Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-366
366. országos ülés márezius 12. 1881. 369 nem tud, az áldozat azonnali letartóztatásnak, vagy valamely tárgya elzálogosításának van kitéve s a helyett, hogy a kapitányi hivatal megkeresné az iliető egyén felettes hatóságát, messze távol vidékről rendeli maga elé a szegény embereket. Tekintettel arra, hogy a budapesti államrendőrség csupán a Budapest város területén lakozó polgárokat lehet illetékes rendőri dolgokban idéztetési hatalommal élni, tehát jogsérelem nélkül a különben is elszegényedett falusi lakosokat nem idéztetheti. Ezeknél fogva kérdezem: 1-ör. Van-e tudomása a t. belügy ministeriumnak, hogy az egyes rendőrök a vidéki polgárokat, minden előleges intést mellőzve, ha csak koezogva hajtanak is a főváros utczájáu, azonnal letartóztatják, vagy tőle zálogot vesznek és csak azután eresztik szabadon. Holott a letartóztatásnak s bírságolásnak csak az esetben lehet helye ha az illető, az előleges megintésnek ellenszegülve, rendetlenkedik? 2-or. Van-e tudomása a t. belügyminister urnak arról, hogy a „rendetlen hajtás-ezímén" bevádolt vidéki lakosok a budapesti egyes kerületi kapitányság által Budapestre idéztetnek. 3-or. Ha nincsen tudomása, fog-e intézkedni az iránt, hogy a vidéki fuvarosok és magánosok Budapestre jővén, egyes rendőrök túlkapásaitól megóvassanak és a rendőri intézkedés, illetve bekisérés csak az esetben legyen eszközölhető, ha az illető a rendőr figyelmeztetése daczára is veszélyesen hajtana? 4-er. Lesz-e szives a t. belügyminister ur utasítani a budapesti államrendőrséget az iránt, hogy a hatósági jogkörén kivül lakó honpolgároknak, rendőri széke elé való idézésétől óvakodjék s ha esetleg olyan cselekvényt követne el a vidéki ember, mely miatt rendőrileg lehetne fenyíthető, keresse meg a rendőrség a panaszlott illető bíróságát az ügy elbírálása végett, hogy így a távol lakók a költséges utazástól s az ebből folyó időmulasztástól megkíméltessenek." {Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Közöltetni fog a belügyminister úrral. Thaly Kálmán: T. ház! A ház naplói tanúságot tehetnek arról, hogy országunk, de különösen országunk kereskedelme, nevezetesen kiviteli forgalmunk egyik főágának az évenkint csak Kőbányáról 30—35 millió frt forgalmat felmutató sertéskereskedelemnek tárgyában többször felszólalni szerencsém volt. Nevezetesen tüzetesen kifejtettem annak emelése körüli nézeteimet ugy az 1879-iki, mint az 1880-iki költségvetés tárgyalásánál a t. földmívelési-, ipar- és kereskedelmi minister ur tárczáját illetőleg. Hasonlókép az 1881-iki költségvetés tárgyalása alkalmával is kértem a t. földmívelés-, ipar- és kereaKÉPVH. NAPLÓ 1878—81. XVII. KÖTET. kedelmi minister urat, mint azelőtt, megújítván kérésemet és sürgetvén a hazai sertésüzlet előmozdítása érdekében az amerikai sertéshús és sertészsír, mint ártalmas anyagok bthozatalának megtiltását, hivatkozván arra, hogy ebben megelőzött bennünket Olaszország, Hollandi, Belgium és Portugál!, sőt legújabban Francziaországot is igen nagyban foglalkoztatja a kérdés és kilátás van arra, hogy a közegészségre nézve ártalmas ezen anyag behozatala Francziaország területére nézve is meg fog tiltatni. A földmívelés-, iparés kereskedelmi minister ur mindannyiszor válaszolt ebbeli sürgetéseimre és legutóbb az 1881-iki költségvetés tárgyalásakor tett felszólalásom alkalmával annyit kijelentett, hogy már folyamatban vannak a tárgyalások, de az osztrák kormánynyal közösen kellvén eljárni, miután az osztrák-magyar monarchia túlsó államára nézve is ki kell terjednie ezen kitiltásnak, ennek következtében az Ugy nem mehet oly gyorsan. Végre a mai hivatalos lap közöl a t. pénzügyminister úrtól egy hirdetményt, melyben az általam már igen sokszor sürgetett inézkedés némileg valósítva van, a mennyiben, mint a hirdetményből látom, az osztrák kormány részvétele mellett sikerült a magyar kormánynak azon intézményt úgy, a hogy keresztül vinni, t. i. az Amerikából behozandó sertés-szállítmányok, továbbá a sertéshús és a feldolgozott sertéshús t. i. a szalonna és a kolbász kitiltása. Azonban igen lényeges hiánya van ezen intézkedésnek, nevezetesen nincs kitiltva az amerikai sertés-zsir behozatala. Pedig a főbaj épen ebben fekszik. Azt is örömmel veszem ugyan, a mi a mai rendelet utján történt, de épen a kőbányai sertés-kereskedelem fejlődése érdekében kívánatosnak tartom azt, Logy az intézkedés kiegészíttessék az amerikai sertés-zsir végleges kitiltásával és pedig a következő okokból: Amerikában tudvalevőleg a sertések a Missisipi által kiöntött halakkal is nagy mértékben tápláltatnak és a sertések leöletvén és zsirjok hordókba veretvén, úgy küldetik szét. Sőt a zsír nem is olvasztatik ki, hanem a mint Amerikában járt szakembertől tudom, leginkább úgy sajtoltatik és préseltetik ki. Ez nem zárja ki azt, hogy a fonalócz-férgek élve ne jöjjenek a zsírba, sőt inkább az ily sajtolt és nem kiolvasztás által nyert zsír tartalmazza a vizsgálati kimutatás szerint a veszedelmes fonalócz-férgeket. Azért tehát a hordóba vert kész zsírnak behozatala, akár legyen az kiolvasztott, akár préselt, a mit itt Európában meg sem ítélhetünk, szintoly veszélylyei jár, mint a seités egyéb részeinél. Csodálom, hogy ha már ama sertésrészek behozatala kitiltatott, miért nem vitetett keresztül a sertészsírra nézve is. Ebben talán az hátráltatta a t. kormányt, hogy az amerikai sertészsír 47
