Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-342

342. országos ülés január 81. 1881. 25 Antal Gyula jegyző (olvassa a 3. számot): Gömör- és Kishontmegye közönsége, Csiskó János, ochsinai lakos ellen a regale-jog csonkítása ügyé­ben kelt belügyministeri rendelet végrehajtása által szenvedett sérelmét orrosoltatni és a belügy­ministert oda utasíttatni kéri, hogy a regale-jog szabályozására vonatkozó törvényjavaslatot mi­előbb terjeszsze elő. Vécsey Tamás előadó: Ezen ügyben, mely jelenleg tárgyalás alá vétetik, a tényállás röviden az, hogy a szolgabíró regalecsonkítást vett észre és ezen alapon megbüntette a tette­seket. Az alispán és a közigazgatási bizottság hasonlóképen jártak el. Ezután az ügy a belügy­ministerium elé került, hol az ügyet átnézték és a csonkítás esetét beigazoltnak nem tartván, az eljárás megsemmisíttetett. A vármegyének panasza abban áll, hogy a közigazgatási bizottságokról szóló törvénynek azon szakasza, mely a harmadfokulag a köz­igazgatási bizottság által elintézett kérdésekre vonatkozólag intézkedik, betüszerint nem foglalja magában azt, hogy ez ügyben még felülvizsgá­latnak lenne helye. A niinisteriuin részéről azon­ban már több izben követtetett ez a gyakorlat s az ideterjesztett kérvények következtében a kép­viselőház által sem kifogásoltatott az, hogy a hol arról győződik meg, hogy az eljárásnak semmi alapja nincs s tévesen jártak el az alantas kö­zegek, ott az eljárást megsemmisítette, azon indokból, mert a kormány az alantas közegek eljárásáért a parlament előtt felelősséget nem vállalhatna, ha ezeknek törvénybe ütköző eljárása fölött neki semmi revisionális joga nem volna. A ministerium azonban a kérvényi bizottsághoz intézett átiratában maga is ugy nyilatkozott, hogy ez ügyet szükséges mielőbb törvény által sza­bályozni. A panaszra a regale-kérdés szolgálta­tott alkalmat, mely ügyben már annyi kérvény érkezett a házhoz s melyben a t. ház már a múlt év deczember 14-én határozatot hozott. Az egész ügy azt is mutatja, hogy égető szükség van arra, hogy legyenek közigazgatási biróságok, melyek előtt a közigazgatási utón tapasztalt sé­relmek orvoslást nyerhessenek. Mindezen körülményekre, melyeket a megye terjedelmesen kifejt a maga feliratában, a kér­vényi bizottság reflectált és bátorkodik a t. ház­nak a következő határozati javaslatot elfogadásra ajánlani: „A képviselőház fölhívja a kormányt, hogy a közigazgatási bíráskodás életbeléptetésére czélzó, továbbá a felelős kormány fő felügy életi jogának mikénti gyakorlatára vonatkozó s a jelen föl­iratban is kifejezett aggályokat jövőre eloszlató törvényjavaslatot a lehetőség szerint terjeszsze be a képviselőházhoz. Végül a regale-jog szabályozására vonatkozó KÍPVH. XAPLÓ. í 878—81. XVII. KÖTET. törvényjavaslatnak benyújtását annál biztosabban elvárja a képviselőház, mert e tekintetben a ház már 1880. deczember 14-iki ülésében 4603. sz. a. kimondta határozatát. Ezekre való tekintettel át­tétetik a jelen kérvény a bel- és igazságügyi ministerekhez." Szontagh Pál (gömöri): Arra kérem a t. házat, hogy Gömörmegye, valamint Borsod­megye kérvényeit és ugy az ezekre adott azon nyilatkozatát a belügyminister urnak, a mely a pénzügyi bizottság elé terjesztetett, felolvastatni méltóztassék, mert ez az ügy alapos megítélését teszi lehetővé. Vécsey Tamás előadó: Én ugy emlékszem, hogy a 41. számú sorjegyzékbeti 4732. sz. alatti kérvénye Borsodmegyének ezen ügygyei leendő tárgyalásra utasíttatott. Kérem tehát a t. házat, méltóztassanak a felett határozni, hogy ez is fel­vétessék-e vagy sem ? Elnök: A háznak erre vonatkozó határo­zata a következő: Szontagh Pál (gömöri) indít­ványozza, hogy jelen felirat tárgyalása halasz­tassék el, mig Gömörmegye hasonló tartalmú felirata beérkezik és azzal együttesen tárgyal­tassék. A ház Szontagh Pál (gömöri) indítványát elfogadta." E szerint lehetséges, hogy e két kér* vény együttesen tárgyaltassék. (Helyeslés.) Vécsey Tamás előadó: Borsodmegye 4732. sz. alatt az iránt kérvényez, hogy a köz­igazgatási bizottságról szóló törvény 59. §-a, tekintettel a minister főfelügyeleti jogára, törvény utján értelmeztessék. A conerét eset pedig az volt, hogy Borsodmegyében a szolgabíró elma­rasztalta a regale-csonkítót, de az alispán és a közigazgatási bizottság felmentette. Az ügy a belügyminister elé került; azonban a minister megsemmisítendőnek találta a közigazgatási bi­zottság határozatát, mert ugy látta, hogy a szolga­bírónak intézkedése volt a helyes. A^ megye részéről az difficultáltatik, hogy a harmadfokban elintézett kérvény került a kormány részéről revisio alá. A kérvényi bizottság véleménye a kérvény érdemére nézve az előbbi kérvényre beterjesz­tett határozati javaslat tartalmától nem tér el. Azonban, tekintettel a kérelem mikénti kifejezé­sére, tekintettel arra, hogy a határozati javaslat­nak a kérvényben foglaltakhoz kell formailag alkalmazkodnia, a kérvényi bizottság azt követ­kezőleg formulázta: „A fe^lős kormány főfel­ügyeleti jogának mikénti gyakorlata, továbbá a közigazgatási bíráskodás tárgyában a belügy­minister terjesszen törvényjavaslatot a képviselő­ház elé." Tehát ugyanezen két törvényjavaslat említtetik, a melyet Gömörmegye feliratában sür­get. „A regale-jog szabályozását a képviselőház megoldandónak tartja és a megfelelő törvény­javaslatot a kormánytól elvárja." Megjegyzendő, 4

Next

/
Thumbnails
Contents