Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-366

348 3ÍS6. orizágos ülés márcrias 12, 1SSU a rendőri bíráskodás ezen törvényjavaslattal egy­idejűleg léptettessék életbe, elfogadtatik, meg­lehet, hogy ennek folytán a czímre nézve is bi­zonyos változásnak kellene beállani. Nevezetesen a czím most igy szól: „Törvényjavaslat a Buda­pest fővárosi rendőrségről." Megíeghet, hogy az esetben hozzá kellene tenni a következő szava­kat: „és a rendőrbirák felállításáról". Talán czélszerű volna ennélfogva a ezímnek végleges megállapítását függőben tartatni mindaddig, míg e tekintetben a t. ház határozni fog. [Helyeslés.) Elnök: T. ház! Gyakori eset volt már a ház tanácskozmányaiban, hogy a ezímnek meg­állapítása a tárgyalás végére halasztatoít. Ha méltóztatnak beleegyezni, a czímet ez esetben is függőben lehet tartani. Csak arra kérem a kép­viselő urakat, hogy ha módosítványt kivannak benyújtani, méltóztassanak magukat az illető jegyző uraknál feljegyeztetni, nehogy azon kel­lemetlen helyzetbe jöjjek, hogy kimondjak vala­mely határozatot, mely ellen észrevétel tétetik. [Helyeslés.) A ezím tehát függőben hagyatik. Baross Gábor jegyzői [olvassa az I. fe­jezet czímét, mely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa az 1. §••<?). Madarász József: T. ház! Mindjárt a leg­első szakasznál törvényesíttetik az, hogy a fő városi rendőrség államivá tétetik. En az általá­nos vitánál nem kívántam felszólalni azért, mert Németh Albert képviselőtársam előadta az önkormányzat kellékeihez kivánta'ó nézeteket, melyekre nézve kijelentem, b bizottság t. előadója jókedvében azt reánk nézve kissé ked­vezőtlennek nyilatkoztatta, hogy mi hozzájárultunk az ő élezeihez, hogy én nem csak élezeire nézve, hanem beszédének béltartalmára nézve is, melyet az önkormányzatra nézve kifejtett, vele tökéle­tesen egyetértek. [Helyeslés a szélső báloldalon.) En azon véleményben vagyok, hogy jól tudom, hogy senkire a jótéteményt ráerőszakolni nem helyes; igy Budapest közönségére is, ha a hatóság azon jogokat, melyekben az önkormány­zat keretén belől részesül, feladni óhajtaná is, én daczára ennek nem akarom ugyan Budapest hatóságára az önkormányzatot ráerőszakolni, de meg vagyok győződve arról, hogy azon mézes madzag, azon mézes szájizlelfefő daczára, melyre nézve 1872~be:i Budtpest városának hatósága és közönsége azt várta, hogy rá nézve czélszerűségi és kiadási szempontból jó lesz az önkormányzat kellékeiből némelyeket feladni, ma már belátja, hogy mindazok, kik a czélszerííség szempontjából a biztos a'aptól eltérnek, oly lejtőre állanak, melyen csakis a végpusztulásnál ébrednek fel. Én tehát azt, hogy a rendőrség Budapest fővárosá­ban államivá tétessék, Budapest önkormányzati jog'val merőben ellenkezőnek és az önkormány­zati jog egyik kellékét megsértőnek tartom. Azt tartom, hogy a rendőrség sokkal biztosabban kezeltethetik a fővárosi hatóság által akképen, hogy az államnak abból kára nem következik és mind a személy-biztonság, mind a vagyonbizton­ság szempontjából sokkal több biztosítékkal bir­nak a polgárok és a hatóság is, ha azt nem az állam, hanem maga a törvényhatóság kezeli. Mert nem tagadhatja senki, hogy Budapest fővárosának hatósága szemben az állami hatósággal nem oly mindenható, mint amaz és én azt tanultam és azt tapasztaltam, hogy az államnak ugy is a legfőbb hatalma megvau. ! ;iszen őt illeti a törvény végre­hajtása, annak ellenőrzési hatalma és a törvény­hozási hatalom. Ezek azok, a miket minden más hatalom felett, mint felsőbbséget gyakorol. És azt tanultam és azt tapasztaltam, hogy soha sem kell törvényünkben eszközül bizonyos ténye­ket szolgáltatni arra, hogy hatalmát gyarapítsa, mert minden hatalomnak természete és szokása, hogy azon hatalmon, melyet a törvény korlátai köztt kellene gyakorolnia, túlterjeszkedni ipar­kodik. Azt tanultam és tapasztaltam, hogy még maga az állam hatalma ellenében is sokkal helye­sebb a polgárokat és az államban lévő hatóságo­kat, valamint azoknak jogait biztosítani, mintsem a hatalmat az állam kezébe letenni. En tehát az önkormányzati elvből kiindulva, nem fogadhatom el azt, hogy a hatóság ne a fővárosé, hanem az államé legyen. Ezért bátor vagyok azt indítványozni, hogy az 1. §• második sorában e szó helyett „állam" tétessék „főváros" és az e szakasz végén zárjel köztt lévő hivatkozás „1872: XXXVI. t. ez. 1. és 20. §." hägyassék ki. Ajánlom a t. háznak a módosítás elfogadását. Péchy Jonő előadó : Nézetem szerint a be­adott módosítás felett at. ház a tegnapi szavazással már döntött, a mennyiben az általános vita épen a körül forgott leginkább, hogy a rendőrség állami legyen-e vagy nem. Ha azonban e módosítás elfogadtatnék, akkor az 1872: XXXVI. t. ez. 20. §-áimk egészen meg kellene változtatnia, mert ez mondja ki azt, hogy a fővárosi törvényhatóság területén egy­séges szervezettel az állam, fővárosi rendőrség név alatt, saját közegei által kezeli a rendőrséget. Nézetem szerint e felett nem szükséges most hosszabb vitát előidézni, hanem arra kérem a t. házat, méltóztassék a szakaszt változatlanul elfogadni. [Helyeslés.) Elnök: A szavazásnak mindenekelőtt az eredeti szövegre kell történni és ha ez elfogadta­tik, a módosítvány elesik. Kérem a t. képviselő urak közül azokat, a kik az 1. §-t a bizottság szövegezése szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. [Megtörténik.) A többség elfogadji s igy a módodítvány elesett.

Next

/
Thumbnails
Contents