyobb é-i minden viszonyok köztt inkább érvényesíthető hatalmat kell a személy- és vagyonbiztonság érdekében a rendőrség kezébe adni, Es bocsásson meg nekem az előttem szólott t. képviselő ur, én igen helyesne i tartom, hogy a bekisérhetési jogra nézve distinctió tétessék azok között, a kik itt felsorolva vannak: koldusok, csavargók, foglalkozás nélküli egyének, gyanús egyének, vagy pedig álarcz alatt, álöltözetben valamely kihágásban részt vett egyének és mások között, a kiknél ezen körülmények fenn nem forognak. Mert ha valami kihágás történik, csakugyan sokkal inkább alapos gyanú alá eshetnek az ilyenek és sokkal jogosultabb ezeknek a lerartóztatosa, mint másoké, sőt azt hiszem, hogy épen midőn ezekre specifice rá van mutatva, a czel az, hogy mások irányában ezen kivételes jog érvényesíthető ne legyen. A t. képviselő ur azt mondja, hogy a 19. §-beli felsorolás nem is való törvénybe, ez inkább utasításba volna való. Nem kívánom én tagadni,