Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.
Ülésnapok - 1878-342
342. országos ülés január 31. 1881. 31 joga van ezt a jogállapotot, formai határozat alapján létrejött állapotot fölforgatni, akkor kérdem, a közigazgatási biráskodás alá eső viszonyokban hol van a jogi állapot biztossága Magyarországon? Mert a jogi állapot biztossága azt jelenti, hogy a mit a legfőbb fórum végérvényesen határoz hivatalos hatáskörén belül, az ugy áll ezen országban, mint jogi állapot és ennek megfelelőnek kell lenni a tényekeu alapuló állapotnak. Ha már most előáll a minister és azt mondja: én a törvény ellenére egy magasabb fórum vagyok, olyan, melyhez hasonló egész Európában nincsen, mely minden időben, minden feltétel nélkül bármikor beavatkozhatik, kérdem, hogy azon nagyon sovány és nagyon ingatag rendezés helyébe, mely a közigazgatási vitás viszonyok elintézésére és rendezésére megállapítvák, önmaga a legnagyobb önkényt helyezi a minister, talán önkénytelenül, okoskodása felállításával. Ez az, t. ház, a miben fekszik ennek a ministeri nyilatkozatnak, az eljárás elvileges indokolásának veszélyes volta; ez az, a mire mi — tekintet nélkül arra, hogy a minister praeeedensre hivatkozik, a melyet én nem ismerek, tekintet nélkül arra, hogy a háznak határozataira hivatkozik, mely határozatok különben fennálló törvények erején semmit sem változtatnak, mindezek daczára az alkalmat elég fontosnak tartjuk, hogy a ház figyelmét, hogy magának a minister urnak figyelmét felhívjam e veszélyes és törvénytelen irányára azon magyarázatnak, a melyet az önnön hatáskörének tágítására a minister ur elvileg a ház elé terjesztett. Ebből az okból, t. ház, én azt tartom, hogy ne hagyjuk magunkat félrevezettetni, — nem mondom, hogy e félrevezetés szándékos, hanem önkényteleu — és ne fogadjunk el egy oly határozati javaslatot, mely a kérvény érdemétől a ház figyelmét mégis eltereli és mely tulajdonképen a kérvényi bizottságnak rendes panaeeájához folyamodik, a midőn mindig törvényjavaslat előterjesztését indítványozza és mindent a jövőben teendő intézkedésektől vár; hanem álljunk fel, a ház jelentse ki azon minister kijelentésével szemben, melyet ma hallottunk — hogy a ház igenis azon nézetben van, hogy a mi törvényben ugy van rendezve, hogy arra nézve nem a minister az utolsó fórum, hanem egy más, tőle különböző hatóság, ezen hatóságnak határozatát a ministernek nem szabad felbontani, csak akkor, hogy ha azon hatóság hatáskörét tulhágta, vagy az alakiságokat meg nem tartotta, de érdemileg felülbiráskodni önök jogosítva nincsenek; ez törvényeink alapelvével ellenkezik. Ezért én azon módosítványhoz járulok, melyet Szontagh Pál t. képviselőtársam a kérvényi bizottság határozati javaslatához előterjesztett. {Élénk helyeslés bal/elöl.) Csider Károly: T. ház! Teljességgel nem volt szándékomban felszólalni ezen ügyben, mely kellőképen kifejtetett és a melyben nézetem szerint Gömörmegye már akkor is, ha egyedül a kérvényi bizottság javaslata fogadtatnék el, hogy ugy mondjam, kellő elégtételt eljárásának correctségére nézve és panaszának jogosultságára nézve elismerést talál, a mennyiben azon határozati javaslat értelmében is, a t. ház ki fogja mondani, hogy csakugyan szükségét látja, azon felügyeleti jog szabályozásának, mely által Gömörmegye kiválólag a maga saját hatáskörében eljárt. Okot adott nekem a felszólalásra a t. ministerelnök urnak azon kifejezése, mely szerint jónak látta említeni, hogy Gömörmegye közigazgatási bizottsága, ha annyira védelmezi a törvényt, nem helyesen tett akkor, midőn a ministeri határozat végrehajtását gátolni akarta és ezzel egyszersmind azon vádat is állította fel a közigazgatási bizottság ellen, hogy midőn a törvénynek egyrészt érvényt akar szerezni, másrészt azt meg akarja szegni. T. ház! Erre egy pár megjegyzést vagyok bátor tenni. (Halljuk! halfelöl.) Gömörmegye közigazgatási bizottságának azon tagjai, a kik oda, mint a megye közönsége által választottak, a közbizalom által vannak küldve, igen jól tudják, hogy mivel tartoznak azon intézménynek és másodszor jól tudják, hogy mivel tartoznak önmaguknak és a megyének. Távol volt tehát az a felfogás tőlük, mintha ellenzésük, lemondásuk által, ezen ministeri rendeletnek végrehajtását meggátolták volna; mert kellően ismerték a ministerium törvényes jogkörét, de másrészről tapasztalással birváu a ministerium hatalmi jogköréről, igen jól tudják, hogy a mit a ministerium elhatározni jónak lát, annak végrehajtására is talál módot, ha kell, a közigazgatási bizottság mellőzésével is, akként, a mint az első határozat visszvégrehajtása elnökileg foganatosíttatott. E szerint nem az a szándék vezette a repraesentatióra, utóbb a lemondásra a közigazgatási bizottság választott tagjait, hogy ezen concret esetben a határozat foganatosítását meggátolják, hanem vezette őket azon felfogás, miszerint azon bizottságban ők, mint a megye képviselői többé nem ülhetnek, hogy ha meg nem védelmeznék azon birói hatáskört, melylyel a közigazgatási bizottságot a törvény és őket a választó megye az oda való küldés által felruházta. T. ház! Felfogásom az, hogy a közigazgatási jogkérdésekben a törvényben kijelölt közeg épen oly függetlenséggel kell hogy határozzon és bíráskodjék, mint a törvényszéki birák. Ha én azt teljes készséggel elismerem, hogy nem a legszerencsésebb és egyátalában nem is helyes intézkedés, miszerint elvi kérdésekben,
