Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-346

KG 346. országos ülés íebruár 8. 1881. a törvényjavaslattal közvetlen összeköttetésben nincs, mégis bátor vagyok megjegyezni, hogy a nikol előállítása létezik ugyan Magyarországon, de méltóztassanak csak megtudakolni, az elő­állítás igen drága. A t. képviselő ur elfeledni méltóztatik, hogy rezünk megleheió's mennyiségben van. A kérdés tehát e tekintetben ugy áll, — ezt mellékesen vagyok bátor megjegyezni — liogy a drága és kis mértékben termelt nikolból verjük-e a pénzt, melyen keveset nyernénk, mert ott már nem lehetne 50—60 %-ot nyerni, vagy pedig a már meglevő és nagyobb mértékben termelt: rézből és ezen nyerjünk többet. Eltekintve ezen pénzügyi és nemzetgazdasági szemponttól, figyelemre méltó az is, hogy Canadában nagy mértékben kezdik már a nikolt növelni s e miatt csökken is értéke a nikolnak és Német­országban Is liátrányok mutatkoznak már a nikol­pénz forgalmára nézve. Eltekintve attól, hogy a forgalom kényelmi' is kisebb az elveszés és az elcserélés is könnyebb, mindettől eltekintve, tisztán magyar pénzügyi és nemzetgazdasági szempontból sem fogadhatnám el azon észre­vételt, a melyet Thaly képviselő ur felhozott. Hozzájárul ehhez azon, a képviselő úrhoz közel álló tekintet, hogy a Rákóczy korszakban a „Libertás" pénz rézből volt verve. Már ezen reminiscentia is a réz mellett szói. Thaly Kálmán: Szavaimértelmének helyre­igazítása végett kérek szót. A t. előadó ur fel­hozni méltóztatott a Rákóezy-korszakot. Erre nézve tán nekem is van annyi szavam, mint a t. előadó urnak. Verték igenis akkor a „Libertás" nevű rézpénzt, meghatározatlan mértekben, oly czélból, hogy e magyar rézből vert pénzen fize­tett fegyveresekkel, a németet az országból kiver­jék. (Tetszés a szélső balfelöl.) Ily czélra ma is elfogadom a rézpénzt. (Elénk helyeslés és derült ség a szélső baloldalon ) Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szőnyegen levő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni? (Elfo­gadjuk!) A kik elfogadják, méltóztassanak fel­álíani. (Megtörténik) A többség elfogadta. Követ­kezik a részletes tárgyalás. Baross Gábor jegyző (olvassa a czímet és az 1. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatik • olvassa a 2. §-£). Szontagh Pál (gömöri): T. ház! Midőn e szakaszra már előbb jelzett módosítványomat beterjeszteném, csak még egy pár rövid meg­jegyzést kiváuok különösen azokra tenni, a miket a t. előadó ur mondott. Abban igaza van a t. előadó urnak, hogy ezen különbözetből nem származik reánk világos kár, hanem csak lucrum ceósans ; de én ennek a megtartását is érdemesnek és fontosnak tekin- I tem, hogy 12,600 írttal több legyen a mi jogos I nyereségünk és annyival kevesebb legyen túlsó szomszédainké. Azt elismerem, hogy ezen módosítváuy által a dolog késedelmet fog szenvedni és hogy oda át talán a már hozott törvényt kell megváltoz­tatni, a mi meglehetős baj, hanem reám nézve még sem lehet döntő, különösen most, midőn tudom, hogy az általunk már egy év előtt meg­szavazott petróleum-adótörvény oda át még mai napig sincs megszavazva. Különben ha néhány hónapig el is halad, ez által a nyereség, vagyis a lucrum cessans nem fog elmaradni és én a csekély időmulasztást sokkal csekélyebbnek tekin­tem, mint a valóságos veszteséget, a mely ebből származik, sokkal kevesebbnek, mint azt az elvi veszteséget, a melyet helyesen fejtett ki Mocsáry Lajos képviselőtársam s ennélfogva ajánlom módosítványom elfogadását. (Helyeslés balfelöl.) Molnár Aladár jegyző (olvassa a módo­sítványt, mély igy szól): „A második §-ban 30 helyett tétessék 31.4 és 70 helyett tétessék 68.6." Gr. Szapáry Gyula pénziigyminister: T. ház! Hivatkozva azokra, a miket az általános vita alkalmával elmondottam, kérem a t. házat, hogy a módositványt ne méltóztassanak elfogadni; de kötelességemnek tartom még válaszolni arra, a mit a t. képviselő ur felemlített, hogy t. i. abban, ha e törvényjavaslatból törvény nem lesz, ő semmi veszteséget nem lát. Én igenis látok pénzbeli veszteséget, eltekintve a kereskedelemre háruló kártól és alkalmatlanságtól, ha a réz­váltópénz szaporittatni nem fog. Felvéve a t. képviselő ur számítását, sze­rinte 450,000 frt után a 307° arányban 607<> nye­reség fog származni, a mi 270,000 frt volna. Ha a törvény egy évvel, vagy 8—9 hónappal később lép életbe, ez összegnek kamata, 12,600 frt a tiszta veszteség. Szontagh Pál (gömöri): Hát az elv?! Gr. Szapáry Gyula pénzügyminister: Az elvet nem támadta meg senki s azért nincs ki ellen védelmeznem. Helfy Ignácz: T. ház! A t. pénzügy­minister ur kétszer ismédé, hogy e módosítás hónapokig halasztaná el a törvényt. Megvallom, ezt nem értem. A mint érdekében van Magyar­országnak a réz-váltópénzt szaporítni, úgy érde­kében van Ausztriának is; ha sietnünk kell ne­künk, sietniök keli nekik is. Azt hiszem, hogy egy törvénynek egyszerű megváltoztatása, a mely nem valami új eszméből származik, hanem egy létező alaptörvényből, ha sokat mondok, néhány hétbe kerülhet. De ha ugy is volna, tökéletesen igaza van Mocsáry Lajos t. képviselő urnak abban, hogy mikor elvi kérdésről van szó, in­kább tűrjük el a kis veszteséget, mintsem fel­adjuk törvényeinkben gyökerező joguakat. Soha­sem tudjuk, ennek micsoda következménye lesz

Next

/
Thumbnails
Contents