Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-342
342. országos ülés jsn*ár 31. 1SS1. 35 írnak s csak azután közöljék. Ez absurdum. (ügy van! a szélső baloldalon.) Tovább megyek. E kérvény még törvénytelen alapon is kelt, mert a köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény nyíltan kimondja, hogy rendkívüli közgyűlésen csak azon ügyek vétethetnek tárgyalás alá, melyek a napirendbe előzetesen felvétettek. Ezen ügy pedig a jegyzékbe felvéve nem volt, hanem akkor vétetett fel és tárgyaltaíott a gyűlésben, midőn alig 25 ember volt jelen és mely határozatnak meghozatala után pirulva állott a közvélemény előtt Maros-Tordamegye értelmisége, mert meg nem foghatta azt, hogy ily kicsinyes ügyért, hogy szánhassa rá magát a megye, hogy az ország legszebb intézményei egyikének, a sajtószabadságnak megszorítását kívánja és épen a megye, az ország szabadságának egy másik védbástyája, Én, t. ház, miután tudom, hogy a kérvény törvénytelen utón és csak a főispán gyengesége következtében keletkezett, ki annak tárgyalását a rendkívüli közgyűlésen megengedte: a kérvényi bizottság javaslatával szemben a következő határozati javaslat elfogadására kérem a t. házat (olvassa): „mondja ki a ház, hogy a kérvény felett napirendre tér." (Helyeslés a szélső baloldalon.) Vécsey Tamás előadó -. T. ház! A megyék részéről igen gyakran érkeznek oly feliratok és kérvények, a melyekre Ugron Gábor képviselőm határozati javaslata nagyon illendő volna, azonban az alkotmány védbástyájának nevezett municipiumok iráut mindig viseltetett a kérvényi bizottság és a ház azzal a figyelemmel, (Ellenmondás a szélső baloldalon) hogy felirataikat nem szokta visszautasítani, hanem azt szokta kimondani, hogy a ház irodájában letétetik, vagy ha a tárgy olyan, hogy törvényhozási intézkedés előkészítése hozatik javaslatba, akkor az ily feliratok az illető szakministeihez szoktak utasíttatni. A bizottság nem azt javasolja, hogy a mioister a sajtó megszorítására adjon be javaslatot, ez távol áll tőle, sőt midőn az igazságügyi bizottságban ez a múlt évben megpeiidittetett, a bizottság elutasította magától a javaslatot; nincs tehát semmi ok arra, hogy a ház, azért, mert a kérvényt az igazságügyi ministerhez utasítja, az igazságügyministerium részéről a sajtó restringtióját várja. Kérem tehát a t. házat, méltóztassék a feliratot minden további utasítás nélkül az igazságügyministerhez áttenni. (Helyeslés a jobboldalon.) Bereczky Sándor: Én, t. ház, azt hiszem, hogy lehetetlenségre a törvény sem képes senkit kényszeríteni. En a kérvénynek csupán petitumára teszek megjegyzést, arra, hogy a törvényhozás intézkedjék a sajtótörvény olynemu módosítása iránt, hogy a szerkesztők csak azt közölhessék, a minek valóságáról előbb meggyőződést szereztek. Azt hiszem, hogy ennél lehetetlenebbet gondolni sem lehet, mert akkor minden szerkesztőnek nyomozó intézetet kellene tartani és nyilatkozatai a közéletre befolyás nélkül maradnának. Hogy mi módon járt el a bizottság e kérdésben, azt vitatni nem tudom, mert jelen nem lehettem, noha tagja vagyok, de a meghívót itt Budapesten, a kik tagjai vagyunk a bizottságnak, mintha csak külföldön volnánk, nem szoktuk megkapni. A kérvényben panasz van az eskiidtszéki eljárásra. Azt mondja a kérvény, hogy az esküdtsaéKek eljárásában a sérelmek ez idő szerint orvoslást nem nyernek s a helyett, hogy ez irányban orvoslást kívánnának, áttérnek a sajtószabadságra és azt kérik, hogy a törvényhozás e tekintetben intézkedjék. A kérvényi bizottság hasonlóképen ugy teszi az igazságügyministerhez, hogy e kérvényt vegye figyelembe. No, ha igy teszi át, akkor figyelembe kell venni azon indítványát is a kérvénynek, melyet a szerkesztőkre nézve előbb elmondtam. Én részemről az irattárba kérem letétetni. Ugron Gábor: Hozzájárulok én is, hogy a kérvény az irattárba tétessék s azért a magam indítványát visszavonom. Elnök : Előbb a kérvényi bízottság véleményét tűzöm ki szavazásra, csak azután következnék Bereczky képviselő ur határozati javaslata, miutánUgrou képviselő ur a magáét visszavonta. A szavazás előtt fel fognak olvastatni a határozati javaslatok. Baross Gábor jegyző (olvassa a kérvényi bizottság és Bereczky Sándor határozati javaslatát). Elnök: Kérem azon képviselőket, kik a kérvényi bizottság határozati javaslatát elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások balfelöl: Ellenpróbát kérünk!) Kérem azokat, a kik nem fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a kérvényi bizottság határozati javaslatát fogadja el. Antal Gyula jegyző (olvassa a 44. sorjegyzéi^ 4. számát, melyre nézve a kérvényi bizottság véleménye el fog adtai ott). Baross Gábor jegyző (olvassa): Szeged sz. kir. város közönsége Szeged újjáalkotása folytán, az ottani választókeriiletek új beosztását s annak törvényhozási kimondását kéri, hogy a központi választmány az 1881-re érvényes névjegyzékben előforduló választókat, az új kerületeknek megfelelőleg oszthassa be. Vécsey Tamás előadó: A kérvényi bizottság véleményű a következő: ezen kérvény oly felhívással tétetik át a belügy ministerhez, hogy, a mennyiben szükségesnek mutatkoznék, a szegedi választókerületek iránt az 1874 : XXXTÍÍ. t. ez. 5*
