Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-345

gg 34i. orsüAgos ülés február 5. IS81. magyar nemzet fiai, de az összeirás által ugy vannak kitüntetve, mint idegen nemzet fiai. E végre az eredmény, akár szándékosság, akár Öntudatlanság idézte elő, egyaránt káros nemzetüukre a annak felvirágozhatására nézve, azt nekünk enyhíteni és ellensúlyozni hazafias és erkölcsi kötelességünk. Azért én a minister ur válaszát tudomásul nem vehetvén, kérem annak tárgyalásra való kitűzését. {Helyeslés a szélső baloldalon*) Elnök: Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a minister ur válaszát? A kik tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház tudomásul veszi a minister ur válaszát. Következik ugyancsak a földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister ur válasza Ghorin képviselő ur interpellátiójára. Báró Kemény Gábor földmívelés-, iparés kereskedelemügyi minister: ChorinFerencz képviselő ur interpellátiót intézett hozzám az ipartörvény revisiója tárgyában , egy beszéd kíséretében, melyet sajnálatomra nem hallottam, azonban elolvastam. A képviselő ur interpellátiójában a következő kérdést intézi hozzám. {Olvassa:) Kérdem a t minister úrtól: Szándékozik-e a t. minister ur az ipartörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot még oly időben beterjeszteni^ hogy az a jelen országgyűlés tartama alatt tárgyai ható és törvényerőre emelhető legyen. Engedje meg a t. ház, hogy emlékezetébe hozzam, hogy ezt illetőleg már egy enquéte volt összehíva a múlt évben, a mely részint az ipartörvény, részint a kereskedelmi- és iparkamarákról szóló törvény revisiójára vonatkozott. Azt gondolom, legtermészetesebb volt az, hogy midőn e törvények megváltoztatása került szóba, első sorban azokhoz folyamodjam, kiket azok nemcsak hivatásszeruleg, de mondhatnám, mint osztályt érdekelnek, t. i. az iparosokhoz, kereskedőkhöz, illetőleg az ipar- és kereskedelmi kamarákhoz. Első sorban ezeket kérdeztem meg. Azonban már akkor, midőn az ipar- és kereskedelmi kamarákat véleményezésre felkértem, bármennyire becses anyag nyerésére is számítottam tőlük, a mint hogy tényleg kaptam is: tisztában voltam másfelől arra nézve is, hogy már csak azon szempontból is, nehogy ezek nézete, mint érdekelteké, részrehajlónak tűnjék fel — egy oly enquétet szükséges összehívnom, melyben nem csak az ipar- és kereskedelmi kamarák tagjai, hanem azon kivül a törvényhozásnak és a tudománynak jelesei meghívassanak, kik speciabter e kérdéssel foglalkoznak. Ezt többször említettem és ha nem csalódom, már a tartott enquét naplójában is van nyoma nyilatkozatomnak. Ennek folytán nem ötletszerűieg, de tervszertíleg egy második enquete is összehivatott, gondolom február 20-ra, azon elemekből összeállítva, melyeket jelezni bátor voltam Ennek nyomán fog elkészülni a törvényjavaslat, mely, mint méltóztatnak tudni, nemcsak igen fontos, mert hazánk sok százezer polgárának viszonyait rendezi, jogait, kötelességeit körül irja, de magát az egyes osztály viszonyait; is szabályozza; és igy nemcsak ipari, nemcsak kereskedelmi kérdés ez, de egyszersmind politikai és sociális kérdés. Méltóztatnak tudni, hogy e kérdések bárhol a világon olyanok, melyek mindig nyílt kérdést fognak képezni és megoldhatók bármely országban a viszonyokhoz képest; helyesek lehetnek bizonyos körülmények köztt, de más helyre alkalmazva talán nem lesznek helyesek és a törvénynek megváltoztatása nem mindig adhat jó eredményt még az esetben sem, ha elméletileg tökéletesen keresztül is van vive. Méltóztassanak e tekintetben figyelembe verni, hogy maga az ipartörvény, a legjobb minta szerint, egész gonddal összeállított s a civilisált világ kívánalmainak megfelelő valami s mégis nagyon sokan igen sok részével a törvénynek nincsenek megelégedve. Maga a t. képviselő ur is leghatározottabban elitéli azt. Méltóztassanak már most megfigyelni az én kötelességemet, mely nem abból áll, hogy hirtelen csináljak mulandó valamit, hanem hogy alaposan tanulmányozva minden ipari kérdés viszonyait, hazánk viszonyainak megfelelő oly valamit állítsak elő, mely részben azon tapasztalatokra is támaszkodhatik, melyek az ipartörvény megváltoztatásából gyűltek össze. Méltóztatik tehát a t. képviselő ur és a t. ház átlátni, hogy én nem mondhatom meg, mikor végezhetem be a dolgot, habár ernyedetlenül dolgozom is rajta. Ismerem a feladat nagyságát, kényességét, tudom, hogy más helyen, ha ilynemű kérdéseket gyorsan megoldottak, szintoly gyorsan, rögtönözve kellett azokat megváltoztatni. Meddig tart a jelen országgyűlés, mit tűz ki még bevégezendő gyanánt, e perez ben megmondani nem tudom. Midőn be fog végeztetni, be fogom terjeszteni és azon esetben, ha be fog terjesztethetni még ez ülésszakban, a t. háznak fog jogában állani elhatározni, mikor tárgyalja. Kérem a t. házat, méltóztassék e válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelöl.) Cliorin Ferencz: T. ház! A t. minister ur válaszából kétségtelen az, hogy az ipartörvény módosításáról szóló törvényjavaslat nem fog oly időben beterjesztetni, hogy abból még a jelen országgyűlés folyama alatt törvény válhassék. És én ezt a magyar ipar érdekébén nagyon