Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-345
64 345. országos ülés február 5. 1881. Ezt ugyan ki lehetett volna magyarázni, interpretatio, analógia utján, de a bizottság azt hitte, hogy sokkal czélszerübb lesz, hogy ha a törvény világosan kimondja. Ennélfogva a X. fejezetnél újabb §. felvétele válik szükségessé, melyben kimontlatik, hogy ezen fejezet intézkedései akkor, hogy ha a csőd kényszeregyezség által fejeztetik be, nem alkalmazhatók, mert azokat alkalmazni nem is lehet. Ez ismét indoka volt annak, hogy a javaslat §§-ait meg kellett változtatni; hogy ez miként eszközöltessék, azt a bizottság jelentésében volt szerencsém a t. háznak javasolni. Én tehát kérném a bizottság megállapodásait határozattá emelni. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! A bizottság jelentése szerint a törvényjavaslat berendezése egészen más lesz, mint eddig volt. A dolog természete szerint szükséges is, hogy a kényszeregyezség eszméjének elfogadása következtében, az egyes szakaszok átalakíttassanak és azoknak helye megváltoztattassák. A kérdés tehát az, méltóztatik-e beleegyezni abba, hogy a törvény ezen szakaszainak oeconomiája ekként változtassék át, mint a bizottság javasolja ? A második kérdés lenne azon két §. iránti határozat, melyet a bizottság ennek következtében javasol. Ha tehát méltóztatik abba beleegyezni, hogy a bizottság véleménye szerint az illető §§. átalakíttassanak és új elhelyezést nyerjenek, ezt nagyon természetesen a harmadszori felolvasás előtt kell megtenni és a harmadszori felolvasásnál azután már a ház a törvényt a szerint fogja megszavazni, a mint a bizottság a §-ok áthelyezését javasolta. Kérdem már most a t. házat, méltóztatnak-e beleegyezni abba, hogy először a régi 219. §., a mely az új beosztás szerint 200-dikká lesz, igy, a mint a bizottság javasolja, megváltoztathassák ? Mielőtt e részben határozni méltóztatnának, fel fogom olvastatni ezen új 200. §-t az új szövegezés szerint Antal Gyula, jegyző' (olvassa a 2O0-ik %-t), Elnök: E szerint a régi 219. most 200 §. ezen szövegezésben lenne elfogadandó. Kérdem már most, méltóztatik-e most a felolvasott szövegezést elfogadni? (Elfogadjuk!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatott. Méltóztatik a t. ház, kivánni, hogy az egyes áthelyezendő §-ok mind egyenként szavaztassanak meg, vagy pedig a megszavazás a harmadszori felolvasásra maradjon? (Maradjon!) Tehát a §-ok áthelyezésével az elnök és a jegyző bízatnak meg és a végmegszavazás a harmadszori felolvasásnál fog megtörtéimi. Most következik a 240. §., melyet a bizottság hozott javaslatba. Méltóztassanak ezt meghallgatni, fel fog olvastatni. Antal Gyula jegyző (olvassa a 240-ik %-t). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e ezen új §-t elfogadni. (Elfogadjuk!) Azt hiszem, hogy kijelentettem, hogy ezen új §. elfogadtatott. Apáthy István előadó: A bizottság jelentésében nincs ugyan említés téve erről, de hiszen a dolog természetéből következik, hogy ezen §. áthelyezendő lesz a II. czímbe. Ugyancsak a 202. §-tól •— mely most 241. lesz, egészen a kényszeregyezségről szóló fejezetig a §§-ok száma hasonlólag változni fog. Ezt a bizottság jelentésében nem emeltük ki, mert azt hittük, hogy természetszerűleg következik a dolog sorrendjéből. (Helyeslés.) Elnök: Miután e szerint a törvényjavaslat minden §-a elfogadtatott, nincs egyéb hátra, mint a végszövegezésnek megszavazása. Erre nézve bátor vagyok indítványozni, hogy az a „legközelebbi ülésben történjék meg. (Helyeslés.) f( Következik a kérvényi bizottság IfÖr-süT 1[jegyzéke és az abban foglalt kérvények tárgyalása. | Baross Gábor jegyző (olvassa a 45. sorjegyzékben foglalt kérvényeket, melyekre nézve a kérvényi bizottságnak véleménye észrevétel nélkül elfog adtató't.) Elnök: E szerint a 45. sorjegyzékben foglalt kérvények letárgyaltatván, következik a napirend további tárgya, a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister válasza, Orbán Balázs képviselő urnak a népszámlálás tárgyában hozzá intézett interpellatiójára. Br. Kemény Gábor földmívelés-, ipar- és kereskedelmi minister: T. ház! Mindegy akár milyen renddel méltóztatik parancsolni, én bátor leszek mindkét interpellátióra válaszolni, tehát kezdem az Orbán Balázs képviselő úréval. Az interpelláló képviselő ur nehezteli azt, hogy a népszámlálási lapokban egy kérdés abból áll, hogy mi az illetőnek anyanyelve. Ezen kérdést történetesen nem kizárólag én magam állapítottam meg, hanem akkor, mikor előkészíttetett a népszámlálásról szóló törvényjavaslat és mikor m egállap itt attak azon kérdések, melyeket összeköttetésbe kellett hozni a nemzetközi statistikai congressus határozmányaival, egy enquéte működött ezeknek a kérdőpontoknak a megállapításában. Volt szó róla, hogy épen ezen pontnál a nemzetiség kérdeztessék-e, vagy a társalgási nyelv, vagy az anyanyelv. Ezt illetőleg a francziák kérdezik a „langue de parler" — s a németek kérdezik az „Umgangssprache" — és igy a dolognak hosz1 szas megvitatása után azt fogadta el az enqueíte