Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-342

36 342. országos fiiéi január 31. 1SSI. 113, §-a értelmében tegye meg az előterjesztést még a jelen ülésszak befejezte előtt." Minthogy ezzel a következő kérvény kapcsolatban van, ké­rem annak együtt tárgyalását. Baross Gábor jegyző (olvassa): Szeged város több választó polgára, Szeged város tör­vényhatósági gyűlésének a fenntebbi kérvényben bemutatott egyoldalú határozata ellen kérvényez. Vécsey Tamás előadó: A kérvényi bi­zottság véleménye a következő: „Az 5335. sz. kérvényre hozott határozat ér­telmében előterjesztendő javaslat tárgyalásánál leendő használás czéljából, a ház irodájába he­lyeztetik." Bakay Nándor : Legyen szabad mindenek­éi ott kijelentenem, hogy a kérvényi bizottság jelentését elfogadom. (.Helyeslés jobbfelöl.) Azon­ban, t. ház, ennek ellenére is vagyok bátor egy határozati javaslatot benyújtani, a melynek indo­kolását a beterjesztendő törvényjavaslat idejére tartom fenn magamnak. A nélkül tehát, hogy a t. ház figyelmét igénybe venném, bátor leszek határozati javaslatomat felolvasni. Határozati javaslat. A képviselőház a kér­vényi bizottság által az 5335. és 5517. szám alatt tárgyalt és a 44. sorjegyzék 5. és 6. sorszáma alatt beterjesztett két kérvényre nézve, melyek­ben Szeged sz. kir. város választó kerületeinek lényeges megváltoztatása foglaltatik, mondja ki a t. ház, hogy a midőn a kérvényeket a bízottság javaslata szerint a belügyministerhez egy ez irányban a képviselőház elé terjesztendő sürgős törvényjavaslat érdemében átteszi, felhívja a mi­nisteriumot, hogy Szeged városát népességének számarányánál, nép- és földrajzi viszonyainál és az alföldön ráháruló fontos hivatásnál fogva a képviselőházban három képviselő általi képvisel­tetés joga megilletvén, a minister a beterjesz­tendő törvényjavaslatban ezen körülményre figye­lemmel legyen és beadandó javaslatát a kép­viselőház elé ezen értelemben terjessze be. Beöthy Algernon jegyző (olvassa a be­adóit határozati javaslatot). Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Ha Szeged városa kérvénye a ministeriumnak kiadatik, természetesen az ellen kifogásom any­nyival inkább nem lehet, mert hisz a város ha­tósága már régebben a ministeriumhoz is foi'dult ezen ügyben és azt gondolom, hogy nemsokára azon helyzetben leszek, hogy a felett magam ré­széről határozván, ahhoz képest a t. ház elé léphessek, miután, —- ha és a mennyiben a köz­lött adatok arról győznek meg, hogy változtatás szüksége fennforog, — természetesen ez a tör­vények szerint csakis törvényes utón történ­hetik. A mi Bakay t. képviselő ur indítványát illeti, ha azt is méltóztatik egyszerűen, de nem utasításképen kiadni, részemről az ellen sincs kifogásom. Megfontolás alá vehető: két képviselő maradjon-e, vagy lehetséges, czélszeríí-e, igy ki­vételesen kiszakítva a többiből, egyik vagy má­sik helyre nézve intézkedni. De arra igen kér­ném, hogy most már elfogadni, hogy Szegeden három képviselő legyen és oda utasítani a mi­nistert, hogy igy terjeszsze be a törvényjavas­latot, ne méltóztassék. Pedig a határozati javas­latnak egyszerű elfogadása azt involválná. Én azt gondolom, ha a törvényjavaslat a ház előtt lesz, akár proponáljon a minister kettőt, akár hármat, a háznak módjában lesz e felett hatá­rozni. (Helyeslés jobbfelöl.) Az én kérésem tehát az, hogy ugy a kér­vényeket, mini; — ha tetszik -— Bakay kép­viselő ur javaslatát is, méltóztassék egyszerűen, minden elvi megállapodás nélkül a miuister­hez utasítani, hogy vegye fontolóra az azokban foglaltakat. (Helyeslés jobbfelöl.) Szederkényi Nándor: T. ház! Nagyon fontos elvi kérdés lévén szóban, bátor vagyok nézetemet kifejezni, a mely nézetem ugy az indítványozó Bakay t. képviselő ur — mint a belügy minister ur nézetétől is eltér. Az 1848-iki törvény szabályozván a választókerületeket és ki­jelölvén a megyékben és városokban, hány vá­lasztókerület legyen, azoknak mikénti elosztását a törvényhatósági jogok közé sorozta. 1848-ban a törvény meghozatala után a megyék össze­ülvén, a választókerületeknek számát maguk köztt felosztották a megyékben, sőt 1878-ban, midőn Hevesmegye szolnoki része eltávoJAá'sával határigazítást nyert, szüksége forgotWenn a vá­lasztókerületek kiigazításának Í£, mintán az azelőtti 9 választókerület helyett j& megyé­nek jutott 12 kerület és egyszersmind bi­zonyos rész elcsatolásával, az eddig összetartozott részek csorbulást szenvedve, az egész megyében fennáll annak szüksége, hogy a választókerületek újabban osztassanak fel. A megye közönsége saját hatáskörében tel­jesítette ezt a fennforgó jogos szükség parancsánál fogva. Az a kérdés, vájjon Szegeden forognak-e fenn oly körülmények, melyek ily beosztás újabb leendő eszközlését teszik szükségessé. Ennek a meghatározására és kivitelére maga a törvény­hatóság van jogosítva. Legalább az eddigi gyakorlat és eljárás, az egész országban ezt állapította meg. Én részemről nem látom annak a szükségét, hogy Szegeden új beosztás történjék, mert azért, hogy Szegeden árviz volt, hogy Szegeden egy vagy más lakos az expropriátió folytán égy helyről más helyre tétetett át, nem igényli azt, hogy a választókerület újból osztassék fel. Ha egyéb okok fennforognak.melyeket én nem ismerek,ám történjék a felosztás. (Felkiáltások: Majd meglátjuk!) Engedel-

Next

/
Thumbnails
Contents