Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-343

58 343. ország-os ölés február 1. 1881. a rendőrség jelentésének mily kevés hitelt lehet tulajdonítani, kitűnik abból, hogy Bakay Nándor képviselőtársunkat is szerepeltették e zavargásokban a kapitánysági jelentés szerint, holott ő akkor Budapesten sem volt. így állván a dolog, még csak arra kell felelnem, hogy Szalay Imre képviselőtársunk akkor, midőn én még a házban nem voltam szerencsés jelen lehetni, miként indokolta azt az esetet, a mit a t. előadó ur felhozott. Én ez esetet nem ismerem, annálfogva íibból nem meríthetek semmit. Ez oly propositió, melynek indokait nem ismerjük és ráillik Verbőczjnek az a mondása: „aliquando valet, aliquando non valet." Meglehet, hogy Szalay képviselőtársunk a jelen esetben másként nyilatkoznék. A jelen esetben nem valami piszkos dologról, nem magándologról, becstelenségről van szó, hanem oly dologról, hogy adjuk-e ki egy képviselőtársunkat azért, mert egy rendőrt összeszidott — a kiről nem is tudta, ho^y rendőr, a kivel ezelőtt ismerős soha sem volt. En kérem tehát a t. házai, méltóztassék ellenindítványomat elfogadni. (Zaj!) Elnök: T. ház! A tanácskozást bezárom, következik a szavazás. A mentelmi bizottság véleménye szerint Szalay képviselő ur mentelmi joga felfüggesztendő. Ezzel szemben Füzessér}

7 képviselő ur ellenindítványt adott be, a mely szerint Szalay képviselő ur mentelmi joga ne függesztessék fel. — Az első kérdés tehát az lesz: elfogadja-e a ház a mentelmi bizottság javaslatát, igen, vagy nem? Ha ez elfogadtatik, akkor az ellenindítvány elesik; ha nem fogadtatik el, fel fogom tenni az ellenindítványt. Méltóztatnak-e a mentelmi bizottság véleményét elfogadni? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik) A ház többsége nem fogadja el a mentelmi bizottság véleményét s miután az nem fogadtatott el, azt hiszem, nem szükséges szavazásra kitűznöm az ellenindítványt. Következik a meutelmi bizottság jelentése Mocs^^JxÓK-a:' képviselő ur mentelmi ügyében. Antal Gyula jegyző (olvassa a mentelmi bizottság jelentését, Jovanovics János ungvári lakosnak, sajtóvétség miatt, Mocsáry Géza ellen beadott panasza folytán). Elnök: Kérdem a t. házat, kiván-e valaki a kérdéshez szólani! (Nem !) Ha senkisem kivan szólani, felkérem azon képviselő urakat, kik a mentelmi bizottság jelentését elfogadják, méltóztassanak feláll ani. (Megtörténik. Felkiáltások: Ellenpróbát!) Most kérem, méltóztassanak felálíaui azok, a kik nem fogadják el a bizottság véleményét. (Megtörténik.) Megvallom, nagyon kétséges a többség e's kénytelen vagyok a szavazókat megszámláltatni. Kérem, méltóztassanak felállani szakaszonként azok, kik a bizottság véleményét elfogadják. {Megtörténik) Most méltóztassanak felállani azok, kik nem fogadják el. (Megtörténik.) A szavazatok összeszámittatván, 57 képviselő elfogadta a bizottság véleményét, nem fogadta el 49. Mocsáry Gréza képviselő ur mentelmi joga tehát felfüggesztetik. Következik a Hermáim Ottó képviselő meutelmi íi gyében hozott határozat. Ha a t. ház a jelentést felolvasottnak veszi, a tanácskozást, megnyitom. x\z első szó illeti az előadót, de ő nem kivan jogával élni. Molnár Aladár: T. ház! A mentelmi bizottság jelentéséből az tűnik ki, hogy Hermann Ottó és Szalay képviselő urak ügye tökéletesen ugyanazonos esetet képez. (Ellenmondás.) EÜ legalább a mentelmi bizottság jelentéséből semmi különbséget a kettő köztt nem látok; a ki tud, méltóztassék nyilatkozni. S épen azért azon kérdést intézem a t. előadó úrhoz, méltóztassék felvilágosítani az iránt, miért választatott e tökéletesen egyforma ügy kétfelé és ha a t. ház, Szalay képviselő ur ügyében ugy határozott, hogy őt nem adja ki, vájjon van-e a két eset köztt olyan különbség, melyuélfogva a ház nagy következetlenség nélkül, Hermann Ottót kiadhatná. Éu tökéletesen egy ügyet látván a két esetben, nem értem sem az elválasztást, sem azt, hogy ha a ház egyiket ki nem adhatta, miért adná ki a másikat. Szlávy Olivér előadó: A t. képviselő ur kérdésére van szerencsém jelenteni, hogy a mentelmi bizottság együtt tárgyalta ez ügyeket s együttesen határozta el a képviselők mentelmi jogának felfüggesztését indítványozni a ház előtt. Azonban a jelentéstétel és szerkesztés későbbi ülésre hagyatott fenn s ek^or Szalay Imre képviselő ur azt a kérést intézte a bizottsághoz, hogy miután az ő terhére más cselekvény rovatik, mint Hermann Ottó képviselő úréra: a jelentés kétfelé választassék. A bizottság azt a kérést teljesítette nemcsak méltányossági szempontból, hanem abból az okból is, mert tényleg áll az, hogy más rovatik fel Szalav és más Hermann képviselő ur terhére. (Halljuk! Halljuk!) A kapitányi jelentés szerint Szalay Imre képviselő ur azzal vádoltatik, hogy azt mondotta a rendőrségnek: „várjatok ti kutyák!" (Halljuk! Halljuk! Mozgás.) Ellenben Hermann Ottó képviselő ur azzal vádoltatik, hogy izgatott és hogy a katonaság elküldését fennhangon, lármázva és azokkal a szavakkal követelte, „hogy constitutionális államban csak a rendőrségnek van megengedve a rendet helyreállítani" ; továbbá hogy midőn a katonaság közeledett, az elé állott és azt kiáltotta: „a néphez csak az én tetememem át juttok szurony altokkal". (Halljuk! Halljuk!