Képviselőházi napló, 1878. XVII. kötet • 1881. január 29–márczius 14.

Ülésnapok - 1878-363

3fi3- országos üléf m/lrczius 9. 1881. »*)5 mondom, hogy igen; csak egy különbséggel: egyik felfogás szerint a szabadság abban áll, hogy a roszak szabadon garázdálkodhatnak a jókon, az én felfogásom szerint amazok sza­badságának rovására kell a többiek szabadságát védelmezni, (ügy van! a jobbóldalon.) Igenis, a hivatásának megfelelő, a helyesen berendezett rendőrség az egyének jogainak, az egyének sza­badságának védelmezője és ezen szempontból arra okvetlenül saükség van ; de ha azt akarjuk, hogy ezt tegye, nem szabad becsmérlőleg szólni róla (ügy van! a jobboldalon) és nem szabad, t. képviselő ur, általában az egész testületről, még a jelen ideiglenes alakjában sem oly vádakat mondani, minőket a képviselő ur felhozott. (Halljuk !) Én igen csodálom, hogy ő, a ki törvény­tudó, ha tud concret eseteket, nem fordul arra az útra, a melyen kellett volna ily esetekben orvos­lást szerezni; vagy közigazgatási, vagy birói útra a dolog természete szerint; s ha aztán nem kapott volna elégtételt, nem vonta itt feleletre azt, a ki felelni tartozik, felelni képes. Hanem helyesnek találta egy egész testületet itt egy átalános corrup­tionalis váddal megbélyegezni akarni, — mert így megbélyegezni nem áll Eötvös Károly ur hatalmában. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) De t. képviselőház, még egy fontos észre­vétele van a t. képviselő ur.tak, jelesen ő látja a városi kapitányt, a mint ezer kardos emberre] rukkol ki szavazni, A census minden tétele, meg­vallom, nem jut eszembe, de azt tudom, hogy a rendőrségnél a legnagyobb szám, az egyedüli nagy szám 350 és 450 frttal fizetett egyénisé­gekből proponáltatik szerveztetni. Nem hiszem, hogy ez az összeg jogosultságot adjon a szava­zásra. Nálunk én ilyen eensust még uem ismerek. Tehát már eo ipso alapjában elhibázott a kép­viselő ur nézete, hacsak azt nem hiszi, hogy az iránti passióból, hogy a kapitány vezérlete alatt mehessenek szavazni, közrendőröknek be fognak állani oly emberek, a kik a szavazási censusnak megfelelni képesek. (Élénk derültség.) Ez tehát egy oly állítás, mely ignotos fallit, notis est derisui. De tovább menve a kisebbségi véleményen, a kisebbségi vélemény még kér pontra fektet fősúlyt. Az egyik a hozzájárulási arány, oly kérdés, a melynek tüzetes megbeszélése hason lag a részleteknél eszközölhető. De nekem a magam részéről már itt is nyilvánítanom kell azon meg­győződésemet, hogy nem méltánytalanság, hanem méltányos és helyes a töryényjavaslat proposi­tiója, mely nem mond egyebet, mint azt, hogy a főváros fizessen annyit, a meDnyit 1872-ben és azelőtt — a főváros akkori visszouyai között is, meg nem felelőt —- a rendőrségért tényleg fizetett; javítsa azután a rendőrséget az állam addig, mig az állam maga is ugyanannyit nem fizet, azután oszoljon a többi költség kétfelé. Azt mondom, megvitatható ezen kérdés a részleteknél, bár ismétlem, nézetem szerint a javaslat teljesen megfelel a méltányosságnak, megfelel azon szem­pontnak, melylyel minden állam fővárosa irányá­ban tartozik, megfelel azon szempontnak, hogy a rendőrség jóvolta a fővárosban még közelebb­ről érdekli az államot, mint bárhol másutt, mert érdekelni érdekli másutt is. A javaslat a város­tól nem kivan többet, mint a mennyit fizetett 8 —10 évvel ezelőtt, ugyannyit akar a maga részéről fokonként hozzáadni s ennélfogva ugy­vélem, hogy itt méltányossági szempontból a javas­lat ellen szólani nem lehet. Végezetül a kisebbségi vélemény kitérjesz­kedik arra is, hogy azért sem fogadható el a törvényjavaslat, mert az kihirdetése után mind­járt életbe akar léptettetm", holott annyi és annyi előmunkálat szükséges, rögtön tehát életbe nem léptethető; kívánja e szerint október l-jét kitűzni az életbeléptetés határidejéül. T. ház! Igaz, kell kiadni kormányrendele­tet, kellenek némelyekre fővárosi statútumok; meg kell nézni, hogy kik tartandók meg és kik bocsátandók el az ideiglenes személyzetből; az állomásokra pályázatot kell hirdetni és azok alapján az állomásokat betölteni. Ez mind igaz, de kérdem, hogy ha az mondatik, hogy ezen törvény október l-jén lép életbe, lehet-e mind­ezen munkálatokat teljesíteni ? Hisz én azt hiszem, előbb a törvénynek meg kell lenni, törvényerővel kell birnia és csak azután kezdheti el a minister azt, a mi annak végrehajtására tartozik. Azt mondani tehát, hogy október l-jén lép életbe, nem azt teszi, hogy akkor már meg lesz a szer­vezet, hanem azt tenné, hogy csak akkor kez­dendők meg az előmunkálatok, a melyek a szer­vezetre szükségesek. Én tehát ezen érvet a magam részéró'] elfogadhatónak nem tartom és csupán azzal láthatom indokolva, hogy a ki az egész törvényt nem akarja, az természetesen örül rajta, hogy ha ezt el nem érheti, legalább hat hónap­pal később lesz belő]e törvény; de egyéb indok erre, nézetem szerint nem lehet. T. ház! Ugv is félek, hogy lesz még alkal­mam a törvényjavaslathoz máskor is hozzá szólni, azért nem akarom becses figyelmöket tovább fárasztani. Csak ismétlem: méltóztassanak ezen törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Kérem pedig ezt annál inkább, mert a roely hiányokat e törvény­javaslatban a kisebbség előadója felemlített — ismétlem az uj szinháznyitás és a rendőr-orvosi teendők kivételével — mindazok korlátlanabbul, nagyobb mértékben életben fognak maradni, ha e törvényből semmi sem lesz; de egyúttal meg fog nyújtatni azon helyzet, a mely mellett lehet

Next

/
Thumbnails
Contents