Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-345

345. országos ülés február 5. 1881. Q9 sajnálom és nagyon helytelen eljárásnak tartom. Abban a minister urnak teljesen igaza van, hogy hirtelen csinálni mulandó dolgot, nem helyes törvényhozási eljárás. De ugy vagyok meggyőződve, hogy ezen szavak a jelenleg fennforgó kérdésben, a magyar iparosok által elérni óhajtott czélra nem alkalmazhatók. Miről van szó ? 1872-ben hozott a magyar országgyűlés egy ipartörvényt, a német ipartörvény mintájára. — Ezen ipartörvéuy a mi viszonyaink köztt egészen tarthatatlannak s iparosainkra károsnak bizonyult be. Mihelyt e törvény meghozatott, azonnal ép azon körökből érkezetek e törvény ellen panaszok, melyek általa első sorban érdekel vék t. i. iparos körökből. A minister ur elődei számos enquetet tartattak. Az országos iparegyesület emlékiratai, a kereskedelmi kamarák [évi jelentései e kérdésre nézve egyebet sem tartalmaznak, mint azon romboló hatásnak constatálását, melyet az ipartörvény a magyar iparosokra, különösen a kézműiparra, eredményezett volt. Tehát az már többé vita tárgyát nem képezheti, hogy a magyar iparra ezen törvény kártékony hatású volt s ép ez okból a törvényokvetlenül módosítandó. A kereskedelmi kamarák küldöttei enquetet tartottak szeptember hóban. Ezen enquetben a kiküldötteknek nagy többsége határozottan az iparos eongressus által benyújtott emlékirat mellett nyilatkozott és mindannyian kinyilatkoztatták, hogy az ipartársulati kényszer az iparos-segédeknek és tanonezoknak ellenőrzése az ipartársulatok által és a törvénynek a tanonezokra és a segédekre vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatása múlhatatlanul szükséges. Meggyőződésem szerint a kormánynak és a kereskedelmi ministernek nem az a hivatása a jelen körülmények köztt. hogy a kérdést új enquetek összehívása által mesterségesen elodázz*, hanem az, hogy a kérdéssel szembm határozott állást foglaljon el. (Helyeslés balfelöl.') Erre annál inkább kérném a kormányt és a minister urat, mivel előtte is ismeretes az, mi e téren Ausztriában és Németországban felmerült. A német ipartörvény, a melynek másátképezi az 1872 : VIII. törvényezikk, már öt izben lett módosítva, mert az ott is tarthatatlannak, károsnak bizonyult be. Ausztriában a múlt hónapban az ipartörvény módosításáról szóló, oly törvényjavaslat terjesztetett a képviselőház elébe, a melyben azon óhajok, a melyeket a magyar iparosok évek óta hangsúlyoznak s melyeknek az iparos eongressus emlékirata concret kifejezést kölcsönzött, valósítva vannak. E javaslat fenntartja az ipartársulati kényszert, a mely Ausztriában sohasem volt megszüntetve. A kényszer alapján alakult társu latok tágasabb hatáskörrel fontos testületi jogokkal terveztetnek felruháztatni. Az engedélyezett iparágak köre ki van terjesztve és ezeknek megkezdése szakképzettség kimutatásától van feltételezve. Az iparos-tanoncz-tartási jog korlátozva van azon iparosokra, a kik képesek a tmonezokat oktatni. A házalás-ügy rendezve van. Szóval mindazon óhajok, a melyek az iparos eongressus kérvényében foglalvák, valósítva vannak az osztrák törvényjavaslatban. Ha már most egy oly állam kormánya, a mely államban a gyáripar sokkal erősebb, mint nálunk, oly törvényjavaslatot terjeszt be, a melyben szervezni készül a kézműipart versenyképességének emelése czéljából, akkor kérdem a minister urat, mi akadályozza ennek megtételét nálunk, a hol az iparnak "M-de csakis kézműipar által van képviselve, a hol az elbukó kézműipar helyét nem a magvar gyáripar, hanem egy idegen ország gyáripara foglalja el ? Azt hiszem, hogy csak következetesen jár el a t. ház, hogy ha a minister ur válaszát nem veszi tudomásul és ezen kérdést saját kebelében veszi tárgyalás alá. Az iparos - eongressus kérvénye folytán a képviselőház oda utasította a minister urat, hogy az ipartörvény módosítása iránt szakértőket hallgasson ki. Ez megtörtént. Már most a í. képviselőházra hárul a kötelesség, miután a minister ur e kérdésben magát tettre elhatározni nem képes, a kezdeményezést saját kezébe ragadni és utasítást adni a ministernek, mely elvek alapján módosítsa az ipartörvényt. (Helyeslés a baloldalon.) Ezen indokokból nem veszem tudomásul a minister ur válaszát, hanem kérem azt tárgyalás végett napirendre tűzni. Br. Kemény Gábor földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister: T. házi Csak egy megjegyzést legyen szabad tennem a t. képviselő ur szavaira. Elitélni a leghatározottabban a jelenleg fennálló ipartörvényt — ez mindenkinek szabadságában áll, ez vélemény dolga. De azt mondani — midőn az a kérdés, hogy mit tegyünk helyette, hogy más törvényre utalva, másoljuk le azt, — ezt, bocsánatot kérek, nem tartom helyesnek. Ugy tartom, minden hazai intézkedésnél legfontosabb kérdés saját magunk viszonyaihoz alkalmazni a törvényt. Ennek tanulmányozása időt, gondot, fáradságot kivan, azért nem vagyok képes azt rögtönözve tenni. Kérem még egyszer, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldon.) Elnök: Méltóztatik a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister ur válaszát tudomásul venni ? Méltóztassanak azok, kik tudomásul veszik. felállani. (Megtörténik.) A többség tudomásul veszi. Következik a ministereinök ur válasza, Füzesséry Géza képviselő ur interpellát?ójára.