Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-345
345. országos ülés február 5- 1881. 03 tudok, hogy azon törvényjavaslat, melynek beadására a ház utasította a pénzügyminister urat, még nincs a ház asztalán. Most ismételve azon kérdést intézem a t. elnök urhoK, hogy méltóztatott-e közölni a t. minister úrral a ház azon határozatát ? Elnök: A törvényjavaslat munkában van és bizonyos technikai nehézségek miatt akadt meg eddig. Mint méltóztatnak tudni, a törvényjavaslatok sok kézen mennek át, míg a ház elé kerülnek; különben legközelebb fogok majd e tekintetben a t. háznak felvilágosítást adhatni. {Helyeslés.) Következik az indítvány- és interpellátióskönyv felolvasása. Baross Gábor jegyző: Jelentem, hogy az ioterpellátiós könyvben újabb bejegyzés nincs. Az indítvány-könyvben következő bejegyzés van: „Február 5. Irányi Dániel. A kérvénynyel megtámadott választásoknak a euria által leendő megbiráltatása végett." Elnök: A beadott indítvány fel fog- olvastatni. Baross Gábor jegyző (olvassa). Elnök: Ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annak indokolása végetti felvétele a ház beleegyezésével a szerdai ülés napirendjére tűzetik ki. Következik az igazságügyi bizottság jelentése a kényszeregyezségre vonatkozó határozatnak a csődtörvény-javaslatba leendő elhelyezéséről. Méltóztatik a jelentést felolvasottnak tekinteni? (Felolvasottnak tekintjük!) Ennélfogva a jelentés felolvasottnak tekintetik, Az első szó az előadó urat illeti. Apáthy István előadó: Méltóztatott a t. ház a febraár 1-éa tartott ülés alkalmával elhatározni, hogy a csődtörvényjavaslatnak a kényszeregyezségre vonatkozó intézkedései, a közönséges csődre is kiterjesztessenek. E végből a javaslat az igazságügyi bizottsághoz utasíttatott azzal, hogy a hozott határozatnak megfeleloleg, a kényszeregyezségre vonatkozó intézkedéseket a javaslatba illeszsze be, vagyis hogy ekkép á javaslat berendezését átalakítsa. A bizottság e tekintetben jelentését bemutatta a t. háznak. Ez képezi most a tárgyalás alapját. Arról volt szó, t. ház, hogy a február 1-én hozátt határo zatnak miként kelljen érvényt szerezni, illetőleg a törvényjavaslatot technicailag miként kelljen berendezni, hogy a kérvényegyezségre vonatkozó határozatok, mint átalános szabályok, a csőd minden nemére alkalmazhatók legyenek. A bizottság az által vélte ezt elérhetőnek, hogy ha a javaslat azon intézkedéseit, a melyek a második czím 4. fejezetében foglaltatnak, áthelyezte az első^ czím 8. fejezetéhez, a mely a csőd befejezéséről szól. A javaslat szerint a csőd háromféleképen fejezhető be. Először hivatalból, másodszor a csődvagyon felosztása által, a melynek ismét különböző módjai vannak, harmadszor a t ház határozata folytán, a kényszeregyezség felállítása által. Igen természetes, hogy mindaz, a a mi e javaslatban arra vonatkozik, szükségképen a csőd befejezési módjai közé iktatandó. Ennélfogva a javaslat II. rész 2. czímének 4. fejezete áthelyezendő az első czím 9. fejezetéhez, mint annak kiegészítő része és mert ezen fejezetben már két alczím van, I. és II. római szám alatt, a kényszeregyezség, mint III. alczím fog ezen fejezethez hozzáillesztetni. Ennek az a természetes következménye, hogy a javaslat egész rendszerében változván, ehhez képest kellett azután a javaslatnak egyes szakaszát is megváltoztatni a számban, különösen pedig az egyes szakaszokban foglalt idézésekben. De ezenkívül, t. ház, fölmerült a t. ház határozatának végrehajtása alkalmával azon kérdés is, vájjon a javaslatnak a kényszeregyezségre vonatkozó és tisztán kereskedőkre contemplált intézkedései, egyszerűen mindenféle módosítás nélkül alkalmazhatók-e a közönséges csődre is. Különösen azért merült fel ez a kérdés, mert — miként azt a képviselőház tárgyalása alkalmával volt szerencsém kiemelni, a kereskedelmi csődnél az egyezségnek van egy kétségen kivüli basisa, melyet a kereskedő könyvei nyújtanak. Ennek alapján a kereskedők vagyoni állása áttekinthető és ezen áttekintés nyújtja azon alapot, melyen megindulva, az egyezség megköthető. A nemkereskedőuél ezen básis hiányzik Kell tehát egy básist teremteni, mely a kereskedőnél lévő könyveket legalább némi tekintetben pótolva, az egyezség megindítására alapul szolgálhat. Ezt : t. ház, a bizottság- az által vélte elérhetni, hogy ha a kényszeregyezségre vonatkozó 1. és 2. §-t bizonyos tekintetben módosítja, vagyis, hogy ha ezen §-ba felvétetik egy oly intézkedés, a melynél fogva a közadós, hogy ha a csődöt kényszeregyezség által akarja befejeztetni, akkor köteleztessék arra, hogy azon felfedező esküt, melyet e javaslat szerint minden közadós letenni tartozik, ekként tegye le. Ekként tehát az egyezségre nézve a vagyoni állásra nézve bizonyos basis nyeretik, mely basis nélkül az egyezséget megkezdeni nem deliét. Ezeken kivül még egy kérdés merült fel. A javaslat I. czímének X. fejezete magában foglalja azon intézkedéseket, melyek által a hitelező jogai a csőd befejezése után szabályoztatnak. Ezen intézkedések azon esetre vannak contemplálva, hogy ha a csőd nem fejeztetik be kényszeregyezség által. No már most, ha meg van adva a lehetőség arra, hogy a közönséges csőd is kényszeregyezség által fejeztetik be, akkor a X. fejezet intézkedései, a kényszeregyezséggel befejezett csődre nem alkalmazhatók.
