Képviselőházi napló, 1878. XVIII. kötet • 1881. márczius 16–május 11.

Ülésnapok - 1878-373

JO0 373. országos ülés márczius 22. 1881. összekötött eljárása a pénzügyőröknek, a melyet az engedélyezés körül gazdáinkkal szemben el­követtek. Azt az ellenvetést is elfogadom, hogy a kisebb gazdáknak a pénzügyőrök azért nem akartak engedélyt adni, mivé] a kisebb parcellá­kat ellenőrizni sokkal nehezebb. Annyi bizonyos, hogy a pénzügyőrök nagy mértékben hozzá­járultak a kisebb gazdák elkedvetlenítéséhez. Azt is szokták mondani, hogy a mit évek­kel előbb odaadtak valakinek, azt tőle elvenni nem lehet, mertaz általa tett befektetések elveszté­sére senkit sem lehet kényszeríteni. Ezen — első te­kintetre méltányosnak és humánusnak látszó elv azonban,a kezeim köztt levő adatok szerint, nem vite­tik keresztül, mert tudok eseteket, hogy a dohány­termelési engedély a termelőtől minden jogos indok nélkül elvétetett. Hajdu-Böszörmény vá­rosában történt az, hogy az egyik birtokos­tól, a ki évek óta 22 holdon termelt dohányt, minden ok nélkül 12 hold elvétetett. Szabolcs­megyében Dombrád községben egy birtokostól, a ki 10 év óta 69 holdon termelt dohányt, az idén, a nélkül, hogy okot adott volna rá, 20 hol­dat elvettek. Az azután nagyon különös játéka a véletlennek, hogy az engedélyek leginkább oly egy éktől vétetnek el, a kik bizonyosan a kor­mány előtt is mint önálló gondolkodású, függet­len magyar emberek ismeretesek és leginkáb olyan embereknek adattak oda, kik a kormány nagyon hü emberei s az utóbbi esetben igen tekintélyes kortese volt. Azt is mondják, hogy nem a birtokarány szerint adatik a dohányengedélyezés. Hát én ezt nem is követelem. Elhiszem, nagyon nehéz, talán lehetetlen volna mindenkinek birtokarány szerint adni a dohányengedélyt. De oly arány­talanság, a minőt én most fogok felemlíteni, az már mégis nagyon szembeszökő, kirívó és én kizelgek magamnak azzal, hogy ennek az el­járásnak helytelen voltáról szerencsés leszek a t. házat is meggyőzni. Hajdu-Böszörmény városa részére 307 holdnyi terület engedélyezteti do­hánytermelésre és ebből a 307 holdból az 55,000 holddal biró és ez után 98,000 és egy­nehány száz frt adóífizetŐ, 18—20,000 lakosság­gal biró város kap 159 holdat, — mig a Böször­mény városa részére engenélyezett területen Kell­ner Dávid, a ki tulajdonképen itt Wahrmann képviselő ur árendása és a ki nemis Hajdu-Bö­szörmény területén és határán gazdálkodik, ha­nem egy pusztai tagbirtokon, a mely Józsa-Szt­György puszta községhez van csatolva, 1900 holdnyi birtok után kap ebből a 307 hold­ból, 148 holdat. No, t. ház, bár milyen méltányos ember legyen valaki, bár mennyire nem szeret felindulni az ilyen dolgon és kerüli az izgatást — engedelmet kérek, 55,000 hold birtok után egy nagy város közönségének 159 hold és 1900 hold után egy embernek 148 hold: itt lehe­tetlenség, hogy a legelfogulatlanabb ember is át ne lássa, hogy mily méltánytalanság követtetik el egy nagy, népes városon. Ezek alapján bátor vagyok interpellátiót terjeszteni az igen t. pénzügyministerhez, még pedig azzal a ké­réssel teszem interpellátiómat, hogy a mennyire lehetséges, sietősen válaszoljon arra, mert a dohánytermelés ideje itt van; s ha talán javítani szándékozik ezen állapotokon, akkor legalább most sietősen kellene azt tenni. Méltóztassék figye­lemmel meghallgatni interpellátiómat. (Olvassa:) „Iuterpellátió a m. kir. pénzügyministerhez. Tekintve azt, hogy adózási rendszerünk által a földmíveléssel foglalkozó gazdaközönbég súj­tatik leginkább; s naponként látva, mikép kény­telen megválni birtokától az eddig elég jólétben élt s ma már tönkre jutott földes magyar gazda: mindenesetre leghelyesebb, még pedig ugy az államra, mint a gazdaközönségre nézve leg­helyesebb kormányzási elv volna, ha gazdáinknak mód nyújtatnék arra, hogy földjeik jövedelmének fokozása által, adójuk fizetésére minél inkább képesittessenek; nem pedig az, hogy ezen mód tőlük elvonatik, vagy lehetőleg megnehezittetik; miután pedig a dohánytermelés tekintethetik ez idő szerint nálunk a legjövedelmezőbb s a gazdaközönség fáradozását leginkább jutalmazó termelési ágnak: szükséges volna, hogy az állam kormánya, ha már monopóliumot tart, ezen ter­melési ágnak a termelő közönség között a jog és igazság szerinti megosztásáról gondoskodnék; nem ugy, mint az most az ország legtöbb vidékén, különösen H.-Böszörmény városában történik, hol is a város részére dohánytermelés alá engedélyezett 307 holdból az 55,000 hold után — összesen 98,032 frt adót fizető, 18— 20,000 főnyi lakosú város nagy közönségének csupán 159; saváros mellett 1990 holdnyi pusz­tai tagbirtokon gazdálkodó bérlőnek nem keve­sebb, mint 148 holdon engedtetik dohánytermelés, tisztelettel kérdem az igen t. pénzügyminis­ter urat: van-e tudomása ezen szembeszökő visszaélésről; és ha vau : szándékozik-e emez, a nagy gazdaközönség méltánytalan és igazságtalan megrövidítésén, megkárosításán valami úton és módon segíteni és a dohánytermelésnek helyesebb arányok szerinti megosztása által nem engedni meg, hogy egyes nagy befolyású birtokosok irányában ilyen túi­kedvezések történjenek, az adófizető nagy gazda­közönség érdekei ellenére; — nagy kárára köz­gazdászati állapotainknak és megnehezítésére az annyira sújtott gazdaközönség boldogulásának?" Wahrmann Mór: Személyes kérdésben kérek szót. (Halljuk!) Az előttem szólott t. kép­viselő ur interpellátiójában nevemet hozta fel, mintha én kieszközöltem volna valamely bérlőm

Next

/
Thumbnails
Contents